CAMO követemények és eljárások

A jóváhagyást a hatóság határozatlan időre adja ki, és mindaddig hatályban marad, amíg az illetékes hatóság folyamatos felügyelete keretében a szervezet megfelel a vonatkozó követelményeknek.​

A CAMO szervezet kérelmezheti a légi járművek magyar lajstromba vételét a légi járművek lajstromozásának szabályairól szóló 32/2001 KöViM rendelet szerint.

A CAMO szervezet kérelmezheti a magyar lajstromba vett légi járművek légi alkalmassági felülvizsgálatát.

A kereskedelmi légi szállításban (CAT) működő és 2730 kg MTOM-et meghaladó légi járművek esetében a légi alkalmassági felülvizsgálat közvetlenül a nemzeti hatóságok által nem elvégezhető. A légi alkalmassági felülvizsgálati kérelemhez ezért minden esetben egy jogosított Rewiew (Part-M Subpart I) joggal rendelkező CAMO szervezet ajánlása (Recommendation) szükséges (Ref.: M.A.901 (d)), melynek a hatóság a visszaellenőrzését kell hogy elvégezze. Recommendation nélkül ebben a kategóriában a hatóság által légi alkalmassági felülvizsgálat közvetlenül nem elvégezhető.

A CAMO Szervezet kidolgozza a lajstromba vett légi járművek karbantartási programját, amit a hatóság hagy jóvá.

A CAMO szervezet karbantartási szerződéseket köt Part-145 szervezetekkel, amely szerződéseket a hatóság hagyja jóvá.

A CAMO szervezet kérelmének alapvető elemeit a 4. sz. melléklet sorolja fel.

A Bizottság 2042/2003/EK rendelete (2003. november 20.) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról

A légi alkalmasság biztosítására vonatkozó követelmények (3. cikk)

(1) A légi jármű és komponensei légi alkalmasságát az I. melléklet rendelkezései szerint kell biztosítani.

(2) A légi járművek és komponenseik folyamatos légi alkalmassága biztosításában – beleértve a karbantartást is – érintett szervezeteknek és személyeknek eleget kell tenniük az I. melléklet rendelkezéseinek, illetve adott esetben a 4. és 5. cikkben megállapított rendelkezéseknek.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, a közösségi jog sérelme nélkül, a repülési engedéllyel rendelkező légi jármű folyamatos légi alkalmasságának biztosítását a lajstromozás állama nemzeti rendelkezései szerint kell biztosítani.

1. I. melléklet rendelkezései

Kötelezettségek (B. alsrész, M.A.201. felelősség)

a) A tulajdonos felelős a légi jármű légi alkalmassága fenntartásáért, és köteles biztosítani, hogy a repülésre csak akkor kerüljön sor, ha:

1. a légi jármű légi alkalmasságát fenntartják; és

2. minden üzemi és vészhelyzeti felszerelést megfelelően beépítettek, azok üzemkészek, vagy világosan megjelölték, hogy azok nem üzemkészek; és

3. a légi alkalmassági bizonyítvány érvényes; valamint

4. a légi jármű karbantartását az M. A. 302. pontban meghatározott jóváhagyott karbantartási program szerint végezték el.

h) Kereskedelmi célú légi fuvarozás esetén az üzemeltető felelős az általa üzemeltetett légi jármű légi alkalmassága fenntartásáért, és:

1. az illetékes hatóság által kibocsátott működési engedély részeként – az M. A. G. alrészével összhangban – jóváhagyást kell nyernie az általa üzemeltetett légi járműre; és

2. a 145. résszel összhangban, jóváhagyást kell nyernie, vagy ilyen jóváhagyott szervezettel szerződést kell kötnie; valamint

3. biztosítania kell az a) pontban foglaltak teljesülését.

Légialkalmasság-irányító szervezet engedélyezésének követelményei (G. alrész)

M. A.704. Kézikönyv a légi alkalmasság irányításához

A légialkalmasság-irányító szervezet a folyamatos légi alkalmasság fenntartása irányításához kézikönyvet biztosít

M.A.705. Létesítmények

A légialkalmasság-irányító szervezet az M. A. 706. pontban meghatározott személyek részére a megfelelő helyszíneken alkalmas irodai elhelyezést biztosít.

M. A. 706. Személyi feltételek

a) A szervezetnek felelős vezetőt kell kineveznie, aki vállalati felhatalmazással rendelkezik annak biztosítására, hogy a légialkalmasság-irányító tevékenység finanszírozható legyen, és azt az e részben meghatározott feltételeknek megfelelően végzik el.

b) Kereskedelmi célú légi fuvarozás esetén az a) pont szerinti felelős vezető az a személy, aki vállalati felhatalmazással rendelkezik annak biztosítására, hogy az üzemeltető minden, a légi jármű üzemeltetői bizonyítványa kibocsátásakor meghatározott feltételeknek megfelelő intézkedése finanszírozható legyen, és azt annak megfelelően hajtsák végre.

M. A. 707. Légi alkalmasságot felülvizsgáló személyek

a) A jóváhagyott légialkalmasság-irányító szervezetnek ahhoz, hogy légialkalmassági felülvizsgálatra is jóváhagyást nyerjen, rendelkeznie kell az M. A. 1. alrész szerinti légi alkalmassági felülvizsgálati bizonyítványok vagy ajánlások kibocsátásához megfelelő, a légi alkalmassági felülvizsgálatot végző személyekkel.

M.A.708. A folyamatos légi alkalmasság fenntartásának irányítása

a) A légi alkalmasság irányításával kapcsolatos feladatokat az M. A. c) pont előírásai szerint kell végrehajtani.

c) Kereskedelmi célú légi fuvarozás esetén, amennyiben az üzemeltető nem a 145. rész szerint megfelelően jóváhagyott szervezet, az üzemeltetőnek írásban karbantartási szerződést kell kötnie valamely, a 145. rész szerint jóváhagyott szervezettel vagy más üzemeltetővel

M. A. 712. Minőségbiztosítási rendszer

a) A jóváhagyott légialkalmasság-irányító szervezetnek, annak érdekében, hogy folyamatosan megfeleljen ezen alrész követelményeinek, létre kell hoznia minőségbiztosítási rendszert és ki kell jelölnie minőségügyi vezetőt, hogy az figyelemmel kísérje a légi járművek légi alkalmasságának biztosításához szükséges eljárások betartását, illetve azok megfelelőségét.

Lajstromozás követemények és eljárások:

A lajstromozási eljárás fázisai:

1. Fázis – A lajstromba vétel előfeltételeinek vizsgálata.

1. Fázis – Az előzetes lajstromjel, ATC Mode-S és ELT kód kijelölés.

1. Fázis – A légi jármű megfeleltetése az ICAO és az EU vonatkozó műszaki, karbantartási, felszereltségi, üzemeltetési előírásainak.

1. Fázis – A légi jármű végleges lajstrombavétele.

Korlátozott légiközlekedési jogok

Korlátozott légiközlekedési jognak minősül Magyarország és az Európai Unión kívüli harmadik országok között fennálló kétoldalú légiközlekedési egyezményen alapuló olyan légiközlekedési jog, amelyet a kétoldalú egyezmény értelmében csak korlátozott számú vagy egyetlen légi fuvarozó vehet igénybe, vagy amikor a kétoldalú légiközlekedési egyezmény a közlekedési jogok igénybevételére vonatkozó egyéb korlátozásokat (pl. frekvencia, kapacitás, leszállási pontok) határoz meg.

E korlátozott légiközlekedési jogok kiosztását a következő uniós rendelet és magyar kormányrendelet szabályozza:

-          Az Európai Parlament és a Tanács 847/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról

-          198/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglalt eljárási szabályok megállapításáról

A szabályozás nyilvános eljárást ír elő, amelynek során bármely Magyarországon letelepedett európai uniós légi fuvarozó benyújthat kérelmet. A kiosztási eljárással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős hatóság a légiközlekedési hatóság, amely korlátozott jogok kihasználatlanná válása esetén az eljárás megindításához szükséges tájékoztatást a honlapján közzéteszi.

A légiközlekedési hatóság az egyes korlátozott jogokra vonatkozó külön eljárásokat a közzétett szempontrendszer (http://www.nkh.hu/Repules/tevekenysegek/korlkozljogok/Documents/kerelem_szempontrendszer_2012.pdf) alapján folytatja le. A benyújtott kérelmek értékelése során gazdasági elemzést végez, és a korlátozott légiközlekedési jogok használatára annak a kérelmezőnek ad felhatalmazást, amelynek ajánlata a legkedvezőbbnek bizonyul.

A korlátozott légiközlekedési jog igénybevételére benyújtott kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a légitársaság hárombetűs azonosító kódja;

b) a tervezett légiközlekedési szolgáltatás részletes ismertetése (heti járatszám, légijármű-típuscsalád, maximális üléshelyek száma, esetleges közbenső leszállások, a szolgáltatás időtartama);

c) a tervezett légiközlekedési szolgáltatásra vonatkozó üzleti terv;

d) a tervezett szolgáltatás kezdési időpontja;

e) a szolgáltatás jellege: személy, áru, posta, a szolgáltatás jellemzői;

f) amennyiben a közösségi légi fuvarozó rendelkezik fennálló útvonalhálózattal, az ahhoz való kapcsolódás;

g) az útvonalra vonatkozó viteldíj.

NKH LH

Cikkünk a Nemzeti Közlekedési Hatóság támogatásával készült!