2017 május 28

RSS Facebook

2014. június 24. kedd, 14:42

Szolgáltató, ügyfélbarát hatóság

Értékelés:
(0 értékelés)



A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala megújulási folyamatának bemutatását az előző számunkban a Malév sajnálatos leállásánál fejeztük be. Nyugodtan kijelenthető, hogy ez az esemény nagyban megváltoztatta a hazai légi közlekedés évtizedek óta viszonylag állandó helyzetét.









A Malév összeomlását követően több száz pilóta és légiutas-kísérő munka nélkül maradt, megélhetésükhöz, munkába állásukhoz szükség volt arra, hogy  a magyar engedélyeik a világ többi országában is elfogadottak legyenek. 2012. április 8-án új közös európai jogszabály lépett hatályba Part-FCL néven, így a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának (NKH LH) nem volt más választása, mint azt késlekedés nélkül alkalmazni, máskülönben a korábban kiadott magyar engedélyeket nem fogadták volna el.

Az EU végleges ítéletére a megtett lépésekről egészen 2012. november végéig kellett várni, amikor is az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) ellenőrizte az új, szakszolgálati engedélyezésre vonatkozó közös európai szabályozás megfelelő alkalmazásával kapcsolatban a felelős hatóságot, a Légügyi Hivatalt.

Az egy héten át végzett auditálás során az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség szakemberei azt vizsgálták, milyen sikeresen adaptálta Magyarország a legújabb, pilótajogosításokkal kapcsolatos jogszabályokat, és hogyan dolgozta ki a végrehajtásukra vonatkozó belső eljárásokat.

A 2012. április 8-án hatályba lépett Part-FCL bevezetési időpontját a tagállamok szabadon dönthették el, azt akár két évvel is elhalaszthatták.

A legtöbb tagország így is tett, hiszen az új jogszabály mindenki előtt ismeretlen, teljesen új végrehajtási eljárásokat kíván, a legegyszerűbb adatlapig mindent az új jogszabálynak megfelelőre kell cserélni.

Bár Magyarország számára is kényelmes lett volna egy későbbi adaptálás, megvárva a már kialakult példákat, eljárásokat, mégis elsőként vezette be a jogszabályt. Ezzel ugyanakkor nagy kockázatot és hatalmas munkát is vállalt a hatóság, mivel a mindenki számára új előírásrendszer alkalmazása nem mindig zökkenőmentes, és hosszabb átmeneti időszakot is feltételez. A Légügyi Hivatal erkölcsi kötelességének érezte az azonnali cselekvést, hiszen a korábbi jogalkalmazási hibák ki nem javítása miatt a magyar pilóták jogosításai 2012. április 8. előtt még nem voltak elismertek Európában, és közben a Malév csődje miatt több száz szakember került az utcára.

A jogszabály azonnali bevezetése Európában is meglepetést okozott, és az EASA figyelmét is felkeltette. Az ügynökség az auditon azt volt hivatott vizsgálni, hogy a bevezetés óta eltelt öt hónap alatt a Légügyi Hivatal képes volt-e elvégezni ezt az években mérhető feladatot.

Az audit rendkívül sikeres volt. Az auditorok a záróértékelésen elmondták, hogy a Malév csődje után kialakult helyzet miatt megértették Magyarország döntését, de szkeptikusak voltak a végrehajtást illetően, ezért is látogattak hozzánk soron kívül. Nem titkolták, hogy az eredményen nagyon meglepődtek, nem hitték, hogy Magyarország a korábbi, 2010-ig értékelt gyenge teljesítménye tükrében erre képes. Az audit kiváló eredménnyel zárult, csak néhány kisebb hiányosságot rögzítettek, mint például: konvertálási, összeférhetetlenségi eljárások pontosítása, belső képzési rendszer, irattározási, eljárás nyilvántartási-hozzáférési rendszer további fejlesztése.

Záróbeszédükben hangsúlyozottan méltatták a Légügyi Hivatal elhivatottságát és kiemelkedő szakmai munkáját, valamint őszinte elismerésüknek adtak hangot. Kifejezték továbbá reményüket, hogy a fejlődés töretlen marad, és hamarosan az élmezőnybe emeli az országot ezen a speciális területen. Ehhez elengedhetetlen volt a magyar kormány elkötelezettsége, amelyet az elmúlt időszak fejlődése egyértelműen visszaigazolt. Az audit a Légügyi Hivatal által megtett erőfeszítések komoly elismerése volt, és nagy erőt adott a folytatáshoz.

A Malév leállása nagyban megváltoztatta a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér üzemelési rendjét is. Már a leállás másnapján a Ryanair bejelentette, hogy a tervezettnél hamarabb, február 17-én beindítja járatait, hogy a Malév utasai egy részének nagyon rövid időn belül új alternatívákat nyújtson, és ezzel Magyarország elérhetőségét is javítsa.

A megoldandó feladatot az jelentette, hogy az 1-es terminál kapacitási korlátai miatt az új  Ryanair-járatok kiszolgálása – tekintettel arra is, hogy a február 17-ei nyitáskor két légi jármű került a budapesti bázisra, míg április elejétől már öt légi jármű budapesti állomásoztatását tervezte a Ryanair – csak a 2-es terminálon történhetett. (Azóta, mint ismeretes, az 1-es terminált az üzemeltető ideiglenesen bezárta.) Ezzel egy időben a Wizz Air is kapacitásbővítést jelentett be a budapesti járatain, így elengedhetetlen volt a 2-es terminál előtti forgalmi rend megváltoztatása.

A Budapest Airport olyan fejlesztést hajtott végre, amely elsősorban a fapados légitársaságokat célozta meg, ugyanakkor a korábbi fejlesztések stílusától, minőségétől (pl. SkyCourt) jelentősen elmaradt. A fejlesztés elsődleges célja a a Liszt Ferenc repülőtéren a 2-es terminálnál a biztonságos, utasbarát  gyalogoltatási eljárás bevezetése volt. Másodlagos célja pedig olyan, gyengébb minőségű szolgáltatás nyújtása, amelyért az azt igénybe vevőknek alacsonyabb repülőtéri díjakat számíthattak fel. A Budapest Airport ennek megfelelően kérte a díjszabása módosítását, amelyben már szerepelt ez az olcsóbb, alacsonyabb színvonalú kiszolgálás is. Mind a díjszabás, mind az új építmények komoly elégedetlenséget váltottak ki a légitársaságok és a földi kiszolgáló szervezetek körében, így a hatóságnak is határozottan kellett fellépnie a kiszolgálási színvonal megfelelő szintjének biztosítása céljából.

A hivatal munkatársainak lelkesedésére és a magas szakmai szintű munkára a továbbiakban is szükség volt, ugyanis 2012 folyamán két új EK-rendelet került kihirdetésre, így az ezzel járó bevezetési feladatok is megjelentek.

– Part-SERA: repülési szabályokra és légi navigációs szolgáltatásokra vonatkozó közös európai rendelet

A bizottság 923/2012/EU rendelete (2012. szeptember 26.) a közös repülési szabályokra, a légi navigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról

 

– Part-OPS: légijármű-üzembentartásra vonatkozó közös európai rendelet

A bizottság 965/2012/EU rendelete (2012. október 5.) a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről

Ezeknek az új jogszabályoknak a bevezetése nagy munka a hatóság számára is. Először egy bevezetési ütemtervet kell készíteni, hogy mely elemeit milyen határidővel vezeti be Magyarország (maximum két év halasztás kérhető), majd az ügyfeleket is folyamatosan tájékoztatni szükséges az új követelményekről, és tőlük is bevezetési ütemtervet kell kérnünk. Az eligazodást az új jogszabályok útvesztőiben a hatóság számos tájékoztató kiadvánnyal és workshop szervezésével segíti.

A 2013. év is számos kiemelkedő és fontos eseményt hordozott.

Közismert, hogy nyár elején minden eddigi rekordot megdöntő árvíz vonult le a Dunán, amelynek során a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Légügyi Hivatal aktív és operatív partnerei voltak a munka dandárját végző Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak. Természetesen itt hangsúlyozni kell az NKH Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalának tevékenységét is, hiszen ők a vizet, az LH pedig a levegőt érintő kérdésekben hozta meg azokat a különböző hatósági döntéseket, amelyek a kármentést támogatták.

Örömtelibb esemény volt 2013 nyarán a kecskeméti repülőnap, amely nagy sikert hozott a szervezést végző Honvédelmi Minisztériumnak és az LH-nak is, mely utóbbi a háttérben végezte az ilyenkor ráháruló támogató feladatokat.

 

Érdekességnek számító közreműködése volt a hivatalnak a „Die Hard 5” című film forgatása során a kapcsolódó légtérigények biztosítása. Megtisztelő módon az ügyfélbarát hozzáállás pozitív visszajelzéseként a film projektmenedzsere köszönőlevelet írt, amelyben a hatóságot „filmbarát” hatóságként jellemezte.

 

S ha már a rendezvényeknél tartunk, mindenképpen ki kell emelni a HM EI Zrt. és a Légügyi Hivatal közös szervezésében megrendezett UAV-konferenciát, amely az úgynevezett drónokkal kapcsolatos jogszabályi megközelítést és a felhasználási területeket taglalta, illetve bemutatta a Magyar Honvédség által jelenleg használt pilóta nélküli felderítő repülőgépeket. Tekintettel a drónok rendkívül gyors terjedésére és széles körű felhasználására a polgári területen is, az LH kiemelten kezeli ezen terület szabályozását és felügyeletét, ez ügyben 2014-ben még nagyobb léptékű szakmai rendezvényt tervez.

Jelentős fejlesztés zajlott le a Győr-Pér repülőtéren is az érintett önkormányzatok és az Audi szoros együttműködésében, a Légügyi Hivatal támogatásával. Az engedélyeztetési folyamatok szakszerű, az új szemléletet is tükröző lebonyolításával rendkívüli gyorsasággal valósulhatott meg az elmúlt évek legnagyobb fejlesztése a vidéki repülőterek tekintetében. A fejlesztések célja az volt, hogy az európai légitársaságok közkedvelt gépei (a Boeing 737-es vagy az Airbus A320-as család) gond és korlátozások nélkül leszállhassanak Győr-Péren. A pálya korábban 1450 méter hosszú és 30 méter széles volt, ezen hosszabbítottak, így a pálya új hossza 2030 méter lett, két 100 méteres végbiztonsági sávval. A gurulóutat is kiszélesítették, hogy a nagyobb gépek is biztonságosan használhassák. A nagygépek számára létrehoztunk egy állóhelyet, ahol természetesen kisgépeket is tudnak majd fogadni, valamint a 180-190 fős repülőgépek fogadására alkalmas kellékek szintén beszerzés alatt állnak. A fontosabb újítások közé tartozik például az ILS telepítése, ami nagyban megkönnyíti a pilóták dolgát lecsökkent látási viszonyok esetén. Ez várhatóan 2014 nyarára elkészül, így már 2014 őszén segítheti a pilótákat.

A Légügyi Hivatal a nemzetközi elfogadottsága érdekében már korábban is tett lépéseket, amelyek során jó kapcsolatot alakított ki az osztrák AustroControllal, együttműködési megállapodást írt alá a montenegrói légügyi hivatallal, és kiegyensúlyozott viszonyt sikerült kialakítani a koszovói szervezettel is.

Ezek folytatása volt a visegrádi négyek légügyi szakemberei és vezetői számára megrendezett konferencia is Budapesten. Ez a négyoldalú megbeszélés az év egyik legfontosabb eseménye volt, ahol a tagországok megbízottai felvázolták és megvitatták azokat a szakmai kérdéseket, új kihívásokat, amelyek a gyorsan változó világban szabályozói oldalról még nincsenek jól lefedve. A találkozó további jelentősége, hogy közös fellépéssel nagyobb erőt lehet képviselni a nemzetközi szervezetek jogalkotó, felügyeleti tevékenységében. A kétnapos tárgyalássorozat végén a felek memorandumot írtak alá, amelyben rögzítették a további együttműködés főbb területeit, így egyebek között az EASA- és az ICAO-szabályok végrehajtását helyezték előtérbe, különös tekintettel a repülőszemélyzet szakszolgálati engedélye, a légi jármű üzemben tartása, a légiforgalmi szolgáltatások és a folyamatos monitoring megközelítés témákra.

2013-ban is több területet is érintő, sikeres eredménnyel zárt nemzetközi audit zajlott a Légügyi Hivatalnál: a SAFA, az FSTD, az OPS és az Airworthiness területeket érintő ellenőrzések, valamint az Európai Bizottság által végrehajtott repülésvédelmi audit mindenképpen kiemelendő. A korábbi években éppen egy ilyen audit által feltárt hiányosság miatt kapott úgynevezett 15-ös cikkelyt a Ferihegyi nemzetközi repülőtér, ami akkoriban – a nem biztonságos kategóriába való visszasorolás miatt – nagy sajtóvisszhangot kapott. Idén a nemzetközi auditorcsoport tagjai árgus szemekkel figyelték a hatóságok – köztük is elsősorban a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság és a Légügyi Hivatal – tevékenységét, de nem találtak olyan hibát, amely okot adott volna a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér biztonságának megkérdőjelezésére. Ez pedig – büszkén mondhatjuk – óriási siker a repülésvédelemben részt vevő hatóságok, a repülőtér üzemeltetője és az ország szempontjából is. A legutóbbi három ellenőrzés közül ez volt az első, amely szankciók nélkül zárult le, köszönhetően a társhatóságokkal – elsősorban a Repülőtéri Rendőr Igazgatósággal – kialakított jó kapcsolatnak, illetve az új szemléletű együttműködésnek.

Katonai területen a folyamatos munka mellett 2013 tekintetében egy kiemelhető eredményt is felmutathat a Légügyi Hivatal. Az Állami Légügyi Főosztály szakemberei 2013 októberében nagy jelentőségű hatósági munkát végeztek az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb katonai ejtőernyőgyártó üzemében, az Airborne Systems North America Inc. fő ejtőernyőgyártó központjában. A feladat az MC–6-os típusú katonai személyi légideszant-ejtőernyőrendszer helyszíni szemle keretében végrehajtott típusalkalmassági vizsgálata, illetve gyártói tanúsítása volt, amely eljárás elengedhetetlen részét képezi az ejtőernyők hazai, Magyar Honvédség által történő rendszerbe állításának. A szemle eredményesen zárult, így a hatósági szemlebizottság hivatalos jegyzőkönyvben rögzítette a gyártói tanúsítás, illetve a katonai típusalkalmassági bizonyítvány kiadhatóságának tényét. Több év után nagyot léptünk abba az irányba, hogy a Magyar Honvédség mielőbb használhassa ezt az új, világszínvonalú ejtőernyőrendszert, amely a jelenleg használt ejtőernyőknél lényegesen korszerűbbnek tekinthető.

A hatóság ügyfélbarát hozzáállásának segítése céljából 2013-ban több szakmai napot is szervezett az LH, amelyeket óriási érdeklődéssel fogadott a szakma, és egyértelmű pozitív visszajelzések érkeztek a kezdeményezésre. Nem véletlen, hogy minden alkalommal zsúfolásig megtelt a rendezvénynek helyet adó terem. Fontos lépés volt ez a hatóság életében, hisz a repülés folyamatosan változó világában a szabályozatlan területek feltárásában, azok szabályozásának előkészítésében kiemelten fontos a repülésben részt vevő szakemberek tapasztalata, véleménye, javaslata. Néhány mondatban összefoglalva az alábbi témaköröket érintették ezek a szakmai fórumok:

  • ATO szakmai nap

Célja az 1178/2011/EU rendelet bevezetésének megkönnyítése volt a pilótaképző szervezetek számára. Főbb témái voltak:

– ATO szervezet kézikönyvei, személyzete

– ATO szervezetekkel kapcsolatos kérelmek és az eljárások menete

– Hatóság által feltárt hiányosságok kezelése

 

  • Helikopteres üzemben tartó szervezetek szakmai nap

Célja a 965/2012/EU rendelet bevezetésének megkönnyítése volt a helikopteres üzemben tartó szervezetek számára, ahol a bevezetési ütemterv kihirdetése mellett szakmai konzultációra is lehetőség nyílt.

  • Légiközlekedés-védelmi tisztek szakmai továbbképzése és tudományos konferenciája

A továbbképzés és konferencia célkitűzése az volt, hogy a légi közlekedés védelmében érintett hatóságok, a légiközlekedés-védelmi tisztek, valamint a kijelölésükre kötelezett szervezetek átfogó képet kaphassanak az elmúlt egy évet és az azt közvetlenül megelőző jogszabályi változásokról, az őket érintő kötelezettségekről, feladatokról. Ezenkívül a légi közlekedés védelmének felelős szakemberei a konferencia alkalmával olyan keretek között találkozhattak, amelyek lehetőséget adtak a közös feladatok és a mindennapi szoros együttműködéssel kapcsolatos kérdések személyes megvitatására is.

  • Siklóernyőzéssel kapcsolatos szakmai nap

A szakmai nap célja a siklóernyőzéssel kapcsolatos tapasztalatok ismertetése, a problémák, vitás kérdések azonosítása és megbeszélése volt. A rendezvényen lehetőség nyílt a résztvevők által feltett kérdések/felvetett témakörök megvitatására is. Főbb témái:

– Siklóernyőzés belföldön  és külföldön – alapvető feltételek

– Repülésbiztonsági vizsgálatok/ellenőrzések tapasztalatai az elmúlt évekből

– Siklóernyősök oktatása/képzése

 

A Légügyi Hivatal megújulási folyamatának visszatekintése alapján kijelenthető, hogy a hazai légi közlekedés fejlődésében kiemelt szerepe van az aktív, kezdeményező, ugyanakkor megfelelő szakmai tekintéllyel és Európa-szerte is megfelelő elismertséggel bíró Légügyi Hivatalnak. Az eddig elvégzett munka, az elért sikerek mindezen célokat voltak hivatottak szolgálni, így sikerült elérni, hogy Magyarország a korábbi lesajnált, lenézett helyzetből egyenrangú partnerévé vált az európai és nemzetközi légi közlekedést szabályozó és ellenőrző szervezeteknek. A szolgáltató és ügyfélbarát új hatóság megvetette egy új szemlélet alapjait, melyek elemei mind a légiközlekedési piacot szolgálják, ezzel is támogatva ezt a nemzetgazdaságilag is fontos ágazatot.

 

Győri Gyula korábbi légügyi elnökhelyettest, hivatalvezetőt Németh Lászlóné miniszter asszony 2012. augusztus 13-ától a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökének nevezte ki. Győri Gyula 2012. augusztus 14-étől Farkas Andrást, korábbi osztályvezetőt nevezte ki légügyi elnökhelyettesnek.

 

Győri Gyula kinevezése a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökévé egyértelmű visszaigazolása a Légügyi Hivatal élén végzett fáradhatatlan és sikeres munkájának.

 

Farkas András is részt vett az új stratégia részleteinek kidolgozásában, így természetes, hogy folytatja azt a tevékenységet, amelyet még Győri Gyula határozott meg a hivatal számára, azaz a megkezdett úton kell tovább haladni, és a korábban meghatározott mérföldköveket kell elérni.

A stratégia elsődleges célja a hatóság tekintélyének további erősítése, melyet a szakszerű, de mégis segítő, ügyfélbarát hozzáállásunk alapozhat meg.

 

Úgy érezzük, hogy az elmúlt időszakban egyre több ügyfelünk ismeri fel, hogy valóban létezhet – és nem csak jól hangzó szlogenként – a „szolgáltató hatóság”, melyet a Légügyi Hivatal egyre inkább megtestesít.

NKL LH

Cikkünk a Nemzeti Közlekedési Hatóság támogatásával készült!