Ütemesen megújuló jogszabályok

A repülés világára a folytonos fejlődés, megújulás jellemző, s nem csupán a technika frissül rohamléptekkel, hanem a biztonságot, gazdaságosságot szolgáló előírások, jogszabályok is.

A várható változásokról Tömböl Balázs Lászlót, a Légügyi Hivatal üzembentartási osztályának megbízott osztályvezetőjét, az EASA nemzeti koordinátorhelyettesét kérdeztük.

– Hazánkat az uniós tagság révén érinti a Part-OPS-ként is nevezett új üzembentartási rendelet. Mikor várható ennek az új jogszabálynak a bevezetése?

– Hasonlóan a Part rendszert képező többi jogszabályhoz, a Part-OPS is több rendeletből tevődik össze. Áll egy alap végrehajtási rendeletből és az ezt módosító, összesen négy különböző rendeletből. Tekintettel arra, hogy a jelen jogszabály első és utolsó rendeletének megjelenése között több mint tizenöt hónap telt el, valamint a jogszabály által szabályozott hatalmas területre, a jogszabály különböző rendelkezései nem egy, hanem különböző időpontban kerülnek bevezetésre. A legtöbb esetben a jogszabály ugyanazon rendelkezései a különböző légi járművek esetében különböző időpontban kerülnek bevezetésre. Például a jogszabály ugyanazon része a helikopteres kereskedelmi légiszállítási üzembentartókra vonatkozóan 2013. november 28-án lépett hatályba, míg a repülőgépes kereskedelmi légiszállítási üzembentartókra vonatkozóan 2014. október 28-án lép majd csak életbe. A bevezetési időpont függ továbbá az üzembentartó tevékenységétől is. Míg egy kizárólag repülőgépes kereskedelmi légiszállítási tevékenységet végző üzembentartó esetében 2014. október 28-ától teljes egészében az új jogszabálynak kell megfelelni, addig egy repülőgépes nem kereskedelmi célú üzembentartónak – jelen állás szerint – csupán 2015. június 28-ától. Persze vannak olyan jogszabályrészek is, melyek egységesen kerülnek bevezetésre a különböző üzembentartók tekintetében is. Magyarország – hasonlóan a többi EASA-tagállamhoz – egy, a Légügyi Hivatal honlapján is elérhető ütemterv alapján vezeti be a különböző jogszabályrészeket.

– Kiket érint pontosan ez a jogszabályváltozás?

– Gyakorlatilag a jelen jogszabályváltozás valamennyi, az EASA-tagállamok hatóságai által felügyelt helikopteres, ballonos és vitorlázó repülőgépes üzembentartót érinti, melyek kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú üzemben tartást folytatnak.

– Az ütemterv csak hazánkra vonatkozik, vagy valamennyi európai uniós országban azonos időben lépnek életbe az új szabályok?

– A jogszabály értelmében minden tagállam saját magának készíti el az úgynevezett bevezetési ütemtervet. Bizonyos területre vonatkozó előírások tekintetében a tagállamoknak nincs mozgásterük, ilyenek például a repülési és szolgálati időre vonatkozó, az EU-OPS Q alrészt felváltó új előírások, amelyeknek egységes bevezetése a repülőgépes kereskedelmi légiszállítási üzembentartókra vonatkozóan 2016. február 18. A legtöbb előírás esetében, ahol a jogszabály biztosított a tagállamok számára egy úgynevezett bevezetési idősávot, persze vannak különbségek. Ilyen például a helikopteres kereskedelmi légiszállítási üzembentartókra vonatkozó követelmények bevezetési idősávja is, mely 2012. október 28-ától 2014. október 28-áig tart. Míg a tagállamok többsége ezt teljesen kitolta, addig Magyarország ezen előírásokat 2013. november 28-án vezette be. De ugyanez az idősáv került biztosításra a repülőgépes kereskedelmi légiszállítási üzembentartókra vonatkozó követelmények bevezetésére is, ahol Magyarország a tagállamok túlnyomó többségéhez hasonlóan a maximális időre kitolta a jogszabály idevonatkozó részeinek bevezetését. Helikopterek tekintetében erre egyébként egy korábbi EASA-auditon feltárt hiányosság miatt volt szükség.

– A változások milyen feladatokat rónak az üzembentartókra?

– Ez voltaképpen az üzembentartók által végzett tevékenység függvényében változó. Minél komolyabb, komplikáltabb tevékenységet folytat valamely üzembentartó, annál több követelménynek kell majd megfelelnie. Például: míg egy kizárólag repülőgépes kereskedelmi légiszállítási tevékenységet végző üzembentartónak az új jogszabály III., IV. és V. mellékleteiben foglalt követelményeknek kell megfelelnie és különböző kézikönyvekkel rendelkeznie, addig egy nem kereskedelmi célú üzemben tartást folytató üzembentartónak

– mondjuk egy jóváhagyott képző szervezetnek –, azaz egy ATO-nak a jelen jogszabállyal kapcsolatosan elég lesz a VI. vagy a VII. mellékletnek megfelelnie, az alkalmazott légi járműtől függően.

– A kereskedelmi célú üzemben tartás és a kereskedelmi légiszállítási üzemben tartás is elhangzott a jogszabállyal kapcsolatosan, de mégis miben különböznek egymástól?

– A kereskedelmi légiszállítási üzemben tartás tulajdonképpen egy légi járműnek a díjazás ellenében történő, utasok, áru vagy postai küldemény szállítását célzó üzemben tartása, míg a kereskedelmi célú üzemben tartás egy szélesebb fogalom, gyakorlatilag a légi járműnek díjazás ellenében történő üzemben tartása, ideértve magát a kereskedelmi légiszállítási üzemben tartást is és bizonyos esetekben a légi munkavégzést, azonban a kiképző jellegű oktatórepülések már nem kereskedelmi célú üzemben tartásnak minősülnek.

A fentiekből világosan látszik, hogy lesz olvasni- és tennivalójuk az üzemeltetési szakembereknek, s hogy az elkövetkező hónapokban gyakori vendégek lesznek az NKH weboldalán.

Vincze Mara

 Cikkünk a Nemzeti Közlekedési Hatóság támogatásával készült!