2017 november 18

RSS Facebook

2015. február 05. csütörtök, 14:06

Ésszerű egyszerűsítés – erősödő felügyelet Kiemelt

Értékelés:
(0 értékelés)


Új pilótavizsgáztatási rendszer Magyarországon

A hazánkban 2015. január 5. napjától megújult pilótavizsgáztatási rendszerről a hatóság híreiben ígértünk bővebb tájékoztatást. A korábbi és a mostani rendszer eltéréseiről Vicsotka Józsefet, a Légügyi Hivatal Szakszolgálati Főosztályának főosztályvezetőjét és EASA-koordinátorát kérdeztük.







– Miért vált szükségessé a vizsgáztatási rendszer megváltoztatása?

– A Nemzeti Közlekedési Hatóság célkitűzéseit követve szerettük volna egyszerűsíteni a korábbi vizsgáztatási rendszert, így a kapacitásokat szükségszerűen át kellett csoportosítani a vizsgaszervezésről a vizsgák felügyeletének erősítésére. A korábbi rendszerben valamennyi megszerző, megújító és hosszabbító vizsgára kérőlapon kellett jelentkezniük a pilótáknak. A kérelmeket ezután elbíráltuk, ha kellett, először hiánypótlás formájában kértük a hiányzó mellékletek pótlását, majd megszerveztük a pilóták számára a kijelölt repülőtereken, az adott vizsgáztatói állománnyal a vizsga időpontját. Ez azonban komoly kapacitásokat kötött le a Képzési és Vizsgáztatási Osztály vizsgáztatási szakterületén, nagyszámú ügyirat keletkezett a kérelmekből, és bár az egyes vizsgákat előszűrte a hatóság az előkövetelmények teljesítése szempontjából, a vizsgák tényleges felügyeletére kevés időt tudtunk fordítani. A hatóság egyik alapvető célkitűzése az eljárások ügyfélközpontú és ésszerű egyszerűsítése, valamint a felügyelet erősítése, így érlelődött meg a rendszer megreformálásának gondolata.

– Milyen előkészületek történtek a rendszer gördülékeny bevezetése érdekében?

– Elengedhetetlen volt az új rendszer bevezetéséhez alapjaiban átgondolni a lehetséges hatásokat, az újabb problémákat, illetve előzetesen megteremteni a rendszer működéséhez a feltételeket, valamint időben tájékoztatni minden rendelkezésre álló médiumon keresztül az érintetteket.

Első lépésben megvizsgáltuk több EU- és EFTA-tagállam vizsgáztatási rendszerének működését, valamint a hazai viszonyokat és jogszabályi környezetet figyelembe véve vettük át a használható ötleteket az ottani eljárásokból. Számos munkacsoportgyűlést tartottunk a témában; a munkacsoportokba több szakterületről és támogató területről is bevontunk szakmai és jogi szakértőket.

Alapvetően két irányból kellett megközelíteni a kérdést: a vizsgáztatók és a vizsgázók oldaláról. A vizsgáztatók számát alacsonynak találtuk a rendszer bevezetésére, így hónapokkal a rendszer tervezett bevezetése előtt megtartottuk az új vizsgáztatójelöltek számára az előírt többnapos vizsgáztatói tanfolyamot és az elméleti vizsgákat. Ezt követte a gyakorlati követelmények teljesítése, azaz a vizsgamegfigyelések végrehajtása, a legvégén pedig a kompetenciafelmérés, amelynek sikeres teljesítése után vizsgáztatóvá válhat a jelölt. A vizsgáztatójelölteknek a tanfolyamon már az új rendszer követelményei szerint tartottuk meg az oktatást. Az elméleti vizsgát már minden vizsgáztatójelölt sikeresen letette az őszi csoportból, a gyakorlati rész és a kompetenciafelmérés a jelöltek egy részénél még hátravan a téli időszak alacsony vizsgaszáma miatt. A már meglévő vizsgáztatói állománynak pedig frissítő képzést tartottunk december elején, valamint körlevélben tájékoztattuk őket a változásokról, amelyeket részletesen a vizsgáztatókra vonatkozó HO-17-es tájékoztató tartalmaz. A másik oldal a lehetséges vizsgázóké. Számukra időben előkészítettük a vizsgázókra vonatkozó HO-01-es tájékoztató módosítását, amelyet két alkalommal is körbeküldtünk a szakszolgálatiengedély-adatbázisunkban megadott e-mail címekre.

– Mi történt a korábbi rendszerben beérkezett vizsgáztatásra irányuló kérelmekkel?

A 2015. január 5-éig beérkezett kérelmeket természetesen a korábbi eljárások szerint dolgozza fel a Légügyi Hivatal, tehát az új rendszer szerinti eljárások értelemszerűen csak a bevezetés dátumát követő időszakra vonatkoznak. Meghatároztunk egy türelmi időszakot is, amely egybeesik a következő Part-FCL-re vonatkozó derogációs dátummal is, ami 2015. április 8-a. Eddig a dátumig a rendszer megreformálásából fakadó félreértések elkerülésére a hatóság csak figyelmeztet, nem szankcionál. Természetesen ez a szankciómentesség nem jelent kibúvót az egyéb szabálytalanságok alól, amelyeket eddig is szankcionáltunk.

– Melyek ezek a főbb változások?

Alapvető változást jelent, hogy 2015. január 5-e után a jogosítások meghosszabbítása, illetve megújítása érdekében már nem kell beadni a PE-01-es formanyomtatványt, hanem a Légügyi Hivatal honlapján publikált vizsgáztatói névsorból választhatja ki és jelölheti meg a kérelmező az adott vizsgára jogosult szakemberek közül a vizsgáztatót, és a megadott elérhetőségen keresztül egyezteti vele a vizsgával kapcsolatos részleteket.


A vizsgáztatói névsort az alábbi linken találhatják meg az ügyfelek:


http://www.nkh.gov.hu/web/legugyi-hivatal/vizsgaztatok


A vizsgáztatói névsor két okból is folyamatosan bővül: egyrészt még nem adta le minden jelenlegi vizsgáztató a nyilatkozatát arról, hogy mely elérhetőségeit publikálhatjuk a honlapon, másrészt a korábban említett vizsgáztatójelöltek előbb-utóbb befejezik az előírt követelmények szerinti képzéseket, és a kompetenciafelmérés után vizsgáztatóvá válnak. Ezért nem érdemes elmenteni egy adott változatot, hanem mindig az aktuális listát nézni, mivel az is elképzelhető, hogy valakinek időközben lejár valamelyik vizsgáztatói jogosultsága, vagy korlátozásra, visszavonásra kerül. A lista naprakészen tartása egyébként a vizsgáztatók felelőssége is, mivel a feltüntetett információkkal kapcsolatos változásokat kötelesek bejelenteni a hatóságnak.

– Hogyan történik majd a hatósági eljárási díjak befizetése?

A hatósági eljárási díj befizetésének igazolását hosszabbítás, illetve megújítás esetén a sikeres vizsgát követően a szakszolgálatiengedély-kérelem (LA vagy egyéb szakszolgálatiengedély-kérelmező formanyomtatványok) csatolmányaként kell majd benyújtani a Légügyi Hivatal részére.

A szakszolgálati engedélyek, illetve jogosítások megszerzése továbbra is a korábbi rendszer szerint történik, és PE-01-es nyomtatványon való vizsgajelentkezést és megfelelő befizetést von maga után. Ezt követően a korábbi eljárásnak megfelelően a szakszolgálati engedélyt vagy jogosítást a megfelelő LA vagy egyéb nyomtatványon kell kérelmezni.


Az aktuális HO-01-es tájékoztatót az alábbi linken keresztül érhetik el ügyfeleink:


http://www.nkh.gov.hu/documents/11106/75869/HO-01+sz%C3%A1m%C3%BA+t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3+%282015.01.05-t%C5%91l+%C3%A9rv%C3%A9nyes%29/955fe105-caf1-4755-ace2-1d13bc722cab?version=1.3&type=pdf


– Hogyan tájékoztatták a magyar szakszolgálati engedéllyel rendelkező külföldi pilótákat?

Természetesen ezekre a fontos apróságokra is igyekszünk minden esetben odafigyelni. A HO-01-es tájékoztató kétnyelvű, angol és magyar szöveget is tartalmaz, így publikáltuk a honlapon, illetve a második tájékoztató e-mailben már nemcsak a tájékoztató, hanem a hozzá tartozó kísérőlevél szövege is kétnyelvű volt.

– A vizsgáztatók hol találhatják meg a rájuk vonatkozó tájékoztatót?

A vizsgáztatókra és a vizsgáztatásra vonatkozó tájékoztatót – HO-17-es – szintén a honlapon lehet megtalálni a következő linken:


http://www.nkh.gov.hu/dokumentumtar/pdf-elonezet/-/p/370797


– Várható-e valamilyen változás az új vizsgáztatási rendszer eljárásait illetően?

Az eljárások átláthatók, a követelményrendszer egyértelmű, a feltételek adottak, rendszerszintű változás már nem lesz a közeljövőben. Egyes részelemeket érintő változások várhatók, mint például a vizsgára kijelölt repülőterek listájának bővülése, a vizsgáztatók számának növekedése, illetve jogosultságaik változása. Egyelőre a visszajelzések alapján az ügyfelek is jobbnak és egyszerűbbnek találják az új rendszert, mint a korábbit. Értelemszerű, hogy meg kell szokni, át kell állni a fejekben is az eljárásokra, de ésszerűbb, a kor szellemének jobban megfelelő rendszert sikerült kialakítanunk. Építő jellegű kritikát, a hatékonyabb rendszer kialakításához használható javaslatokat azonban mindig szívesen fogadok, akár hatóságon belülről, akár kívülről érkezik. Aki úgy érzi, van olyan ötlete, amellyel hozzájárulhat a rendszer javításához, nyugodtan jelezze a hatóságnak.

– Mik voltak a legfőbb nehézségek a bevezetés óta?

Szinte az összes kívülről érkező probléma, amely a rendszerrel kapcsolatban adódott, egyetlen okra vezethető vissza. Számos olyan megkeresés érkezett, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy az ügyfél csak a pilótáknak kiküldött kísérőlevelet olvasta el, ami nagy vonalakban ismertette a főbb változásokat, a levélhez linkelt tájékoztatókat azonban már nem volt türelme átnézni.

Tipikusan ilyen ismétlődő kérdés például a külföldi vizsgáztatók által végrehajtott vizsgák kérdésköre, amelyet a HO-01-es tájékoztató 4. pontja tartalmaz. Többször ismétlődött az a kérdés is, hogy az eljárási díjat mikor kell befizetni, vagy hol lehet a különböző vizsgákat végrehajtani, illetve hogy mi a különbség a hosszabbító vagy a megújító vizsgák között, de ezek a kérdések egyértelműen megválaszolhatók a tájékoztatókból.

Belső probléma a rendszert illetően alig akadt, hiszen a kollégákat már előre felkészítettük a változásokra, továbbá bármilyen kérdés fogalmazódik meg a hatóságon belül, azt célzottan és gyorsan meg lehet válaszolni. A legnagyobb kihívás a szakterület koordinálása volt, illetve lesz, amíg rutinná válik az új vizsgáztatási és a hozzá kapcsolódó felügyeleti rendszer alkalmazása.

– Az egyoldalas cikkben említette, hogy szakterületi vezetőt jelölt meg a vizsgáztatással kapcsolatos ügyek intézésére, mesélne erről?

Bármilyen nagyszabású reform esetében rendkívül fontos, hogy legyen az adott szakterületnek közvetlen vezetője, aki rendszerszinten átlátja a területet, továbbá napi szinten részt vesz az ügymenetben, és intézi a helyi szintű szervezést igénylő feladatok koordinálását. Erre kértem fel 2014. december végétől Solymosi Ritát, aki jelenleg a szakterület vezetőjeként koordinálja a vizsgáztatási szakterületet.

– Miért rá esett a választás, és milyen elvárásai vannak vele szemben?

Három éve került a hatósághoz, ez idő alatt oroszlánrészt vállalt a vizsgáztatási szakterületen korábban és jelenleg érvényben lévő eljárások kidolgozásában, bevezetésében. Korábban többször dolgoztunk együtt különböző projekteken, mindig is kitartó, lelkiismeretes és elkötelezett tagja volt a hatóságnak. Megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezik, jól ismeri a szakterületen dolgozó kollégákat. Nemcsak érvényes CPL szakszolgálati engedély birtokosa – bejegyzett ATPL(A) theory credittel –, hanem két osztály- és két típusjogosítással, valamint műszerjogosítással is rendelkezik egy- és többmotoros repülőgépekre, így teljes mértékben tud azonosulni ügyfeleink igényeivel. Mind az adminisztratív, mind a szakmai tapasztalata, belső és külső kapcsolatrendszere, illetve angolnyelv-tudása megvan ahhoz, hogy érdemben és hatékonyan koordinálja a szakterületet.

Az elvárásaim értelemszerűen a meglévő tapasztalatok minél hatékonyabb felhasználása a szakterület irányításához, a felügyeletalapú vizsgáztatási rendszer napi működésének biztosítása legjobb tudása szerint, valamint az ügyfélbarát ügyintézés erősítése a szakterületen.

– Egy korábbi számban említette az eHivatal fejlesztését, ez a folyamat jelenleg hol tart?

Az eHivatal része a vizsgáztatási szakterület is, de sokkal szerteágazóbb annál. Lényegében egy online ügyfélkapurendszer lesz, amelyen a vizsgázók elméleti és megszerző vizsgára tudnak jelentkezni, a vizsgáztatók hosszabbító- és megújítóvizsga-időpontokat jelenthetnek majd be. A második verzióban tervezzük a szakszolgálati engedélyekkel kapcsolatos kérelmek beadási lehetőségét is. A tervek szerint a regisztrált ügyfelek láthatják a szakszolgálati engedélyezéssel kapcsolatos valamennyi személyes és szakmai adatukat, illetve automatikus figyelmeztetés küldését is beállíthatják az egyes jogosításokra. Tehát amint egy jogosítás a jogszabály szerint meghatározott három hónapon belüli lejáratot eléri, amikortól már az eredeti lejárattól hosszabbítható, figyelmeztetést küld a birtokosnak, hogy hosszabbítandó a jogosítás. Az első verzió bevezetése nyár végére várható, a határidő tarthatónak tűnik. Jelenleg az informatikai oldal a szakmával karöltve dolgozik a program fejlesztésén. Célunk egy olyan szoftver létrehozása, amellyel a felhasználók teljes mértékben elégedettek lesznek.


V. M.

Cikkünk a Nemzeti Közlekedési Hatóság támogatásával készült! 

Fotó: NKH LH