2017 július 27

RSS Facebook

2016. augusztus 11. csütörtök, 10:32

Drónok harca Velencén Kiemelt

Értékelés:
(0 értékelés)


A magyar drónbajnokságot (Drone Racing Hungary) április 3-án a Velencei-tó partján, Velence település impozáns korzóján rendezték meg hazánkban első alkalommal. A rendezvény egyik fővédnöke Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke volt. A bajnokságról és a szakmai teendőkről beszélgettem a hatóság szakembereivel, dr. Papp Gyula ezredes főosztályvezetővel, valamint Ozoli Zoltán mérnök alezredessel, aki az előkészületektől kezdve a verseny végéig jelen volt.







– Főosztályvezető úr, ön képviselte a megnyitóünnepségen az NKH elnökét, és úgy fogalmazott, hogy történelmi eseménynek vagyunk tanúi. Nem túlzás ez?

– Egyáltalán nem! Ahogy a köszöntőmben is mondtam: a XIX. század elválaszthatatlan a vasút térhódításától, a XX. század az autók rohamos fejlődését hozta, a XXI. században pedig nagy valószínűséggel a drónoké lesz a főszerep. Bizonyos vagyok abban, hogy ez a modern technológia rövid időn belül új küzdőtereket nyit, új kihívásokat teremtve írja át hétköznapi életünk megannyi területét. Nem is kell átlépnünk az országhatárt, és láthatjuk ezen eszközök használatát, minőségi fejlődését az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a médiában, a sportban, a különböző kutatásokban, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Egyre hatékonyabb munkát végeznek a drónok a bűnüldözés területén (mind a rendőrségnél, mind a NAV-nál), s kutató-mentő feladatokra, a határrendészet támogatására is képesek. Külföldön már egyre népszerűbb a multirotoros gépek vetélkedése, de hazánkban ez a viadal csak most bontogatja szárnyait. Ezért mondtam azt, hogy ez a verseny „dróntörténelmi esemény”, s azt gondolom, a magyar sportéletben is figyelemre méltó ötlet.

– Miért adja a nevét egy ilyen civil kezdeményezéshez az NKH?

– A hatóság Magyarországon egyedüliként látja el a közlekedéshez kapcsolódó valamennyi hatósági, felügyeleti tevékenységet, ellenőrzi a piaci szereplők működését. Látni kell, hogy a drónok nem játékszerek, s egy képzetlen „pilóta” irányítása alatt komoly veszélyforrás lehet az üzemeltető, a gyanútlan emberek életére és a környezetre is. Mára már biztonsági kockázatokat is jelenthet, sőt erőteljesen befolyásolhatja a magánszféra sérthetetlenségét.

A versenyt szervező Magyar Drón Egyesület fontos célkitűzése, hogy szakmai, biztonsági, technikai, jogi segítséget nyújtson a tagoknak és az érdeklődőknek egyaránt. A hatóság már korábban felvette a kapcsolatot a Magyar FPV Egyesülettel (új neve Drónpilóták Országos Egyesülete), ahol célkitűzés a jogszabályoknak megfelelő biztonságos multikopteres és repülőmodellezés feltételeinek megteremtése. Nemcsak a hatóságnak, de a jogalkotónak, tehát a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak is öröm, ha egyre több szervezet tűzi zászlajára a drónok szabályozott formában történő, hobbi- és kereskedelmi célú felhasználásának megvalósítását.

– Kik voltak a verseny résztvevői? Miből állt a vetélkedés, és hogyan ügyeltek a biztonságra?

– A résztvevők olyan magyar és külföldi (horvát) versenyzők voltak, összesen 35-en, akik a pilóta nélküli légi járművek kizárólag kamerakép alapján történő úgynevezett FPV- (First Person View) vezetését végzik. Ehhez egy speciális videoszemüveget használnak, amelyben folyamatosan élőképet kapnak a drón fedélzetén elhelyezett kamerától. Ez a szemüveg részét képezi annak a versenyzésre használt, pilóta nélküli légijármű-rendszernek, amelybe beletartozik még a drón vezetésére használt RC távirányító, valamint a vezetésre és a videokép-átvitelre használt rádiókommunikációs berendezés is.

A megméretésen négy versenyző indult egyszerre, és egy kapukkal, zászlókkal, valamint különböző fordulókkal nehezített pályán haladtak végig az eszközök. A cél, hogy a kijelölt útvonalon az akadályok leküzdése mellett minél rövidebb idő alatt teljesítsék a feladatot. Minden versenyző kétszer három kör megtételére kapott lehetőséget, amelyek közül az elért legjobb időeredményt vették figyelembe a versenybírók. Az egyik résztvevő jól megfogalmazta a lényeget: „Az egész a szem és a kéz koordinációjáról szól, ezért nemcsak a gyorsaság volt a fontos, hanem a technikai tudás is.”

A kijelölt pálya hossza körülbelül 400 méter, ahol a versenyzők öt méter alatti magasságban akár 100 km/h feletti sebességgel száguldoztak. Egy ilyen szintű versenyen elvárható a maximális biztonság, ezért az összes versenyzőt folyamatosan ellenőriztük például alkoholszondáztatással, de emellett a drónok is egy jegyzőkönyvezett technikai gépátvétel után kerülhettek csak a rajtvonalra. A pályát egy hét méter magas védőháló vette körül, valamint attól ötméteres távolságra – egy kordon mellett – a rendőrség is ellenőrizte az eseményt. Nem szorul magyarázatra, hogy ha 100-120 km/h-s sebességnél elszabadul vagy eltörik a légcsavar, az végzetes lehet a jelenlévőkre. A szervezési és technikai biztosítás mellett a versenyzőknek előírtuk, hogy felelősségbiztosításuk is legyen. A döntő már a lenyűgöző velencei naplementében történt. Összesítve az alábbi versenyzők végeztek az élen: az első Goran Krajnovic (Zed) lett 70.70 másodperces időeredménnyel, aki a verseny után a következőképpen nyilatkozott: „Köszönöm az élményt, a szervezők tökéletes munkát végeztek.” A második helyezett IronicGti 72.27 másodperccel, a harmadik pedig Illyés Zsolt (ZsolteeFPV) lett 73.41-es eredménnyel.

A szervezők még négy futamot terveznek, amelyekből a következő forduló 2016. május 15-én a Hungaroringen lesz. Talán a legfontosabb, hogy a sorozat végső győztese az egyesület költségén részt vehet az októberi, Hawaiin rendezendő világbajnokságon.

– Mit lehet tudni a technikai eszközökről?

– A világon mindenki igyekszik a legújabb trendeket követni a kvadkopterek építésekor is, így – bár a felső határ 330 mm-es átlós motor-motor távolság volt – nem meglepő módon a versenyzők túlnyomó része igyekezett minél kisebb gépeket összerakni. Átlagos volt a 210–250 mm közötti méret, ettől csak kevesen tértek el. Ezek a repülőeszközök nagyon masszív felépítésűek, gyakran szénszálas kompozitból készül a vázuk. Jellemzően 2204-2206-os, magas KV-értékű motorokkal szerelték fel készítőik, és egy-két versenyző kivételével mindenki a négycellás akkumulátorok magasabb feszültségértékében bízott.

A látottak alapján elmondható, hogy elenyésző azon résztvevők száma, akik jelenleg kész drónt vásárolnak. Leginkább szakmai fórumokon és a YouTube-ról szerzett információkból kiindulva kezd hozzá mindenki légi járműve megtervezéséhez, s amikor elkészült, saját tapasztalatai alapján fejleszti azt tovább.

Ahhoz képest, hogy egy nagyon fiatal technikai sportról van szó, és ilyen nagyszabású eseményt még előttünk senki nem rendezett hazánkban (sőt, nemzetközi szinten is csak néhányan), a rendezvénynek mind technikai, mind versenyzői oldalról is csak apróbb gyermekbetegségei jelentkeztek, de ezek minimális szervezéssel és némi fejlesztéssel orvosolhatók.

Mi várható a drónhasználat szabályozásában, melyek azok a sarkalatos pontok, ahol szigorítani kell a jelenlegi szabályzókon?

– Jelenleg a drónok légi járműnek minősülnek, s az alábbi jogszabályok alapján történik a használatuk hatósági engedélyezése:

  • 1995. évi XCVII. törvény a légi közlekedésről;
  • 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet a magyar légtér igénybevételéről;
  • 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól;
  • 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet a magyar légtér légi közlekedés céljára történő kijelöléséről;
  • 399/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről.

A fent felsorolt dokumentumok részleteiben, a vonatkozó pontok kiemelésével megtalálhatók az NKH honlapján.

Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy a fenti jogszabályok teljes egészében nem alkalmasak a drónok tömeges elterjedésének, széles körű felhasználásának és a kapcsolódó személyi, vagyon-, nemzet-, közlekedésbiztonsági, valamint adatvédelmi és a magánszféra sértetlenségét érintő jogok kérdéseinek kezelésére. Jó hír, hogy a pilóta nélküli légi járművek polgári célú alkalmazásának követelményeit tartalmazó jogszabályt már készíti a jogalkotó (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium), és tudomásom szerint a végső szakaszban tart az egyeztetés. Bizonyos, hogy a jogalkotó megfelelő teret enged az új technológia nyújtotta előnyöknek, de figyelembe veszi a fentiekben ismertetett lehetséges veszélyeket és azt, hogy e terület könnyen teljesen átláthatatlanná és ellenőrizhetetlenné válhat. Ezért szabályozott keretek közé kell szorítani a drónok magáncélú használatát. Ez egyfelől történhet repülésbiztonsági megfontolások alapján (bizonyos méret, specifikáció felett már csak regisztrált és engedélyezett állami, kereskedelmi célú felhasználók alkalmazhatnak drónt), másfelől bizonyos megszorító rendelkezések jogszabályba iktatásával.

– Beszélgetésünk meggyőzött arról, hogy ha ez az eszköz képzetlen vagy rossz kezekbe kerül, akkor komoly veszélyforrás lehet. Terveznek oktatást-képzést a civil felhasználóknak, legalább azoknak, akik hivatásszerűen használják a drónokat?

– A repülésben mindig meghatározó jelentősége volt az ember jelenlétének, ami napjainkra sem változott, ezért elsődleges fontossággal bír a gépet irányító ember alkalmassága. Nem különbözik ez az UAV alkalmazási területén sem. A pilóta nélküli légi járművek egy speciális légijármű-kategóriának tekinthetők. A jellemzően amatőr felhasználói körből kikerülő használók számára elengedhetetlen egy minimális, de ugyanakkor a hagyományos repülési ismereteket tömörítő tudásbázis megszerzése. Ez fontos az alkalmazói munkakörnyezet számára is a biztonságos, balesetmentes légi közlekedésért. A közlekedés biztonságáért az NKH felelős, ezért kötelességének tekintette a képzés ügyének felkarolását is. Ebben kitűnő partnernek bizonyult a Debreceni Egyetem, valamint a Pharma-Flight nemzetközi repülési központ. Tekintettel arra, hogy az intézmény a debreceni nemzetközi repülőtér területén belül helyezkedik el, kiválóan alkalmas a gyakorlati képzés lebonyolítására is. A központban lévő tantermekben biztosítható a magas színvonalú elméleti és szimulátorképzés. Több példa is látható hasonlóra, mint például Dániában, ahol magam is megtekintettem az Odense repülőtéren működő központot. Fő tevékenysége az oktatáson túl az, hogy lehetőséget nyújtson a különböző UAV-gyártó, -tervező vállalatok, kutatóintézetek és egyetemek, illetve egyéb UAV-felhasználók számára pilóta nélküli légi eszközeik kipróbálására, tesztelésére – az ehhez szükséges teljes repülőtéri háttér (légtér, kommunikáció, földi kiszolgálás stb.) biztosítása mellett.

A tervek szerint idén Debrecenben is megkezdődhet a Légügyi Hivatal által jóváhagyott többszintű képzés. Ez remélhetőleg biztosítékot jelent az UAV-k professzionális és szabályos kezelésére.


Cikkünk a Nemzeti Közlekedési Hatóság támogatásával készült. 

Fotó: NKH/Író Zoltán