2017 július 27

RSS Facebook

2016. szeptember 28. szerda, 13:41

Földkutatóból égfigyelő Kiemelt

Értékelés:
(1 értékelés)



Sok víz lefolyt a Dunán azóta, hogy a befőttesüvegbe zárt békától várták az időjóslást az emberek. Mára már egyetemi tananyag a meteorológia, s ezernyi radar és fantasztikus számítógép áll a rendelkezésére annak, aki időjárás-előrejelzésre adja a fejét. Szükség is van erre, hiszen a technika fejlődésével már nemcsak arról van szó, hogy tudunk-e szántani-vetni az adott napon, hanem arról is, hogy a légi közlekedés résztvevői biztonsággal utazhatnak-e. Dr. Wantuch Ferenc eredetileg geológusnak készült, de ma már cseppet sem bánja, hogy a pályája másként alakult.






– Miért változott meg az eredeti terve a pályaválasztása kapcsán?

– Bár sikeres volt a felvételim, az adott évben mégsem kezdhettem el a tanulmányaimat, így – pestlőrinci lévén – eltöltöttem egy évet technikusként a meteorológiai állomáson, és ez átírta a korábbi elképzeléseimet.

A következő évben inkább a meteorológiát választottam, így szereztem 1987-ben okleveles meteorológusi diplomát az ELTE TTK meteorológia tanszékén. Szakdolgozati témám: Ciklonok és melegfrontok a Kárpát-medencében. Az egyetem elvégzése után az Országos Meteorológiai Szolgálatnál helyezkedtem el. Először általános előrejelzőként dolgoztam, majd repülésmeteorológus lettem, és a Ferihegyi repülőtéren teljesítettem szolgálatot, ahol a szokásos előrejelzéseken túl a főváros légszennyezettség-méréseit is figyelemmel kísértem, és légszennyezettségre vonatkozó előrejelzéseket is készítettem az ÁNTSZ és különböző újságok számára.

– Mi vonzotta a leginkább akkoriban?

– A köd, a látástávolság változása, a légkörben fellépő erős turbulencia, valamint a villámok iránt érdeklődöm. Ezekben a témakörökben több nemzetközi konferencián vettem részt, tartottam előadást, vezettem szakdolgozatot. A közép-európai országok nowcastingos szakmai, módszertani együttműködésének (CEI) egyik magyar tagja voltam. Számítástechnikai ismereteim továbbfejlesztéséhez munka mellett elvégeztem az ELTE TTK programozó matematikus szakát 1996-ban. Jó minősítésű diplomamunkámat az ELTE operációkutatás tanszékén írtam Az egész értékű programozás csoportelméleti módszere címmel.

– Azért a geológia iránti vonzalom sem múlt el nyomtalanul az életében?

– Nem, hiszen beiratkoztam az ELTE doktori iskolájának földtudományi szakára, ahol a PhD megszerzését célzó munkámat a meteorológia tanszéken, tanulmányi szerződés keretében végeztem. 1998-ban rövid franciaországi, majd három hónapos németországi tanulmányutat tettem. Ezt követően meghívott a német szolgálat, hogy teszteljem az akkor kísérleti stádiumban levő, nem hidrosz-tatikus német globális előrejelzési modellt.

1999-re megvalósult a magyarországi vil-lámláslokalizációs rendszer teljes kiépítése. Több éven át e rendszer meteorológiai és szoftverfelügyeletét láttam el, s a meteorológiai módszerfejlesztés is a munkakörömhöz tartozott. Több, villámmegfigyeléssel kapcsolatos külföldi tanfolyamon és konferencián vettem részt. 2000-ben Budapesten SAFIR 2000 néven villámmegfigyeléssel foglalkozó nemzetközi konferenciát szerveztem. Rendszeresen előadok a villámvédelmi társaság találkozóin, több, a BME-n lektorált cikkem jelent meg az Elektrotechnika című szaklapban.

– Úgy tudom, nem elégszik meg ennyivel, a katedrát is igénybe veszi ahhoz, hogy másokkal is megossza a tudását.

– Nem tagadom, hogy szeretem a munkámat, így élvezettel fogadom az ezzel kapcsolatos kihívásokat. Éveken át gyakorlatot tartottam az ELTE meteorológushallgatóinak szinoptikus meteorológiából. 1999-től kezdve a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű geográfusképzésébe is folyamatosan besegítettem. Eleinte általános meteorológiai előrejelzést, később pedig az éghajlati rizikófaktorok elnevezésű tantárgyat oktattam, illetve vizsgáztattam Kolozsvárott. Idehaza a pilóták meteorológiai továbbképzésében is évről évre aktív szerepet vállaltam.

2005 januárjában Sándor Valériával közösen írt, Repülésmeteorológia című tankönyvünket az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentette meg. Ez a könyv azóta a pilótaképzés tankönyvévé vált.

Aktívan részt vállaltam a nemzetközi COST-p722 EU kutatási projekt munkájában is. Ez az együttműködés a látástávolság, köd, valamint az alacsony szintű felhőalap előrejelzésével foglalkozik.

2005-ben sikeresen védtem meg a doktori téziseimet, és egyetemi doktori fokozatot szereztem az ELTE Földtudományi Doktori Iskolán. Majd egy évig Máltán dolgoztam a helyi szolgálatnál (MIA) meteorológiai tanácsadóként, repülési és tengeri előrejelzéseket készítettem, illetve verifikációs programot fejlesztettem. A Máltai Egyetemen részt vettem a Risk-Med elnevezésű projektben, amely egy nemzetközi időjárási veszélyjelző rendszer kiépítésének megtervezését jelentette a mediterrán térségben.

2007-ben visszatértem Magyarországra, és a Katonai Légügyi Hivatalban helyezkedtem el, majd annak átalakulását követően a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságán, illetve Légügyi Hivatalánál dolgozom. Fő feladatom itt a hazai katonai és polgári repülőterek meteo-rológiai szempontból történő hatósági ellenőrzése, beleértve a repülőtér meteorológiai műszereinek ellenőrzését is, továbbá a katonai és polgári szakszemélyzet meteorológiai képzése, továbbképzése és a repülési szakszolgálati engedélyekhez kapcsolódó meteo-rológiai vizsgáztatásuk. A feladataim közé tartozik még a polgári meteorológiai szolgáltatók, így az Országos Meteorológiai Szolgálat, a HungaroControl szakmai munkájának rendszeres hatósági ellenőrzése is.

Adjunktusként 2012 óta repülésmeteorológiát és előrejelzést tanítok a Debreceni Egyetem meteorológia tanszékén.

2012–2013-ban a Támop-4.2.1. B-11/2/KMR-2011-0001 Kritikus infrastruktúra-védelmi kutatások pályázatban vettem részt, ahol pilóta nélküli repülőgépek meteorológiai biztosításával és UAV-k meteorológiai felhasználásával foglalkoztam.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai repülő és légvédelmi tanszékén az Adatintegráció nevű alprogramon belül kiemelt kutatási területként a Pilóta nélküli repülőeszközök komplex meteorológiai támogatási rendszerének kidolgozása elnevezésű alprogramban a statisztikai szekciót vezettem.


Dr. Wantuch Ferenc nemcsak akkor lelkes, amikor tanít, hanem maga is szívesen ül vissza az iskolapadba. 2007-ben repülőtér-felügyelői, repülőtiszti szakszolgálati engedélyt szerzett, s azóta rendszeresen részt vesz a szolnoki repüléstudományi konferencián mint előadó vagy mint a repülésmeteorológiai szekció társelnöke.

2008-ban az Eurocontrol által szervezett többfordulós Regulatory Audit Techniques and Practice in ATM tanfolyamának volt a hallgatója, ezt követően 2009-ben sikeres EU ATM auditori vizsgát tett Luxemburgban. Külföldi útjai, tanulmányai során nagy hasznát veszi középfokú angol és orosz nyelvvizsgájának.


Vincze Mara

Cikkünk a Nemzeti Közlekedési Hatóság támogatásával készült!