Interjú dr. Szlávik János infektológus főorvossal
Napokon belül elcsendesül majd az ország, a legtöbben visszavonulnak családjuk körébe, hogy együtt ünnepeljék a karácsonyt. Sokan vannak azonban olyanok is, akik éppen ezt a csendesebb időszakot használják ki arra, hogy távolabbi, ezzel együtt az itthoninál melegebb tájakon pihenjék ki egész évi fáradalmaikat. Vélhetően jelentősen megnő majd a légi közlekedés forgalma, ami örvendetes ugyan, de a kellemesnek ígérkező kikapcsolódásba biztosan beleszól majd a Covid-19 vírus okozta világjárvánnyal kapcsolatos jó néhány kötelezettség.
Mit kell, mit érdemes tudniuk a repülőgéppel utazóknak, milyen óvintézkedéseket kell betartaniuk az egyes országokban, illetve azok repülőterein és a különböző légitársaságok járművein? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestünk választ, amikor dr. Szlávik János infektológussal, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosával beszélgettünk.
– Főorvos úr! Ebben a vírussal terhelt időszakban ön hogyan választana utazási cél-országot? Már ha egyáltalán lehet majd utazni, hiszen ez – lévén most november közepét írjuk – bármikor változhat…
– Most azt mondom, hogy a választás voltaképpen nagyon egyszerű, mert ma már pillanatok alatt ellenőrizhető azoknak az országoknak a listája, amelyekben komoly mértékben jelen van, illetve azok, amelyekben visszaszorulóban van a járvány. A választáskor tehát ajánlatos megnézni a konzuli szolgálat oldalán feltüntetett feltételeket, és azok figyelembevételével dönteni az utazásról. Sajnos ezek a feltételek egészen elképesztően „szórnak”, az egyes országokban szinte nincsenek is azonos szabályok. Az oltástól a PCR- és gyorsteszten keresztül a regisztrációig terjednek a különböző előírások. De olyan ország is van például, ahol még mindig kötelező a tíznapos karantén. Felelősen gondolkodó ember nyilván nem ilyen helyre megy. Lehet persze arról is hallani, hogy mely országok engedik be már a turistákat. Ilyen például az Egyesült Államok, de még az utazási könnyítések ellenére is adódnak, adódhatnak kellemetlenségek. Egy megérkezést követő gyorsteszt vagy PCR-teszt már megnehezíti a turisták dolgát. Nagyon sokan ezért sem utaznak. Én nemrégiben Angliában jártam, ott sem volt egyszerű, hiszen szűrőállomást kellett keresni, ahol a gyorstesztet megcsinálták, majd azt lefényképezni, beküldeni a hatóságnak, szóval macerás volt. Ugyanakkor tudom, hogy most sokan Tanzániába utaznak, mert ott semmilyen kizáró ok nincs.
– Mire figyeljünk, amikor akár a budapesti, akár más külföldi repülőtéren vagyunk?
– A legtöbb helyen meghatározzák azt, hogy a repülőtéren vagy a repülőgépen mit kell tennünk. A repülőgépen kivétel nélkül maszkot kell hordani mindenkinek, mindenkor, tehát ott a maszk viselése nem kérdés. A repülőtereken már nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen Budapesten például most – nem tudom, hogy decemberben mi lesz – nem kötelező, de mindenképpen javasolt. Infektológusként azt kell mondanom: ez a vírus azokat is megfertőzheti, akik be vannak oltva. Ha valaki beteg, idős, az úgy tud magára vigyázni, ha zárt terekben hordja a maszkot, így például a repülőtéri terminálokon is. Az természetes, hogy az utasok fertőtlenítik a kezüket, a repülőterek ezt biztosítják is, ráadásul úgy látom, sokkal több fertőtlenítőállomás van, mint a korábbi időkben. Ez nagyon helyes. A távolságtartásról nehéz beszélni egy repülőtér esetében, főleg, ha az ember sorban állásra kényszerül, de igyekezni kell, hogy ne tolakodjunk, ne álljunk egymás nyakába. Ahogy megfigyeltem, az automatizált csomagfeladás például sokat segít. Nem kell odamenni a pulthoz, tehát a személyes találkozások száma csökken. Ez jobb megoldás annál is, mint amikor a személyzet és az utasok közé plexilapot helyeznek el.
– Mi a helyzet azokkal, akik valamilyen könnyebbnek látszó, de a Covidhoz hasonló tüneteket mutató betegséggel indulnak útnak?
– Csak azt tudom mondani, hogy tesztelje magát, mert ma a nátha, a köhögés valóban lehet a Covid tünete is. Ilyenkor akár egy gyorsteszt is elég, hiszen ezek 80 százalékos biztonsággal kimutatják, hogy az illető pozitív-e. Arra azonban nincs szükség, hogy folyamatosan teszteljük magunkat. De ha például elrepülünk egy olyan országba, ahol nagyon sok a fertőzött, és a hazatérés után öt-hat napon belül ilyen tüneteink vannak, akkor azért mindenképpen teszteltessük magunkat.
– Mit tegyen az, akin éppen külföldi útja során jönnek elő koronavírusos tünetek?
– Mindenekelőtt azt ajánlom, hogy utazás előtt kössenek biztosítást, amely ma már a biztosítók többségénél a Covidra is elérhető. Jómagam mindig is biztosításpárti voltam, ezekben a mai időkben azonban ez különösen fontos lett. Azt tudni kell, hogy a Covidra nincs olyan megelőző gyógyszer, mint például a malária ellen, amelyet az utas – szükség esetére – magával is vihet. Természetesen klasszikus nátha elleni szereket mindenki bepakolhat, bár ezek általában minden országban kaphatók.
– Biztonságosnak tartja a repülőgépek fedélzetét?
– Én abszolút. Tudomásom szerint a repülő-gépeken a légtechnikát úgy alakították ki, hogy nagy valószínűséggel akkor sem fertőznék meg senkit – legalábbis a közvetlen mellettem és előttem ülőket leszámítva –, ha netán tudtomon kívül hordoznám a betegséget. Ezt olyan kutatásból tudom, hogy amikor még nem volt védőoltás, megvizsgálták, miként terjed a vírus a repülőgépen, és azt látták, hogy nem nagyon. A levegőcserélő szerencsére megakadályozza a terjedést, azt, hogy egy fertőzött egy egész repülőt megbetegítsen. Ettől függetlenül azt látom, hogy üresek a repülőterek, az emberek nem nagyon utazgatnak, többségük tart a vírustól.
– Végezetül mit javasolna a karácsonyi, szilveszteri utazásokat tervezőknek?
– Nehéz ma olyan országot találni, ahol nincs járvány. Mondjuk az Egyesült Arab Emírségek most éppen ilyen, ott lecsengett a járvány. Thaiföld beenged, noha több ezer esetük van havonta. Most nagy divat Tanzánia, Zanzibár, de a Maldív-szigetek is ilyen, s ezek talán megmaradnak az idén is. Szerintem ezt az évet már érdemes inkább kihagyni, és belföldi lehetőségek után nézni. Már persze ha itthon nem lesznek szigorítások. Nekünk a számokat kell néznünk, és azok elég aggasztók. Senkit nem szeretnék azonban lebeszélni az utazásról, mert körültekintően utazni jó. És akadnak a világban biztató jelek is. Izraelben például, ahol hozzánk hasonlóan 60 százalék körül volt az átoltottság, a harmadik oltás megfogta a járványt. Ne felejtsük el, hogy az oltás hatékonyabban véd, mint ha valaki csak átesett volna a betegségen – mondta végezetül dr. Szlávik János.
Mi a helyzet a repülőgépek fedélzetén?
Arról, hogy az utasok – legalábbis a vírus szempontjából – biztonságban vannak-e a repülőgépek fedélzetén, illetve a repülőtereken, Mamira Vilmos Tamás légi közlekedési szakértőt, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Légiközlekedési Kutatóközpontjának vezetőjét kérdeztük.
– A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban az EASA (Európai Repülésbiztonsági Ügynökség) már korábban kiadott működési direktívát és egészségvédelmi protokollt, amely minden légi közlekedésben részt vevő számára kötelező. Ennek jelentősebb része üzemeltetési eljárás, amely az utasok tájékoztatására, szűrésére, a be- és kiszállítás szabályaira, a fedélzeten lévő utasok és személyzet védőfelszereléseire, valamint tisztítási-fertőtlenítési szabályaira vonatkozik.
Tudni kell, hogy a repülőgépek légkondicio-náló és túlnyomást biztosító rendszerében HEPA szűrők gondoskodnak a keringetett levegő tisztaságáról, amelyeket az úgynevezett C típusú ellenőrzések során kötelezően cserélnek. Ez annyit jelent, hogy a HEPA szűrő cseréje nem annak állapotától függ, hanem a működési időtartamától. Azt lehet mondani, hogy átlagosan másfél év használat után biztosan sor kerül a kötelező cseréjükre. A rendszer egyébként úgy működik, hogy a cirkulációs folyamat következtében óránként többször is megmozgatja a teljes légtömeget, ráadásul nemcsak ugyanazt a levegőt keringteti, hanem le is cseréli annak jelentős részét, jellemzően a hajtóművek kompresszorától elvezetett friss levegővel. Összességében tehát kijelenthető, hogy a rendszer a repülőgép utas- és csomagteré-ben folyamatosan friss, tiszta, vírusmentes levegőt biztosít.
– Ez mindenképpen megnyugtató, de egy dolog a levegő minősége, és más dolog a fedélzet takarítása…
– Az említett EASA-állásfoglalás természetesen erre is kitér, így meghatározták a fertőtlenítések idejét is. Ennek értelmében az üzemelés helyétől függően akár 24 óránként kell egy nagyobb fertőtlenítést végrehajtani, amelynek ki kell terjednie a gép utas- és poggyászterére is. Ugyanakkor ha az út során az utasok vagy a személyzet tagjai közül valaki Covid-tüneteket mutat, akkor az említett fertőtlenítést soron kívül is el kell végezni. A korábbiakhoz képest változtak a catering szolgáltatás szabályai is, ennek következménye például, hogy a rövidebb járatokon nincs, vagy minimális a fedélzeti kiszolgálás, de a hosszabb járatokon is csökkentett tartalmú az ellátás, és azt is csak csomagolásban, gumikesztyű és maszk használatával lehet kezelni.
– Miként alakulnak a repülőtereken hatályban lévő szabályok?
– Az egyes államok utazással kapcsolatos intézkedései a repülőtereken is érvényesek, tehát ez kevésbé függ a légitársaságok előírásaitól. Általánosságban azonban elmondható, hogy két ország közötti járat esetében mindig a szigorúbb előírásokat kell alkalmazni. A maszk használatáról dönthetnek a légitársaságok, de azt kell mondanom, hogy napjainkban szinte minden szolgáltató megköveteli a járatain, az európai üzemeltetők esetében – a már említett protokoll alapján – kötelező. És ha már itt tartunk, nagyon fontos, hogy az utasok már az utazás megtervezésekor legyenek tisztában az adott légitársaság felté-teleivel, mert így senkit nem érhet majd kellemetlen meglepetés.
Somogyi Gábor
Cikkünk a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. támogatásával készült
Felhívjuk tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy interjúink 2021. november 18. előtt készültek, ezért a szövegben szereplő állítások és információk – a járvány terjedése következtében – változhattak. Kérjük, hogy utazásaik előtt mindenképpen tájékozódjanak a célként kiszemelt országok előírásai és a hazai szabályok betartása érdekében.