A kezdeti időszakban elsősorban hadászati célokra fejlesztett pilóta nélküli légi járművekben, közismertebb nevükön drónokban rejlő óriási lehetőségeket mára már egyre több iparág fedezi fel. Napjainkban ezeket az eszközöket ugyanúgy hasznosítják a mezőgazdaságban, az erdő- és vadgazdálkodásban, a logisztikában, a mozik professzionális világában és sok más területen, mint akár a hobbiszintű filmezésben.

Ez alkalommal Kristóf Péter tűzoltó ezredessel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató-helyettesével beszélgettünk arról, milyen szerepet tölthetnek be a drónok a különböző tűzesetek, árvizek vagy más katasztrófahelyzetek megelőzésében vagy elhárításában.

– Ezredes úr! Beépültek-e már a drónok a katasztrófavédelem mindennapi munkájába?

– 2013 óta használunk pilóta nélküli légi járműveket, 2016-tól pedig folyamatosan fejlesztjük drónképességeinket, ami jellemzően az alkalmazott légi járművek mennyiségi és minőségi növelését jelenti. Pályázati források felhasználásával teremtettük meg a BM OKF központi szervének kezdeti UAV-képességét (EKOP 1.1.10.), majd szintén pályázati forrásból tervezzük a katasztrófavédelem területi szervei drónképességének kialakítását. Jelenleg összesen tíz eszközünk van, ebből kilenc a központi drónegységünk, egy pedig a nemzetközi minősítésű mentőszervezeti egységünk kezelésében működik. Terveink szerint az év végéig ötven további pilóta nélküli légi járművel bővítjük a katasztrófavédelem drónflottáját. Ez a beszerzés folyamatban van. A rendelkezésünkre álló drónképességeket főként nagyobb volumenű beavatkozások, illetve gyakorlatok alkalmával használjuk. Itt emelném ki, hogy a jogszabályok csupán az elmúlt év elején biztosítottak lehetőséget számunkra arra, hogy a drónokat ne csak előre tervezett időpontban, hanem – bizonyos körülmények megléte esetén – szinte azonnal, minden szükséges esetben be tudjuk vetni.

– Melyek a legfontosabb hasznosítási terü-letek?

– Alapvetően kutatási, felderítési, térképészeti feladatokra használjuk a drónokat. Jellemző alkalmazás a vizuális felderítési információszerzés, mind a látható, mind az infratartományban.

– Tudna egy-egy példát mondani olyan helyzetekre, amikor a drónok segítséget jelentettek az önök munkájában?

– Erdős, mocsaras, gyalogosan vagy járművel nehezen megközelíthető területeken eltűnt személyek felkutatására, nagy kiterjedésű vegetációs tűz esetén (ilyenek voltak például a bugaci, hortobágyi tűzesetek), a tűzfészkek pontos helyének meghatározására és az optimális erő-eszköz menedzsment biztosítása céljából használjuk a légi felderítési adatokat. A légi felvételek térinformatikai feldolgozásával egy adott területen bekövetkezett káresemény (tűz, belvíz stb.) pontos kiterjedését lehet meghatározni, ami a későbbi kármentesítés és helyreállítás szempontjából fontos információ (borsodi ár- és belvíz, a Dráván levonuló árhullám).

– Hogyan, kikből képezték ki a saját drón-pilótáikat?

– Jellemzően saját, hivatásos állományú szakembereinket ösztönözzük arra, hogy megszerezzék a szükséges képesítéseket. Különálló szervezet végzi az állami drónpilóták általános képzését, a drón típusának megfelelő specifikus képzést pedig az adott gyártó magyarországi hivatalos típusképzésre jogosult szervezetétől vesszük igénybe. A téma aktualitásának, illetve a beavatkozások és a gyakorlatok folyamán való drónalkalmazások hasznosságának köszönhetően általában önként jelentkeznek a kollégák a drónpilótaképzésekre.

– Milyen stratégia mentén használják ezeket az eszközöket?

– A mindenkor érvényes jogszabályi környezetnek megfelelően alkalmazzuk ezen eszközöket, jelenleg főként vizuális felderítési információszerzésre. Rendkívül fontos, hogy máshonnan nem beszerezhető, helyszíni, aktuális információt kaphassanak a beavatkozást végző erőink egy adott területről, amelyet drón használatával lehet optimálisan megvalósítani. E képesség vertikális kiterjesztését tervezzük a szervezetünkre, ezáltal a beavatkozást igénylő esetekhez közelebb tudjuk vinni az UAV-képességeket, ami annak gyorsabb és hatékonyabb alkalmazását teszi lehetővé. Emellett térképezésre – georeferált légi fotók készítésére – is használjuk ezt a technológiát. A katasztrófavédelem fejlett térinformatikai képességekkel is rendelkezik, amelyeket folyamatosan fejlesztünk. A megfelelően előállított georeferált légi felvételek bekerülnek egy központi rendszerbe, amelyben különböző modellezéseket, számításokat lehet végezni.

– Van-e valamilyen együttműködésük a drónok felhasználását illetően olyan társszervekkel, mint a rendőrség, a mentőszolgálat vagy a légi mentés?

– Főként a rendőri szervekkel működünk együtt, hiszen sok esetben közös feladat a végrehajtás, illetve ők rendelkeznek a legnagyobb számú UAV eszközzel. Különösen szoros az összefogás a déli határ menti illegális migrációval kapcsolatos feladatok légi felderítési támogatásában. 2016. február 4. óta gyakorlatilag szinte folyamatosan dolgozik a katasztrófavédelmi drónszolgálat a területen, a helyszíni rendőrségi operatív törzs koordinációjának megfelelően. A büntetés-végrehajtási szervezet számára is nyújtottunk már segítséget személyek felkutatásában. Mindazonáltal az együttműködés minden, az adott beavatkozásban érintett belügyi szervvel biztosított, hiszen közös kommunikációs platformot, az úgynevezett EDR-t (Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer) használjuk mindannyian.

– Milyen lehetséges felhasználási módokat terveznek a drónokkal kapcsolatban a távolabbi jövőben?

– A vizuális információszerzés minél szélesebb körű kihasználása után a következő alkalmazási fejlesztési irány a szenzoros (monitoring) felderítés, azután pedig a drónokkal végzett teherszállítás. A hazai, illetve nemzetközi technológiai és szabályozási trendekre tekintettel a szenzoros középtávú, míg a tehermozgatás inkább hosszú távú tervként definiálható. A drónnal történő tehermozgatás számunkra leginkább a mentesítő- és tűzoltástechnikai anyagok (hab, víz) légi kijuttatását jelenti. Továbbá fontos szempont esetünkben az egyre komplexebb rendszerekkel való együttműködés kialakításának lehetősége, például a légi felderítési (és egyéb) információk alapján mesterséges intelligenciával támogatott döntés-előkészítési folyamatmenedzsment, amely a megalapozott, erőforrás szempontjából optimalizált és a lehetőségekhez képest a leginkább költséghatékony döntéshozatalt segíti elő az adott káresemény vonatkozásában – mondta végezetül Kristóf Péter tűzoltó ezredes.

Életmentő eszközök is továbbíthatók

Dr. Sándor Zsolt és dr. Pusztai Máté, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Légiközlekedési Kutatóközpontjának szakértői kérdésünkre elmondták, hogy már nem a közeljövő, hanem a jelen megoldása az egészségügyi felszerelések és biológiai minták, valamint az oltóanyag szállítása légi úton, merevszárnyú drónokkal olyan harmadik világbeli országokban, ahol a közúton történő szállítás nem, vagy csak nagyon nehezen és hosszú idő alatt lenne megvalósítható.

A Zipline (https://flyzipline.com/) nevű cég autonóm BVLOS (azaz látótávolságon túli) műveleteket hajt végre az eszközökkel Afrikában: Ghánában, Ruandában, továbbá Japánban és az Egyesült Államokban.

A szállítódrónokat katapulteszközzel juttatja a repülési pályára, a cél felett az újra hasznosítható ejtőernyővel felszerelt csomag kidobása megtörténik, és a drón visszarepül a központhoz, ahol elkapóháló segítségével fogadják. Így lehet biztosítani, hogy az üzemi infrastruktúra a lehető legkisebb területű legyen. Egy-egy központtal 22 500 négyzetkilométert tudnak lefedni, ahonnan egyszerre húsz drón irányítása tud szimultán zajlani. Az eszközök 160 km-es hatótávolsággal, 110 km/h-s sebességgel haladnak, miközben maximum 1,8 kg-os csomagokat szállíthatnak.

Egy másik, szintén egészségügyi felhasználási példa a svéd EverDrone (https://everdrone.com/) vállalat, amely az életmentést támogatja drónokkal. A multirotoros kialakítású drónok képesek BLOS üzemmódban egészségügyi életmentő eszközöket (defibrillátor, gyógyszer stb.) szállítani, és a cél felett azokat kötél segítségével leengedni. Az így érkező eszközökkel a helyszínen már a mentőegységek megérkezése előtt megkezdhető az újraélesztés, így biztosítva a minél hatékonyabb életmentést.

A közép-európai régió egyik kiemelt megoldása a csehországi Plzen régióban található DronySIT cég nevéhez fűződik. Ez a vállalkozás integráns részét képezi a helyi készenléti szervezeteknek, és drónjaikkal aktív támogatást nyújtanak e szervezetek működésében, legyen szó eltűnt emberek utáni kutatásról, veszélyes gázok érzékeléséről vagy akár tűzfészkek felkutatásáról. A cég által fejlesztett és alkalmazott drónok képesek e feladatokat a levegőből ellátni. A vállalat szakemberei 24 órás ügyeletet tartanak, hogy igény esetén azonnal tudják biztosítani a mentőegységek támogatását – foglalták össze a drónok katasztrófavédelemben betöltött jelenlegi szerepét a KTI szakemberei.

Somogyi Gábor

Cikkünk a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. támogatásával készült

Fotó: Katasztrófavédelem