1925. február 22-én maga a tervező, Geoffrey de Havilland repült először a De Havilland gyár DH Moth típusjelzésű, G–EBKT lajstromjelű gépével. A prototípust a szintén a gyár által gyártott Cirrus motor hajtotta.
Később a gép a gyár száz lóerős (74 kW-os) Gipsy nevű motorját kapta, s ettől kezdve nevezték „Gipsy Moth”-nak. A kétfedeles, kétüléses könnyű repülőgép nagyon hamar az angol repülőiskolák, majd később a RAF kedvelt kiképzőgépe lett.
Építési anyaga acélcső és fa volt. A törzs hossztartó acélhevederekkel és átlós csövekkel merevített hegesztett acélcsőből készült. A szárny alját és a vízszintes vezérsík tetejét furnérlemezekkel borították be, a motor két oldalát felhajtható fémlemezzel védték, a repülőgép többi felületét pedig vászonborítás fedte. A pilótafülkébe való beszállás megkönnyítésére mindkét fülke mindkét oldalára lecsapható ajtókat szereltek. A gépet mindkét fülkéből lehetett vezetni.
Mindkét szárnyat enyhén hátranyilazták, s a köztük lévő távolság 56 cm volt. A szárnyak merevítésére a végükön elhelyezett két-két dúc szolgált. A gumirugózású, merevített futószáron nem fékezhető 580 x 150-es kerekek voltak, a fékezést lényegében a farokcsúszó végezte. Az évek folyamán a gépet továbbfejlesztették. 1931-ben készült el az első DH–82-es típusjelzésű „Tiger Moth”. Ebből a változatból több mint 4500 példányt építettek. Licencben gyártották Svédországban, Norvégiában, Portugáliában, Új-Zélandon, Ausztráliában és Kanadában is. A gép eredetileg nem volt műrepülhető, de mivel a RAF növendékeinek szükségük volt a háton repülés gyakorlására, ezért az üzemanyag- és az olajrendszert átalakították, hogy lehetővé tegyék ezt a manővert. Magyarországra 1930-ban került az első DH–60-as, amelyet Hertelendy Andor földbirtokos használtan vásárolt Angliában. A gép korábbi tulajdonosai között volt a walesi herceg is.
Ugyanilyen típusú géppel repült Almásy László Afrika-kutató az első expedíciójára, méghozzá a G–AADP brit lajstromjelű DH–60-assal. Utasa és másodpilótája gróf Zichy Nándor, az Országos Idegenforgalmi Hivatal igazgatója volt. Ő az eredetileg kiszemelt Lampich Árpád, a neves repülőgép-tervező helyét vette át, akinek nem sikerült elég pénzt összegyűjtenie a saját költségeire. Zichy ráadásul anyagilag is támogatta az expedíciót.
1931. augusztus 21-én indultak Mátyásföldről, először Konstantinápolyba, vagyis Isztambulba, ahonnan augusztus 23-án repültek tovább. Céljuk a Taurus-hegység átrepülése volt. Útjukat több műszaki hiba és kalandos leszállás fűszerezte, míg a helyszínre érkeztek. Végül a hegy fölötti átrepülés sem sikerült különösebben fényesen: a hegylánc túloldalán leáramló légtömeg a könnyű kis gépet a meredélynek csapta. Almásy majdnem ki is esett a gépből, de Zichy szerencsére észnél volt, és gyorsan átvette a sérült gép vezetését. Végül a hegy túloldalán egy szíriai francia katonai repülőtéren szerencsésen leszálltak. A sérült gépet Alexandriába, majd onnan Angliába szállították.
A nyughatatlan Almásy 1932-ben egy brit expedícióhoz csatlakozott. Ezúttal – egy másik „Moth”-szal sikerült átrepülnie a Líbiai-sivatagot. 1941-ben egy korábban osztrák lajstromban repült Tiger Moth került magyar tulajdonba. A gép először Budaörsön állomásozott, majd a magángépek besorozása után I–143-as katonai azonosító számmal és ék alakú hadijellel mint futárgép repült tovább. A gép törzse piros, szárnya és függőleges vezérsíkja ezüstszínű volt.
Zsák Ferenc
Fotó: Zsák ARCHIV