2017 július 21

RSS Facebook

2011. október 27. csütörtök, 09:35

Elfelejtett repülőgépeink - A Zlin XII-es

Értékelés:
(0 értékelés)


Tomás Bata 1894-ben alapította meg cipőgyárát a közép-morvaországi Zlin városkában. Fia, ifjabb Tomás, aki a huszadik század közlekedési eszköze, a repülőgép és a repülés nagy rajongója volt, 1933-ban a Zlin mellett fekvő Otkorovicében repülőgépgyárat alapított.









A fokozatosság elvét betartva először vitorlázógépeket építettek. Néhány sikeres típus után kezdték el a motoros gépek gyártását. F. O. Majer főmérnök és Jaroslav Lonek főkonstruktőr 1935 elején láttak hozzá a később Zlin XII-esnek nevezett repülőgép tervezéséhez. A gépet a harmincas évek elején divatba jött túrarepülésre szánták.

Az OK–BTA lajstromjelű prototípus 1935. szeptember 10-én repült először. Ez a gép még egy amerikai gyártású 37 lóerős (27 kW) Continental A40-2-es típusú motorral repült. A gép jó repülési tulajdonságokat mutatott, és megfelelt a tervezők elvárásainak. Még ugyanabban az évben elkészítették az OK–BTB jelű második prototípust is, de ebbe már egy hazai gyártású 60 lóerős

(44 kW) Walter Mikron motort építettek be. 1935. november 7-én ezt a gépet is sikeresen berepülték. Semmit sem akartak a véletlenre bízni, ezért a gép sorozatgyártása előtt a két prototípussal több mint ezer órát repültek, és csak ezután kezdték el – 1936-ban – a sorozatgyártást.

A szériagépekbe ismét új típusú motor került: előbb a 36 lóerős (26 kW) Persy I-es, majd később ezt követte a 45 lóerős (33 kW) boxermotor. A repülőgép ára 38 ezer korona volt, ebből 29 ezret tett ki a motor ára. A Zlin XII-esből az évek során 201 darabot építettek. Ennyi gépre a csehszlovák repülésnek nem volt szüksége, így Zlint exportáltak Franciaországba, Jugoszláviába, Olaszországba, Romániába, Egyiptomba, valamint Japánba, és néhány példány még Dél-Amerikába is került.

Magyarországon elsőként gróf Andrássy Imre vásárolt a gépből, amely HA–NAP lajstromjellel repült a BSE repülőklubban. Ezt követte a HA–NAR és a HA–NAS, amelyek a BSE-hez, illetve a BSzKRT-hoz kerültek.

1938-tól a gyár a 60 lóerős soros elrendezésű Persy III-as motort alkalmazta. Az új, erősebb motorral felszerelt gépek a Zlin 212-es típusjelzést kapták (itt már felhagytak a római számozással). Ebből a változatból két példány került Magyarországra, a HA–NAO az Elektromos repülőklubban, a HA–NAQ pedig a BSE klubban repült.

Szerkezeti felépítés: az egymás mögötti üléselrendezéses, szabadonhordó alsószárnyas gép a kor repülőgép-építési szokásainak megfelelően hegesztett acélcső vázzal készült. A törzs rétegelt lemez-, a kormányfelületek vászonborítással készültek. A gép mindkét kabinból vezethető volt, a kabintetők oldalra nyíltak. A merev főfutókat V alakú támasszal merevítették, hátul farokcsúszót alkalmaztak. A motor egy kétágú merev fa légcsavart hajtott. Állítólag volt egy példány, amely Dél-Amerikában egészen 1965-ig repült.


Zsák Ferenc

Fotó: Zsák ARCHIV