A Budapest Airport a magyar gazdaság egyik legjelentősebb szereplőjeként a környezettudatos üzemeltetésnek és a társadalmi felelősségvállalásnak egyaránt elkötelezett híve. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret üzemeltető cég még tavaly csatlakozott az „Elkötelezettség a CSR Kiválóságért” elnevezésű országos programhoz, az idén pedig elhatározta, hogy jelentősen továbbfejleszti vállalati felelősségvállalási politikáját.

A cég tavaly ősszel lépett be az „Elkötelezettség a CSR Kiválóságért” programba, amely az EFQM (European Foundation for Quality Management) Szervezeti Kiválóság-modelljére épül. A program lényege, hogy egy önértékelő módszertan segítségével a vállalatok elemzik saját CSR-tevékenységüket, és a meghatározzák azokat a területeket, ahol még fejlődniük kell.

„A program során kiderült, hogy korábban a vállalat életében nem szerepelt elég hangsúlyosan a CSR, most viszont már helyet kapott a vezetői értekezletek tematikájában is. A Budapest Airport a programban részt vevő további nyolc szervezettel együtt vállalta, hogy az elkövetkező egy évben legalább három sikeres CSR-projektet valósít meg” – számolt be a fejleményekről Szarvas Gábor, a társaság környezetvédelmi és munkabiztonsági igazgatója.

A vállalat érintett szakterületeinek, vagyis a környezetvédelem és munkabiztonság, a humánerőforrás, a vállalati kapcsolatok, a marketing, valamint a szolgáltató központ munkatársainak részvételével a Budapest Airport munkacsoportot hozott létre, amely első körben elvégezte a szükséges önértékelési feladatokat, majd az eredmény ismeretében négy olyan előremutató javaslatot tett, amelyek segítségével tovább javulhat a vállalat megítélése a szomszédos települések lakossága, a munkavállalók, a partnerek és a társadalom szemében.

A társaság emellett a jószomszédi kapcsolatokat is kiemelten fontosnak tartja. Célja, hogy a repülőtér környékén élő lakossági csoportokkal megossza az üzemeltetésből származó előnyöket, valamint megteremtse számukra az egészséges egyensúlyt a légikikötő működéséből fakadó előnyök és a közelségéből adódó egyéb hatások között. 2008-ban ennek jegyében indították el az önkéntes zajszigetelési programot azzal a céllal, hogy javítsák a légiközlekedési zaj miatt leginkább érintett területeken, a repülőtér közvetlen környezetében élők életminőségét. Az eddig felkeresett mintegy ezer ingatlantulajdonos körülbelül fele élt a lehetőséggel és fogadta el a vállalat ajánlatát. A program lényege, hogy díjmentesen kiegészítő hangszigetelő üvegfelülettel látják el az érintett lakók otthonainak nyílászáróit. Ennek segítségével összesen 40–42 dB zajcsökkentés érhető el. A plusz üvegréteg további előnye a járulékos hőszigetelő képesség. Ennek hatására csökken a fűtésre fordított energia mennyisége, ezáltal pedig a költsége. A hangszigetelt ablakok biztosítása mellett hangszigetelt szellőztetőkészülék telepítése is igényelhető a hálóhelyiségekbe. A szellőztetőkészülék friss levegőt biztosít, például éjszaka, anélkül, hogy az ablakot ki kellene nyitni, emellett normál üzemmódban hangtalanul működik. A beruházás azon túl, hogy a lakók nyugalmát szolgálja, az ingatlan értékét is növeli.

Eddig Üllő, Vecsés, valamint Budapest 18. kerületének lakosai kérhettek pótlólagos szigetelést, a 17. kerületre pedig épp a napokban terjesztette ki a zajszigetelési akciót a Budapest Airport. A társaság eddig több mint ezer lakóingatlan zajvédelméhez járult hozzá, s az összes ezzel kapcsolatos kiadás meghaladta a 120 millió forintot. A legújabb ütem ezt az összeget további 30 millió forinttal növeli.

A repülőtér környezetében azonban nem feltétlenül csak a magasból érkező zajokat kell kiküszöbölni. Fontos állomás lesz a repülőtéri hanghatások csökkentésében az új hajtóműpróbázó hely megépítése is. A repülőgépek karbantartását, javítását követően gyakran van szükség a hajtóművek földi tesztelésére – még a berepülés előtt. Ferihegyen jelenleg nincs zajvédelemmel ellátott hajtóműpróbázó hely, ahol ezek a tesztek korlátozás nélkül elvégezhetőek, ezért a Budapest Airport az érintett karbantartó szervezetek bevonásával kidolgozott egy megvalósíthatósági tanulmányt. A terv szerint – amelyet a repülőteret üzemeltető cég igazgatósága jóváhagyott – 2012 végére épülhet fel egy megfelelő zajvédelemmel ellátott, minden igényt kielégítő, korszerű hajtóműpróbázó hely, amely a növekvő karbantartási igények mellett biztosítja az érvényes vonatkozó zajvédelmi határértékek betarthatóságát is. A létesítmény komoly előrelépést jelent az úgynevezett földi zajok elleni küzdelemben.

A repülőteret üzemeltető cég számára ugyancsak az elkövetkezendő időszak különösen fontos feladata a szén-dioxid-lenyomat csökkentése. Idén márciusban a Budapest Airport ún. karbonakkreditált minősítést kapott a világ repülőtereinek európai szakmai szervezetétől (ACI Europe). Ennek lényege, hogy immár a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér is azon európai repülőterek sorába tartozik, amelyek elkötelezettek a hatékony energiafelhasználás mellett, és kiemelkedő jelentőségűnek tekintik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését.

„A teljes akkreditációs folyamat négy fázisból áll, amelyek közül az elsőt már teljesítette a budapesti repülőtér. Nemzetközi szakértők bevonásával felmértük a repülőtér üzemeltetéséből adódó szén-dioxid-kibocsátást, illetve olyan irányelvet fogadtunk el, amelyben elköteleztük magunkat a kibocsátás fokozatos csökkentése mellett” – mondta Szarvas Gábor. A második lépésben konkrét, kimutatható csökkenést kell regisztrálni, a harmadik szakaszban az energiafelhasználás optimalizálása a cél, végül pedig azt kell elérni, hogy a repülőtér a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából gyakorlatilag semlegessé váljon.

A repülőteret üzemeltető cég eddig is kiemelten fontosnak tartotta a társadalmi felelősségvállalás legkülönbözőbb formáit, amit egy sor korábbi önkéntes vállalás bizonyít: a Budapest Airport az elmúlt években jelentősen csökkentette energiafelhasználását, együttműködési megállapodást kötött számos környékbeli település önkormányzatával, továbbá rendszeres résztvevője és támogatója a különböző környékbeli közösségi eseményeknek, valamint faültetési és köztisztasági programoknak.

Ami a jövőt illeti, Szarvas Gábor továbbra is optimista: „A jogszabályok maximális betartása mellett ezentúl is nyitottak leszünk olyan önkéntes kezdeményezésekre, amelyek segítségével megerősíthetjük és tovább építhetjük utasaink, partnereink és szomszédaink bizalmát, valamint kivívhatjuk a teljes magyar közvélemény elismerését. Ennek jegyében továbbra is elkötelezettek leszünk a környezettudatos üzemeltetés mellett, folytatjuk energiaracionalizálási programunkat, illetve még az idén megkezdjük nemrég kidolgozott CSR-stratégiánk megvalósítását” – mondta a Budapest Airport környezetvédelmi és munkabiztonsági igazgatója.

Mi az a CSR?

Az angol műszó – CSR – a Corporate Social Responsibility rövidítéséből származik, ami szabatosan magyarra fordítva vállalati társadalmi felelősségvállalást jelent. A felelős nagyvállalatok elkötelezettek a fenntartható gazdasági fejlődés és a környezettudatosság, valamint a helyi közösségekkel való együttműködés iránt. A CSR-szemléletű vállalatok olyan módon törekednek üzleti sikereiket elérni, hogy eközben szem előtt tartják az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a munkavállalók és családjuk igényeit és szükségleteit.

K.L.