2017 augusztus 17

RSS Facebook

2011. november 07. hétfő, 12:22

Segítség vészhelyzetben

Értékelés:
(0 értékelés)


Senki sem szeretné, hogy valaha is szüksége legyen vészjeladó készülék segítségére, de ha megtörténik a baj, életet menthet.









Minden repülő ismeri a 121,5 MHz frekvencia kiemelt fontosságát, hiszen az 1970-es évek elején ezt jelölték ki a vészhelyzet jelzésére. A repülőgépek mellett ez a frekvencia szolgált a hajók és a személyek vészhelyzetének jelzésére is. Hosszú évek során, párhuzamosan a technika fejlődésével, a világméretű rendszer jelentős sikereket könyvelhetett el, vagyis sok bajba jutott embernek tette lehetővé, hogy a segítség időben odaérjen. Elemei maguk a jeladó készülékek, a figyelő műholdak (a COSPAS-SARSAT rendszer), a földi figyelő- és riasztóállomások, valamint a kutató-mentő szolgálatok.

2009 elején az új digitális rendszer végleg felváltotta a korábbi analógot, és a 121,5 MHz-es frekvenciát is felváltotta a 406 MHz-es. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a 121,5 MHz-et el kell felejtenünk. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a műholdak a 406 MHz-es jelek vételére és feldolgozására álltak át, így a régi frekvencián aktiválódó jeladók nem váltanak ki automatikus riasztást. Ám ha a kutató-mentő szolgálatok gépei a régi frekvenciát is figyelik, akkor az még biztosabbá teheti a segítség időben való megérkezését. Amennyiben a műholdas rendszer érzékel egy vészjelet, azt továbbítja a földi vevőállomás felé, bemérik a jelzés helyét, majd riasztják az illetékes szerveket és a kutató-mentő egységeket.

A műholdas rendszert alacsony pályán keringő (LEOSAR) és geostacionárius pályán keringő (GEOSAR) holdak alkotják. A geostacionárius pálya olyan Föld körüli pálya, amelyen egy objektum a Föld forgási sziderikus periódusával szinkronban (23 óra 56 perc 4,1 másodperc) az Egyenlítő síkjában kering. A pálya magassága 35 786 km az átlagos tengerszint fölött. Mindezek következtében a Föld bármely pontjáról (ahonnan látható) mindig azonos helyen, látszólag mozdulatlannak látszik. A LEOSAR rendszer elemei közel észak–déli poláris pályájú műholdakból állnak, amelyek Föld-kerülési ideje nagyjából 120 perc. A műholdak pályáját úgy állították össze, hogy azok a Föld teljes felszínét vizsgálni tudják. A pályájukon haladó műholdak egy adott pillanatban egy nagyjából 6000 km széles, kontinensnyi méretű darabot látnak a Föld felszínéből.

Jelenleg háromféle jeladó használatos a COSPAS-SARSAT rendszerben:

• EPIRB – Emergency Position Indicating Radio Beacon (tengeri);

• ELT – Emergency Locator Transmitter (légi);

• PLB – Personal Locator Beacon (szárazföldi).

A digitális rendszerben minden ELT készüléket regisztrálni kell. A regisztráció során az adatok egy nemzetközi rendszerbe, az úgynevezett IBRD (International Beacon Registration Database) adatbázisba kerülnek. Az adatbázisba bekerülve a készülék egy 15 hexadecimális karakterből álló azonosító kódot kap, mely egyértelműen azonosítja a készüléket és a hozzá rendelt járművet vagy személyt. Az adatbázis létrehozása, a készülékek egyedi azonosítása jelentősen csökkentette a hibás riasztások számát, és ennek eredményeképpen a rendszer költségeit is.

A legújabb ELT egységek már nemcsak vészjelet, hanem a készülék pontos helyzetét is el tudják küldeni digitális karaktersorozat formájában, köszönhetően a készülékbe épített GPS-nek. Ha GPS-pozíciót nem is küld a készülék, a rendszer pontossága akkor is eléri az 5 km sugarú kört, GPS-szel egybeépítve pedig a 100 métert. Az ELT aktiválása, vészjeladása történhet automatikusan, a beépített G-kapcsoló bekapcsolásakor, amelyet egy meghatározott erejű ütközés önmagától is kivált, illetve a pilóta akciója által, a műszerfalra épített kapcsoló segítségével.

Az ELT készülékeket fixen építik be a repülőgépekbe, a megfelelő antennával együtt. A Kannad cég új készüléke, az Integra már beépített GPS-szel és antennával rendelkezik, így lehetőséget ad rá, hogy a készüléket aktiválása vagy aktiválódása után magunkkal vigyük, ha például el kell hagynunk a gép környezetét. Így képes változó helyzetünk koordinátáit is továbbítani. Ezek a készülékek legalább 24 órán keresztül képesek a jeleket sugározni anélkül, hogy beépített telepük lemerülne. Előírás természetesen az is, hogy a készüléket évente tesztelni kell. Így biztos, hogy szükség esetén valóban működőképes lesz. Ezeket a vizsgálatokat az erre felkészült cégek végzik. Nagyobb flottát üzemeltető vállalkozások esetében hasznos lehet az Integra készülék, mert így nem kell minden repülőgépet felszerelni antennával és ELT készülékkel. Elegendő, ha a repülőgépnek megfelelő adatokkal beprogramozzuk azt, majd elhelyezzük a légi jármű fedélzetén a számára kialakított helyre. Ebben az esetben azonban ügyelni kell arra is, hogy a készülék láthassa a GPS műholdakat. Ez természetesen nem követelmény a fixen beépített, GPS vevővel nem rendelkező ELT készülékek esetében.

A szárazföldi, személyvédelemre kialakított kisméretű készülékekről is érdemes néhány szót ejteni. Sokan nem is gondolják, hogy hányszor is lehet szükség erre. Nincs minden hajó és légi jármű, ultrakönnyű repülőgép, sárkányrepülő ELT-vel felszerelve, pedig sajnos ezek is kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor a segítség megérkezéséig minden eltelt perc létfontosságú lehet. Ilyenkor persze jól jönne egy PLB, egy személyi vészjeladó készülék, amely helyzetünk koordinátáit is képes elküldeni. Gondoljunk az olyan extrém sportokra, mint amilyen a hegymászás, a siklóernyőzés, a búvárkodás, a mountain bike vagy akár a síelés, és képzeljük hozzá, hogy a hegyen meglepnek minket a rossz időjárási viszonyok. 2010-ben egész éjszaka kerestek magyar síelőket az olasz hegyi mentők az Alpokban, mert nem volt pontos helyzetinformációjuk. Sokkal kevesebb energiát és pénzt emésztett volna fel a keresés, ha lett volna megfelelő jelzés. Egy ilyen készülék gyakorlatilag bármelyik zsebünkben elfér. Antennájuk kihajtható, aktiválásukhoz csak egy gomb megnyomására van szükség. Az XS–4 jelű PLB készülék például minden olyan szabadidősporthoz ajánlott, amelynek folyamán szükség lehet GPS-koordinátáink azonnali továbbítására a mentőszolgálatok részére.

A 406 MHz-en működő vészjeladókra minden olyan területen célszerű átállni, ahol ez eddig nem volt kötelező. Az ELT készülékek kialakítása retrofit, azaz könnyedén a régi helyére építhető, a gyártó pedig rendelkezik minden ilyen átalakításhoz szükséges jóváhagyással. Mindenki gondolja át, hogy érdemes-e egy PLB-n spórolnia, nem veszíthet-e az ember sokkal többet azzal, hogy adott helyzetben a kutatócsapatok mondjuk csak félnapos késéssel találják meg…


A. M.


Cikkünk a www.pilotshop.hu

támogatásával készült

Fotó: Pilotshop