A Phobos-Grunt orosz kozmikus expedíció folytatására ugyan van még halvány remény, ám szakmai körökben egyre erőteljesebb az a vélemény, hogy az orosz űrkutatás, valamint az elméletet a gyakorlatba átültetni hivatott kozmikus ipari komplexum mélyreható rendszerhibák miatt kénytelen elszenvedni a sorozatos kudarcokat. Az aeromagazin.hu az alábbiakban áttekintést ad az utóbbi esztendők jelentősebb orosz űrhajózási fiaskóiról.
2005. június 21. – Balesetet szenvedett a Pleszeckből indított Molnyija-M hordozórakéta, a katonai rendeltetésű Molnyija-3K távközlési holddal, valamint a Boriszoglebszk nukleáris hajtóműves tengeralattjáróról indított Volna hordozórakéta a „napvitorlával” ellátott Koszmosz-1 holddal.
2005. október 8. - az Északi Jeges-tengerbe zuhant a Rokot hordozó rakétával indított CryoSat európai hold.
2006. február 28. – A Briz-M gyorsulási blokk meghibásodása miatt a Proton-M hordozórakéta nem tudta a kijelölt pályára juttatni az ArabSat 4A arab távközlési holdat.
2006. március 29. – Az Expressz-AM11 távközlési holddal megszakadt az összeköttetés, miután űrszeméttel ütközött. Később még két hasonló távközlési hold veszett oda: 2009. áprilisában az Expressz-AM2 és 2010. áprilisában az Expressz-AM1.
2007. szeptember 6. – A második fokozat kormányzó gépezete ment tönkre és emiatt lezuhant a japán JCSAT 11 távközlési holdat szállító Proton-M hordozórakéta.
2008. március 15. - A Briz M gyorsulási blokk meghibásodása miatt a Proton M hordozórakéta nem tudta pályára állítani az AMC amerikai távközlési holdat.
2009. január 26.- A Roszkoszmosz kollégiumának tanácskozásán jelentették be, hogy odaveszett a Perszona felderítő hold. A kémhold révén az orosz haderő 2001 óta először lett volna képes a Földről operatív felvételeket készíteni. A holdat 2008. július 26-án állították pályára, de üzembe helyezni nem tudták. Egyes hírek szerint erre a projektre több mint 5 milliárd rubelt (cca. 35 Md forint) költöttek.
2009. május 22. – A Meridian – 2 távközlési holdat hibás pályára állította a Szojuz -2.1A rakéta. A baleset okat a harmadik fokozat hajtóművének idő előtti kapcsolása volt.
2009. december – Oroszország elvesztette egyetlen napmegfigyelő szputnyikját, a januárban útnak indított. A Koronasz-Foton obszervatórium pusztulásának oka vélhetően az akkumulátorok teljesítményének téves becslése volt. Az orosz közbeszerzések hivatalos honlapján a projekt értékét 175 millió rubelben jelölték meg.
2010. december 5. – A Proton-M hordozórakéta gyorsulási blokkja üzemanyag tartályának túltöltése miatt a GLONASZSZ-M három holdja nem jutott el a kijelölt pályára és az űreszközök a Csendes-óceánba hullottak. Az orosz helymeghatározó rendszerhez készült holdak megsemmisülése 2.5 milliárd rubel kárt jelentett.
2011- február 1. – A Rokot hordozórakéta nem tudta pályára állítani a Geo-IK-2 katonai holdat. A balesetet a Briz-M gyorsulási blokk meghibásodása okozta. A hold három hónap Föld-körüli keringés után megsemmisült az atmoszférában.
2011. augusztus 18. – A Proton-M hordozó rakéta hibás pályára állította az Expressz-AM4 távközlési holdat. A baleset oka a Briz-M gyorsulási blokk irányító rendszerének meghibásodása volt.
2011. augusztus 24. – A Szojuz-U hordozórakéta, amely a debütáló Progressz M-12M szállító űrhajót vitte, a bajkonuri startot követően 325 másodperccel lezuhant. A balesett azért következett be mert a Progressz nem vált le a harmadik fokozatról.
A folytatásban: Rendszerhibák az orosz űrhajózásban - biztosítás, káresemény
Meruk József
Fotó: RSA