2024 március 29

RSS Facebook

2011. november 25. péntek, 14:12

Indul a NASA új Mars rovere - A Curiosity

Értékelés:
(1 értékelés)


Korábbi társainánál nagyobb és fejlettebb a Mars Science Laboratory (MSL), avagy más néven Curiosity, magyarul kíváncsiság rover. A Curiosity az idén hozott döntés alapján a négy ideális
nak tűnő terület közül a Gale-kráterben fog landolni, ahol az ősi környezet jellemzőit vizsgálja, és egykori életnyomokat keres.







A Courosity 2011. november 25-én startolt, és 2012. augusztus 6-án száll majd le a vörös bolygón. A szakemberek reményei alapján lényegesen több információt szállíthat nekünk a Marsról, mint a korábbi űrszondák. Eredményei a következő lépés, a Marsról történő mintahozatal előkészítésében lehetnek fontosak.


Az eddigi legnagyobb marsjáró

Az MSL rover lényegesen nagyobb és fejlettebb korábbi társainál. Tömege kb. 900 kilogramm (a Spirit és az Opportunity 185 kilogrammos), átlagos átmérője 2,7 méter (utóbbi a Spirit és az Opportunity esetében 2 méter). Részben ezen paraméterek miatt sem lehetett ezúttal a hagyományos, légzsákos leszállási módszert használni ennél a szondánál. Az amerikaiak tehát egy új landolási technikát fejlesztettek ki, amelynek végén a rover a saját kerekeire érkezik.

Az MSL energiaellátását rádióizotópos termelektromos generátorok adják, amelyek négyszer több energiát termelnek, mint a Spirit vagy az Opportunity napelemei. Ennek eredményeként jóval több műveletet végezhet el, mint elődei, és képességeit nem korlátozza a napelemeire esetleg lerakódó por mennyisége. A rover 75 cm magas terepakadályokat is legyőzhet, haladási sebessége eléri az óránkénti 90 métert, miközben átlagosan 30 méteres sebességgel halad.



Az MSL műszerei:

  • Fő kamera (MastCam): két multispektrális kamera 15 fokos látómezővel, nyolc színszűővel és 1200 x 1200 pixeles felbontással (összehasonlításként a Spirit és az Opportunity 1024 x 1024 pixeles felbontású kamerát hordoztak). A korábbi roverekhez képest a térbeli felbontás itt 1,25-szörösére, a spektrális felbontás pedig 3,67-szorosára növekedett;
  • Robotkarkamera (MAHLI): közelképek és mikroszkópos felvételek készítésére alkalmas, maximálisan 14,5 mikrométeres felbontással. Eldugott, sötét helyeken is üzemelhet, ahol egy kis LED segítségével UV sugárzást bocsát ki, majd az ásványok fluoreszcenciáját vizsgálja;
  • Leszállókamera (MARDI): az ereszkedés során a tájat figyeli, 3,7 km-es magasságtól egészen 5 méteres magasságig;
  • Kémiai kamera (ChemCam): az első lézer indukálta spektrométer a Marson, amely 7 méteres távolságból lövi infravörös lézerrel a célkőzetet, és az elpárolgó plazmabuborék sugárzását vizsgálja a 240–800 nanométeres hullámhosszak között;
  • Veszélyelkerülő kamerák (Hazcams): négy fekete-fehér kamera a kerekek közelében a veszélyes tereptárgyak elkerülése és a robotkar irányítása céljából;


  • Navigációs kamerák (Navcams): két fekete-fehér kamera a rover tetején lévő árbocon, amelyek segítségével térhatású felvételek is készíthetők, így is segítve a tájékozódást és a munkavégzést;
  • Kémiai és ásványtani detektor (CheMin): az ásványok meghatározására röntgendiffrakciót és röntgenfluoreszcenciát használó módszerrel dolgozik, 74 minta elemzésére képes;
    Alfarészecske-röntgenspektrométer (APXS, kanadai fejlesztés): alfarészecskékkel sugározza be a felszínt, majd az anyag erre válaszként adott röntgensugárzása alapján következtet annak összetételére;
  • Mintaelemző műszercsomag (SAM): szerves anyagot, különféle gázokat vizsgál a légkörben és a felszíni mintában, amelyeket fűtéssel szabadít fel az anyagból. Egy tömegspektrométer, egy kromatográf és egy lézeres spektrométer található benne, amelyek többek között CO2, CH4, valamint O és C izotópok elemzésére alkalmasak;
  • Neutronelemző (DAN, orosz fejlsztésű berendezés): a felszínt neutronokkal sugározza be, és a visszaérkező részecskéket elemzi. A H gyakoriságból következtet a H2O tartalomra. A becslések alapján 50 cm mélységig és kb. 0,1 százalékos koncentrációig képes a vizet kimutatni.
  • Sugárzásdetektor (RAD): a különféle sugárzásokat méri a felszínen és út közben. Óránként 15 percen keresztül üzemel;
  • Ereszkedés és légköri érzékelő (MEDLI): a szonda viselkedését méri ereszkedés közben és a landolás során. A hőpajzs belsejében elhelyezett detektorok révén a rendszer üzemeléséről is nyújt ismereteket;
  • Környezetmonitorozó rendszer (REMS): az időjárás jellemzőit vizsgáló meteorológiai műszercsomag, amely méri a vízszintes és függőleges szeleket is, valamint a levegő és a közeli felszín hőmérsékletét.

Az MSL 1,9 méterre kinyújtható robotkarjának végén 33 kg-os műszercsomag található, benne kamerával (MAHLI), spektrométerrel (APXS), kőzettisztítóval (DRT), valamint a kőzetet aprító (PADS) és a szemcséket összegyűjtő (CHIMRA) eszközzel. Az itt elhelyezett fúróberendezés segítségével tördelni is képes a kőzeteket, majd ezt az anyagot a mintaelemzőkbe (SAM, CheMin) továbbítja.


...

Folytatás az Aeromagazin 2011/december - 2012/januári dupla számában!

Fotó: NASA