Megkezdődött a NASA történelmi repülése a Marsra november 26-án, keleti idő szerint 10:02-kor, amikor is elstartolt az Atlas V-ös rakéta szállítóterében a Marskutató Laboratórium (MSL). Az a tudományos berendezés, amelynek egyik fő berendezése a Curiosity névre keresztelt személyautó nagyságú marsjármű. Az indítás a floridai Cape Canaveral Air Force Station-ön lévő indítóállásról történt. http://www.nasa.gov/multimedia/videogallery/index.html?media_id=122049781
Nagyon izgatottak vagyunk amiért végre elindíthattuk a világ legmodernebb laboratóriumát a Marsra – nyilatkozta a fellövést követően Charles Bolden, az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) vezetője. – Az MSL révén nagyon fontos információkat tudhatunk meg a Marsról, amely tudományos eredmények révén előkészülhetünk majd a későbbi emberes űrutazásra a "Vörös bolygóra" és olyan más helyekre, ahol még korábban nem járt ember.
A mostani küldetés során egy új fajta precíziós leszállást alkalmaznak a Marsra érés kapcsán, hogy a Curiosity marsjármű a megfelelő helyen, a Gale kráter mellett érjen majd talajt várhatóan 2012. augusztus 6-án. Ezután várhatóan két évig tartanak majd az elsődleges kutatások a Mars felszínén, amely időszak alatt azt vizsgálják, hogy a bolygó felszínén létezhetett-e valaha olyan környezet, amelyben kialakulhattak az életkörülmények, többek között az élet kémiai alkotóelemei.
A repülés első fázisában az Atlas V rakéta Föld körül pályára áll, amit követően a rakéta második fokozata egy újabb gyorsítással kilép a föld körüli pályáról, hogy elinduljon az 567 millió kilométeres útjára a Marshoz.
Az első pályamódosítás várhatóan két héten belül lesz – mondta a kilövést követően Peter Theisinger, az MSL program vezetője – amelyet megelőzően a rakéta különféle rendszereit ellenőrizzük le, illetve folytatjuk a marsi landolás előkészületeit, valamint a felkészülést a bolygó felszínén való munkára.
A Curiosity bevetése számos tekintetben eltér majd a korábbi mars járművek használatától. Többek között olyan manipulátor karja van, amelynek a segítségével különböző talajmintákat lehet venni a felszíni közetekből, porból, s ezt követően ezeket a járműben elhelyezett laboratórium analizálni is tudja majd. A Curiosity tíz különféle tudományos berendezéssel van felszerelve, amelyek együttesen tizenötször nagyobbak, mint a korábbi mars járműveken, a Spiriten és az Opportunity-n voltak. Egyes tudományos berendezések most járnak majd első ízben a Marson, mint például az a lézeres eszköz, amely segítségéve bizonyos távolságból lehet meghatározni az elemi összetevőit a közeteknek, illetve az a röntgen sugaras műszer, amely révén a különféle ásványokat lehet beazonosítani majd por alakban.
A Curiosity rover kétszer olyan hosszú, mint a Spirit vagy az Opportunity volt és ötször olyan nehéz is. Mivel a szerkezet teljes súlya közel egy tonna, ezért azt nem lehet oly módon – légzsákkal – a Mars felszínére juttatni, mint ahogyan azt a korábbi járművekkel tették. Éppen ezért az MSL-nek vagy egy rakétákkal működő fékező rendszere, s ennek a segítségével lassul majd le, illetve ereszkedik le egészen a Mars felszínére a Curiosity.
A második fokozat leválásáról készült videofelvételt itt lehet megtekinteni: http://www.nasa.gov/multimedia/videogallery
A programot az alábbi linkeken lehet nyomon követni: http://www.nasa.gov/msl and http://marsprogram.jpl.nasa.gov/msl/ .