2017 november 19

RSS Facebook

2011. december 02. péntek, 13:23

Ne adjunk esélyt a jégnek!

Értékelés:
(0 értékelés)


Lassan, de biztosan megérkezik ismét a tél, és megváltozott körülmények között kell üzemelniük a repülőtereknek és a repülőgépeknek egyaránt.









A jeges és csúszós előtér veszélyes a pilótára és a repülőgépre, a síkos futópályáról nem is beszélve. Természetesen azt sem kell hosszasan magyarázni, hogy miért nem egészséges, ha fagyott víz van az üzemanyagrendszerben, miért okoz gondot repülés közben a vezérsíkokra, szárnyakra ráfagyott víz, nedvesség. A szemmel is látható jeget könnyű eltávolítani, ha valaki tudja annak szakszerű módját, hiszen több, erre a célra kifejlesztett megoldás áll rendelkezésünkre.

A repülőgép felszállás előtti jégtelenítése rendkívül fontos, hiszen a belépőélekre, illetve szárnyakra rakódott jég növeli a légellenállást, a súlyt, illetve csökkenti a felhajtóerőt. Az AOPA oldalán olvasható a következő szöveg: „A jégréteg, mely nem vastagabb vagy érdesebb, mint egy közönséges csiszolópapír, képes a felhajtóerőt 30 százalékkal csökkenteni, illetve a légellenállást akár 40 százalékkal megnövelni.”

A hó vagy a jég kezdeti vékony rétegét könnyedén eltávolíthatjuk a felületekről akár kefével vagy egy műanyag kaparóval, méghozzá óvatosan, hogy meg ne sértsük a festést, illetve ne tegyünk kárt a plexi- és üvegfelületekben. E művelet után egy meleg hangár csodákra képes, csak arra vigyázzunk, hogy a leolvadás után minden vizet itassunk fel, távolítsunk el, mielőtt a repülőgépet ismét kivisszük a mínuszokba.

Hatékony megoldás lehet a melegvízes lemosás is, amennyiben a környezeti hőmérséklet nincs nulla fok alatt. Egyébként a víz bejut a legkisebb résekbe is, és ott újra megfagyva akár a kormányfelületeket is működésképtelenné teheti. A legjobb megoldás persze az, amit a nagygépek esetén alkalmaznak, amikor a repülőgépek felszállás előtt elgurulnak a jégtelenítő helyre, és a szakszemélyzet meleg víz és glykol keverékével jégteleníti a repülőgépet. De ez a megoldás sem garantál tökéletesen jégmentes felületeket, hiszen függ a használt anyag minőségétől, illetve az ezutáni várakozási időtől is. Ha eltávolítottuk a jeget, a gépnek minél gyorsabban fel kell szállnia, mielőtt a jégképződés ismételten megindulna az adott időjárási körülmények között.

Lévén, hogy ekkora apparátus, technikai felszerelés fenntartása igen költséges, a kisebb repülőtereken más megoldáshoz kell folyamodni. Jó, költségtakarékos alternatíva lehet a TKS folyadék használata. A TKS folyadék glycol és alkohol keveréke az AL–5 DTD4068-as előírásnak megfelelően. Ezt a folyadékot alapesetben a repülőgépek beépített jégtelenítő-rendszerében használnak. Csak ráfújjuk a permetet a jeges felületre, és az megolvaszja a lerakodótt jégréteget. Függően a környezeti hőmérséklettől, a jég mennyiségétől, általában négy-hat liter TKS folyadék szükséges egy egymotoros repülőgép jégtelenítéséhez. A tömény folyadék képes –30 ˚C-ig hatékonyan megolvasztani a jeget.



A nagyobb repülőgépekhez, mint például a turbólégcsavaros gépek, illetve a kis jetek, az Aero-Sense cég kifejleszett egy mobil jégtelenítő berendezést, az MHT 1000-es típust. A berendezés szigetelt tartályában képes 1000 liter meleg folyadékot tárolni, illetve kipumpálni. A beruházás nagysága ez esetben lényegesen kisebb, mint a nagy berendezéseknél, ráadásul rendkívül mobil, hiszen egy kisteherautó platóján is könnyedén szállíthatók. A beépített generátor elegendő energiát termel a folyadék melegítéséhez, annak kipumpálásához, illetve ha megrendeléskor kérjük, akkor az opcióként felszerelt világítást is képes ellátni, hogy sötétben is meg tudjuk oldani a feladatot.

Repülési magasságunktól és az időjárási viszonyoktól függően könnyedén képződik jég a repülőgép felületén repülés közben is. Mint korábban már láttuk, ez igen hátrányosan képes befolyásolni gépünk repülési tulajdonságait. A jetek és a turbo-prop gépek például fűtött belépőéllel, illetve pneumatikus, felfújható élborítással vannak ellátva. Ezek a rendszerek megbízhatóak és megfelelő védelmet képesek nyújtani, de nem jelentenek megoldást a kisgépes repülés számára. Napjainkban egyre több repülőgépgyártó készíti úgy légijárműveit, hogy a megfelelő jégtelenítő berendezést, TKS-rendszert beépítik, például a Cirrus, a Diamond, a Cessna és a Piper, hogy csak a legelterjedtebbeket említsük. A TKS-rendszer lényegében egy lézerrel fúrt lyukakat tartalmazó titániumlemezből áll, amelyet a belépőéleken helyeznek el, egy „slinger” gyűrűből a légcsavaron és egy, a TKS-folyadékot tároló tartályból, illetve egy kis szűrővel ellátott szivattyúból áll. A folyadékot a kis lyukakon keresztül juttatják a belépőélekre, illetve az onnan folyik hátrafelé a szárnyakra, lévén, hogy a TKS folyadék rendkívül jól terülő anyag. A folyadék megolvasztja a jeget, és segíti a felületet jégmentesen tartani repülés közben is. A módszer elég hatékony, egyetlen hátránya, hogy kedvezőtlen időjárási körülmények mellett szinte folyamatosan kell működtetni, és a tartály nagysága korlátozza a működési idejét. A TKS folyadék gyártástechnológiája miatt 0,5 mikron feletti részecskéket nem tartalmazhat, azokat kiszűrik belőle. Fontos a panel tisztántartása is, hiszen eltömődött furatokon hiába is próbálná a szivattyú az anyagot a rendeltetési helyére juttatni. Célszerű TKS paneltisztító folyadékot használni, illetve erre a célra is alkalmas az Insect Remover (rovareltávolító folyadék), amely a Boeing minősítésével is rendelkezik (D6-17487). Ez nem korrodálja a fém részeket, a festést vagy a plexit sem károsítja. Nem tartalmaz káros kémiai anyagokat, így nem tudja a TKS-panelt sem károsítani. A szer használható a repülőgép felületének tisztítására, illetve a szélvédőre is. Aki egyszer használta, az már nem száll fel nélküle.

A legtöbb üzemanyag tartalmaz minimális mennyiségben vizet. A kerozinban a víz képes úgy elvegyülni, hogy az szabad szemmel nem látható, és ki sem szűrhető abból. A hidegebb légrétegekbe emelkedve ez a víz jégkristályok alakjában kicsapódik, és ez befolyásolhatja a hajtóművek üzemanyagellátását is, csökkentve a rendelkezésre álló keresztmetszetet az átfolyási pontokon. A jetek és turbo-prop gépek egy része rendelkezik fűtési rendszerrel, hogy a kerozin hőmérséklete ne süllyedhessen nulla fok alá, és így elkerülhető a probléma. De mit tudunk tenni, ha nincs ilyen rendszer a gépen? Erre fejlesztették ki az ICE–5-ös kerozinadalékot, amelyet ha megfelelően adagolunk a tüzelőanyaghoz, elkeveredik az abban lévő vízzel, csökkenti annak fagyáspontját, így akadályozva meg az ebből fakadó problémák jelentkezését.

Hiába oldjuk meg repülőgépünk jégtelenítését, ha télen a repülőtér betonja nem alkalmas a gurulásra, felszállásra, mert annyira csúszós, síkos. A közutak jelenleg legolcsóbb csúszásmentesítése még mindig a sózás. Olcsó, nagy tömegben hozzáférhető, eredményes. Mint ismert, a sózás egyik káros mellékhatása a korrózió. A só vízzel keveredve igen agresszívan támadja a fémfelületeket, legyen az vas, acél vagy alumínium. Nem kíméli a festett felületeket sem, de a megolvadt vízzel keveredve a résekbe is bejut, így könnyedén kikezdheti a rejtett felületeket is. Talán nem is kell túlságosan sokat számolnunk, hogy rájöjjünk, hogy a sózás milyen sokba kerülhet nekünk. Az Aero-Sense az előterekre, a gurulókra, a futópályákra a Grandi–U5 elnevezésű jégtelenítő granulátumot ajánlja. Hatása hasonló a fent említett folyadékokéhoz, de granulátum lévén könnyebb kiszórni, adagolni, illetve tárolni. Hasonlóan a sóhoz, ezt is lehet akár kézi erővel is eljuttatni a felületekre, illetve alkalmas a gépi kiszórásra is. A granulátum az ASTM1431B szerint tanúsított mint a repülésben használható sóhelyettesítő anyag, amely –10 Celsius-fokig hatásos.

A TKS folyadék, az ICE–5 és az Insect Remover kapható 200 literes hordóban, illetve 1, 5 és 20 literes kiszerelésben is. A granulátum 25 kg-os zsákokban, illetve 1000 kg-os kiszerelésben kapható. A fentiek alapján immár minden eszköz a rendelkezésünkre áll a biztonságos téli körülmények közötti üzemeléshez, a megfelelő téli repülőtér-üzemeltetéséhez, és így nem szükséges a gépeket téli álomra küldeni.


Cikkünk a www.pilotshop.hu támogatásával készült!

Fotó: US Navy, Aero-Sense