2024 március 29

RSS Facebook

2011. december 08. csütörtök, 12:57

Kitüntetések a Polgári Repülés Napján! Kiemelt

Értékelés:
(0 értékelés)


December 7-én este a Polgári Repülés Világnapja alkalmából a Vinopolis Budapest borászati rendezvényközpontban  találkoztatak a magyar repülés meghatározó szervezeteinek vezetői, és munkatársai. A hagyományoknak megfelelően itt adták át azokat az elismeréseket, amelyeket a Magyar Polgári Repülésért Érdemérem Kuratóriuma megszavazott az idei évben.








A Közlekedésbiztonsági Szervezet elismerő oklevelét kapja dr. Bots Dénes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogi főosztályvezetője, aki a munkájával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a KBSZ sikerrel vette a 2008. évi ICAO auditot, és jó reményekkel néz a jövő évi audit elé. A Közlekedésbiztonsági Szervezetet létrehozó és tevékenységét megalapozó törvényi szabályozás és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek kiállták az idő próbáját, követik a nemzetközi elvárásokat és előírásokat, így a kiadásuk óta az elmúlt csaknem 6 évben gyakorlatilag a nemzetközi előírások időközbeni változása miatt kellett azokat módosítani.

Átadta dr. Becske Loránd főigazgató


A Magyar Repülő Szövetség különdíját kapja Thuróczy Endre világbajnok ultrakönnyű repülő, aki az világ UL repülésének két évtizede meghatározó személyisége.

Csapatban egyszeres, egyéniben háromszoros Világbajnok, egyszeres Európa bajnok, többszörös EB-VB dobogós, kétszeres WAG (Repülős Világjátékok, az Olimpiához hasonló, de meghívásos esemény) győztes. A magyar sportrepülés egyik legeredményesebb versenyzője.

Kiemelkedő versenyzői pályafutása mellett az UL szakág egyik megbecsült regionális műszaki vezetője, a Dunaferr Repülőklub oktatója, aki számos kiemelkedő tudású versenyzőt is nevelt.

Átadta Kecskeméti Tamás elnök


A Nemzeti Közlekedési Hatóság különdíját kapja a Légügyi Hivatal felterjesztése alapján Vadász László, a Győr-Pér repülőtér vezetője, a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke, aki 1972-ben kezdte el repülős pályafutását a Győri Repülőklubban, mint vitorlázó repülő növendék, majd motoros kiképzésben részesült és maga is oktató lett. 1985-től a péri Repülőtér vezetője. Vezetése alatt a repülőtér és a repülőklub több vitorlázó repülő és vitorlázó műrepülő hazai és nemzetközi versenyt rendezett, többek között az 1996. évi Vitorlázó Műrepülő Európa Bajnokságot, amely az akkori vélemények szerint „minden idők legjobb EB-je” volt.

1994-ben létrehozta a P-AIR Repülőtér Fejlesztési KFT.-t, mely tevékenységének eredményeként – az elnyert pályázatok segítségével - 2003-ra megépült az „új” péri repülőtér. A Vidéki Repülőterek Szövetségének alapító tagja és 2009-óta elnöke.

Átadta Urbán György elnök

További kitüntetéseket átadta Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára.

Közlekedésért Érdemérmet kap

Váradi László, mérnök, aki

egyben megszállott pilóta is és több mint egy évtizede azon dolgozik,hogy restaurálja,építse és ilyen módon mind a jelenkor, mind utódaink számára ismertté tegye a magyar és külföldi repülőgép építők nagyszerű, polgári repüléssel kapcsolatos  alkotásait.

Néhány példa a muzeális repülőgépek és motorok felújítása és építése terén végzett munkásságának néhány nagyszerű eredményéből:

- Góbé szimulátor.

- Az első magyar repülőgép, a „Libelle” (Szitakötő) korhű másolatának elkészítése a Közlekedési Múzeum számára.

- az R-15F Fém Koma (HA-5300) felújítása

- AN-2 szimulátor

- az AN-2-es felújítsa a Közlekedési Múzeum számára.

- Leonardo Da Vinci Madárember

- Napszél-vitorlás.

- Szojuz űrkabin.

Legközismertebb munkája az L2-Róma működőképes változatának elkészítése és bemutatása a nagyközönség számára.

Váradi László jelenleg a LEVENTE II 83. típusú, híres magyar repülőgép típus teljes körű kivitelezésén  dolgozik.

Munkásságát ismeri és elismeri a magyar polgári repülés több kiválósága (így Bessenyei Péter és Veres Zoltán), valamint arról - mint az a mellékelt anyagból kitűnik - Szabó Attila főmuzeológus tanácsos, Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Gyűjteményének vezetője is elismerően nyilatkozik.

1996 óta motoros pilóta. Kis Gyula repülőmérnökkel közösen alapították az Atkár melletti Margit-kúti sportrepülőteret.





Magyar Polgári Repülésért Érdemérem 2011. évi kitüntetettjei.

1. sz.

Hegedűs László, vitorlázórepülő, MALÉV pilóta, aki éppen Namibiában repül új rekordokat. A kintről érkező híradások szerint az előzetes eredmények alapján 166,47 km/órás átlagsebességgel sikerült megdöntenie saját, 2005-ben 300 km-es hurokpályán repült rekordját, majd 167,18 km/órával Afrikai Kontinens rekordot repült 500 km-es hurokpályán. Kitüntetését Gyöngyösi András, a Magyar Vitorlázórepülő Szövetség elnöke veszi át.

Hegedűs László tizenöt évesen, 1967-ben kezdte a repüléssel való ismerkedést. 1970-ben teljesítette az ezüstkoszorú feltételeit, 1972-ben oktató lett, 1973-ban megnyerte az „Ezüstkoszorúsok Országos Bajnokságát” és teljesítette az aranykoszorú feltételeit. 1979 – a a Gyémántkoszorú megszerzésének éve.1983-tól a Malév Repülő Klub tagja.

2001. január 9.-én 1000 km-t repült a Dél-Afrikai Köztársaságban, amit a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) „1000 km-es FAI Diplomával” jutalmaz. Ezt a teljesítményt akkor Magyarországon a másodikként érte el. 2003. június 28.-án megrepülte Magyarország felett az első 1000 km-t, ami ez idáig egyedülálló.

2007. december 19.-én repülte meg az „1250 km-es FAI Diplomát”. Ebből a diplomából összesen tizennégy van a világon, övé a nyolcadik, Magyarországon az első és egyelőre az egyetlen.

A mai napig 30-nál több távolsági, sebességi, magassági országos és nemzeti, valamint egy világrekordot repült.

2007. december 19.-én Namíbiában, 1250-km FAI háromszögön sebességi világrekordot állított fel 151,5 km/ó-val, ami a vitorlázórepülésben az első magyar hivatalos világrekord volt.

A hivatásos repülést 1977-ben kezdte, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola elvégzése után. 1978. február 17-án lépett be a Malévhez. IL-18-ason másodpilóta és navigátor beosztásban repült 1986-ig, majd repülőgép parancsnokként 1990-ig repülte a típust,  összesen 3845 órát. Ezután következett a TU-154-es típus, amelyen két évet, és 1124 órát repült.

1992-ben új típusra, a Boeing 737-200-ra szerzett jogosítást, majd 1994-től a B-737 Classic (300, 400, 500) repült,  2002-től pedig B-737NG (600, 700, 800) típuson repül.

2008. február 17-én vehette át a 30 éves Malév törzsgárda kitüntetését.

Hegedűs László 44 éve repül, ebből 34 évet a Malévnél, ez alatt 25.651 órát töltött a levegőben. Ebből közforgalmi gépen 17.897 órát, motoros (dugattyús) gépen 900 órát, vitorlázó gépen 6.854 órát.


2. sz.


Kovács Pál, nyugalmazott hatósági berepülő pilóta


Kovács Pál hatósági-, berepülő pilóta elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai kisgépes és sportrepülés fenntartásában, működésének segítésében. Sokat tett annak érdekében, hogy 1989 után, az átmeneti időszakban is a kisgépes és sportrepülések gördülékenyen mehettek tovább a rengeteg jogszabályi változások ellenére.

Kovács Pál a leghosszabb ideig dolgozó és legtöbb időt lerepülő hatósági pilóta, 36 évig művelte ezt a nagyszerű hívatást.

Aktív vitorlázó és motoros sportrepülőként számos díjat és elismerést szerzett, a repülőbemutatók állandó közreműködője, a leghosszabb ideig regnáló motoros műrepülő kötelék tagja. Először a hazai, később a nemzetközi vitorlázó és motoros műrepülő versenyek nélkülözhetetlen és elismert bírája. Hazai műrepülőink körében sokszor szerepelt tanácsadói, oktatói és edzői, majd később bírói szerepkörben is. Amikor egy lelkes csapat felújított,és repülésre alkalmassá tett egy múzeumi LI-2 -es típusú repülőgépet, annak berepülő pilótája is Kovács Pál volt.

1952-ben kezdett vitorlázó géppel repülni. 1959-től 1966-ig minden évben részt vett a Magyar Nemzeti Vitorlázórepülő Bajnokságokon, amit 1966-ban megnyert.

1967-től kezdett a motoros műrepüléssel foglalkozni. Már ebben az évben részt vett a Magyar Nemzeti Motoros Műrepülő Bajnokságon, melynek eredményeként 1968-ban a Motoros Műrepülő Világbajnokságon Németországban, majd 1970-ben a következő Motoros Műrepülő VB-n Angliában indult és összesített eredményben a 18., a  magyarok között az első helyen végzett.

1970-ben a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Légügyi Főosztályára került hatósági berepülő pilótának. Hatósági berepülő pilóta beosztásban dolgozott 2006 decemberéig, amikor a Légügyi Hatóság átszervezésével, a korára való hivatkozással nyugdíjazták.

Hivatali munkája és feladati között mindig aktívan kivette részét a társadalmi feladatokból is, így például 2000 és 2002 között a Magyar Repülő Szövetség alelnöki tisztét is betöltötte.

A repülésben eltöltött 56 év alatt összességében eddig több mint. 240 repülőgép típust repült motoros, helikopter, vitorlázó és autogiro szakterületen. Összes repült ideje meghaladja a 16.000 ezer órát.


3. sz.


dr. Moys Péter, jogász

dr.Moys Péter 1961-ben légiforgalmi irányítóként kezdte pályafutását, majd 1978-ban szerzett diplomát az ELTE Állam és Jogtudományi Karán. Már korán elkötelezte magát az oktatás mellett. A légijog kiemelkedő szakértője.

Oktatási tevékenysége:

1965-1970      ACC OJT Instruktor

1971-1990      Léginavigáció

1980-              Légijog (ROK)

1990-1995     Győri SZIKTMF és Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán meghívott előadó és államvizsga bizottsági tag

Nemzetközi szinten is elismert oktatói tevékenysége, kiemelkedő szerepet vállalt az EUROCONTROL jogi munkacsoportok képzésében 1994-2004 között.

Legfontosabb 5 publikációja:

Léginavigáció – légiforgalmi irányítók számára, Főiskolai jegyzet, Budapest, 1991.

Légijog. Főiskolai jegyzet, Budapest, 1991.

Repülési Lexikon (társszerző). Budapest, 1991.

Légijog. Tankönyv, Budapest, 1997.

Légiközlekedési jog. Tankönyv, Budapest, 2001.


Moys Péter ezen túlmenően a Repüléstörténeti Társaság tagja.


4. sz.


Tarbuza János, hatósági légiforgalmi irányító


Tarbuza János 1973-ban kezdte a szakmát a légiforgalmi irányító tanfolyamon, abban az évben, mikor a MALÉV-ből kivált, és megalakult a Légiforgalmi és Repülőtér Igazgatóság (LRI).

1975-től gyakornok az Körzeti Irányító Központban, a „Sziklában”.

1976-ban szerez szakszolgálati engedélyt, mint útvonalirányító, majd tíz éven keresztül dolgozott ebben a beosztásban, kiváló teljesítménnyel.

Ezt követően előbb üzemmérnöki diplomát szerzett a győri Közlekedési és Távközlési főiskolán, majd mérnöki diplomát a Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karán.

1986-ban csatlakozott az akkor még Légügyi Igazgatóság nevet viselő hatósághoz, mint hatósági légiforgalmi irányító és immár negyed százada töretlen szorgalommal és közismert alapossággal látja el feladatait, a légiforgalmi irányításnak és a magyar légtér igénybevételének hatósági felügyeletét.


Fotó: Kapusi Zoltán