A meghibásodás miatt földkörüli pályán keringő orosz űrállomás maradványai a Föld sűrű légkörét várhatóan a 2012. január 6-19. közötti időszakban érhetik el. Az orosz űrhivatal közleménye szerint a kobalt-57 radioizotópot tartalmazó egyik tudományos műszerben 10 mikrogramm tömegű sugárzó anyag van, s a csekély mennyiség nem okozhat radioaktív szennyeződést

A 2011. november 9-én, Bajkonurról  indított Phobos-Grunt űrállomás – amint arról az aeromagazin.hu folyamatosan hírt adott – eddig ismeretlen okból nem indult el a Mars irányába, hanem Föld-körüli parkoló pályára állt. Az űreszköz nem reagált a többször megkísérelt kapcsolatlétesítő jelekre. A Roszkoszmosz orosz űrhivatal pénteken közleményben tudatta, hogy vizsgáló bizottság jött létre az értékes tudományos eszközt ért kudarc okainak kiderítésére. A testület élére az állami Rosztyehnologija korporáció tudományos-műszaki tanácsának elnökét, Jurij Koptyevet nevezték ki, tagjai az űripar, a tudományos akadémia és a hadügyminisztérium képviselői. A vizsgálat előzetes eredményeinek elkészítését 2012. január végére írták elő.

 A Földtől jelenleg maximum 270 km távolságban keringő kozmikus szerkezet az atmoszféra sűrű rétegét várhatóan 2012. január 6-19. között éri el. Az űreszköz pályájának adatait naponta ellenőrzik az orosz légi- és kozmikus védelmi csapatok. A becsapódás helyét a történés előtt néhány nappal tudják megjelölni. Az orosz űrhivatal közleménye szerint a kobalt-57 radioizotópot tartalmazó egyik tudományos műszerben 10 mikrogramm tömegű sugárzó anyag van, s a csekély mennyiség nem okozhat radioaktív szennyeződést.

A becslések szerint az űreszköz keményebb ötvözött anyagából 20-30, összesen 200 kg tömegű darab érheti el a Föld felszínét. A jelentős mennyiségű üzemanyag maradéktalanul megsemmisül az atmoszféra sűrű közegében, 100 km magasságban.

A meghibásodott űrállomás fékeződésének dinamikája a földi légkör számtalan tényezőjétől függ, az emberi irányítás, beavatkozás a folyamatba nem lehetséges. A hivatalos orosz közlemény utal arra is, hogy a legfőbb tényező az atmoszféra sűrűsége, amelyre meghatározó befolyással van a naptevékenység.

Meruk József

Fotó: Roszkozmosz