2017 november 19

RSS Facebook

2012. február 03. péntek, 11:00

Malév vezérigazgatói interjúk 2000-től - 2. rész Kiemelt

Értékelés:
(0 értékelés)


Konszolidáció előtt a Malév - 2001. február - Interjú Antal Erzsébettel

 Dr. Antal Erzsébet 1984-ben a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen szerzett diplomát és 1988-tól a közgazdaság-tudományok doktora. Maléves karrierje 1984-ben kezdődött, amikor a vezetés- és szervezésfejlesztési osztály tanácsadója lett. 1987 és 1989 között a légiutas-kísérő osztályon volt asszisztens, majd 1989-től rövid ideig a vállalat pénzügyi igazgatóságán elemző. 1989 és 1992 között a vállalkozási és külkereskedelmi osztályt vezette, majd 1992-ben kinevezték a pénzügyi központ élére. 1998-tól a Malév Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. Kovács Ferenc volt vezérigazgató távozása után 2000 őszén néhány hétig megbízott, majd 2000 novemberétől kinevezett vezérigazgató lett.




– Mennyire érintette a Malévet kudarcként a privatizáció sikertelensége?

– Ezt nem nevezném kudarcnak, mert a pályázók visszalépése nem a Malév munkájának leértékelését jelenti. Valamennyien elismerték, hogy a vállalat üzemeltetési számai jók. Ezt az is bizonyítja, hogy több jelentős légitársasággal van code-share szerződésünk – számossal hosszú évek óta. Most januárban például a KLM-mel indítottunk ilyen együttműködést. Ezek a megállapodások egyben folyamatos auditot is jelentenek, tehát az érintett légitársaságok állandóan górcső alatt tartják a Malévet. A mostani privatizációs akció elnapolását én alapvetően két okkal magyarázom. Az üzemanyagárak drasztikus emelkedése miatt más, nagy légitársaságok is veszteséget kénytelenek elszenvedni, és logikus, hogy ilyen helyzetben a tulajdonosok tartózkodnak a további befektetésektől. Mindeközben felbomlanak és újra- vagy átalakulnak a globális légi szövetségek. S persze a másik okról sem szabad elfeledkeznünk: ma legalább harminc légitársaság privatizációja folyik a világon, tehát ezen a téren is bőven akad versenytársunk. Ezután a privatizációs kísérlet után egyértelművé vált, hogy középtávon a Malév Rt. állami tulajdonú vállalat marad.

– Igaz, hogy a vállalat az elmúlt hat-nyolc évben felélte a vagyonát?

– A Malév 1988-ban kezdte meg a flottaváltást, a nyugati repülőgépek beszerzését, és mára korszerű gépparkot épített ki. Olyat, amely egész Európában megállja a helyét. Az más kérdés, hogy a vállalat tőkeellátottsága alacsony, mindössze 20 százalék körüli, ami párját ritkítja a légitársaságok között. Emiatt minden negatív tényező érzékenyen érinti a vállalatot. A Malév feltőkésítésével kapcsolatos kérdéseket a 98 százalékos többségi tulajdonosnak, az államnak kell rendeznie. A vállalat az elmúlt tíz évben nem kapott semmiféle juttatást a privatizációból – azt a 77 millió dolláros összeget leszámítva, amely nálunk maradt, és amelyet az Alitalia és a SIMEST a Malév részvénycsomagjáért fizetett. Ezt a pénzt egyébként jórészt a két B 767-200ER típusú gépünk megvásárlásába forgattuk vissza.

– Lezárult most a stratégiai partner további  keresése?

– Semmiképpen sem. A sikeres privatizáció kétségkívül megkönnyítette volna az utat valamelyik szövetség felé – hiszen ez lett volna az egyik cél –, de valószínűleg egyben be is határolt volna minket. Magyarán szólva ahhoz a szövetségi rendszerhez kötötte volna a Malévet, ahol az új résztulajdonos már elkötelezett partner. Nem vitás, a Malévnek mielőbb csatlakoznia kell az egyik szövetséghez, mert a globalizáció ezt követeli. A szövetségi rendszerek fejlődése az elmúlt években erősen felgyorsult, és az, hogy a Malév eddig kimaradt, az bizony utasvesztéssel járt. A csatlakozást tehát az egyik legfontosabb stratégiai feladatunknak tekintjük. Most is több irányban tárgyalunk, és nyilván a Malév számára legmegfelelőbb partnerrel fogunk szerződést kötni.

– Mért száll ki a Delta a New York-i járatból?

– A szerződés felmondásának az az oka, hogy a CSA csatlakozott a Delta–Air France stratégiai szövetséghez, és az amerikai légitársaság emiatt volt kénytelen megszüntetni a cseh légitárs számára versenytárs Malévvel kötött szerződést. A kialakult helyzet miatt a Malév a nyári menetrendben egyedül repüli majd New Yorkot. A Deltát pótolnunk kell egy másik észak-amerikai légitársasággal; jelenleg az útkeresés fázisában vagyunk.

– Ön a vállalat konszolidációját tekintette a másik fontos és sürgős feladatnak. Miért?

– Erősítenünk kell a bevételi oldalt és csökkenteni a kiadásokat, illetve a veszteségforrásokat fel kell számolni. Ennek szellemében kell megerősíteni piaci pozícióinkat. Megfontolt marketingpolitikával, új szolgáltatási csomag bevezetésével jó esélyünk van a bevételek növelésére. Programunk gazdasági stabilizációra vonatkozó része egyaránt tartalmazza az alaptevékenységre koncentrálást és a nem közvetlenül a fő tevékenységi körhöz tartozó szolgáltatási területek már elindított kihelyezésének folytatását. A hatékonyság növelésére a Malév átvilágítási és költségcsökkentési projektet indított el: a forgalmi terület, valamint a földi kiszolgálás munkafolyamatainak áttekintése már megtörtént, és a kezdeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a Malév komoly belső tartalékokkal rendelkezik a hatékonyság javítására.

Ugyanakkor sürgősen el kell végeznünk az értékesítési terület teljes átvilágítását itthon és a bevételek kétharmadát biztosító külföldi kirendeltségeken egyaránt. Ki kell használni a menetrendi struktúra módosításából adódó további lehetőségeket, felül kell vizsgálnunk, hogy mely célállomásaink veszteségesek, vagy kevésbé nyereségesek a többinél. Az így felszabaduló szállítási kapacitást azokra a desztinációkra igyekszünk küldeni, amelyek jobb eredményt hoznak.

– A strukturális váltás miatt bezár néhány külföldi Malév-képviseletet is. Nem bővíteni kellene inkább?

– Sajnos, nem lenne hatékonyabb, ha a jelenleginél több képviseletet nyitnánk. Európában egyre nagyobb arányban az ügynöki hálózatok, az utazási irodák értékesítenek, saját irodáink eladásai viszont az arányokat tekintve folyamatosan csökkennek. Minden piacot önmagában kell vizsgálni. Nem minden esetben van szükség önálló képviseletre. Az viszont elhatározott szándék, hogy a külképviseletek is hatékonyabban működjenek, s jobb legyen a költség–bevétel arányuk. Egyébként még nem sok embert hívtunk haza a képviseletekről.

– Ráférne már a szolgáltatásfejlesztés a Malévre. Egyetért ezzel?

– Tökéletesen, mivel a szolgáltatás, a földi és fedélzeti ellátás minősége a versenyhelyzetünket javítja. Ezt felismerve fogadta el a Malév Rt. igazgatósága a társaság új szolgálatfejlesztési programját, amelynek célja a piaci pozíciók erősítése, a nemzetközi légiközlekedés élvonalához való felzárkózás. Hozzáteszem azonban, hogy a szolgáltatások terén is differenciálnunk kell. Az az utas, aki magasabb értékű jegyet vásárol, annak a legjobb szolgáltatást kell nyújtanunk, ennél azonban alacsonyabb színvonalút azoknak, akik olcsóbb vagy kedvezményes jegyet vettek.

– Beszéljünk még a flottáról is...

– Közismert, hogy a téli menetrend végén lecseréljük, eladjuk a megmaradt öt Tu–154B-2-es repülőgépünket. Az öt gép pótlására négy Boeing 737-est szerzünk be, három 400-ast és egy 300-ast. Ezzel a Malév gépparkja az egyik legfiatalabb és legkorszerűbb lesz Európában. A 400-asok közül kettőt meghatározóan a chartervonalakon kívánjuk használni. A repülőgépekre már megkötöttük a szerződést, február és május között érkeznek Ferihegyre. Sajnos nem váltak be a tavaly bérelt B 767-300-ashoz fűzött reményeink, így legkésőbb 2001 őszén visszaadjuk ezt a repülőgépet.


Zs. P.