2017 szeptember 21

RSS Facebook

2012. február 03. péntek, 15:58

Malév vezérigazgatói interjúk 2000-től - 5. rész Kiemelt

Értékelés:
(0 értékelés)



2005/ május - Érzem a bizalmat


Dr. Gönci János immár több, mint két hónapja áll a Malév élén vezérigazgatóként. Arról kérdeztük, hogy az eltelt ötven nap után milyennek látja ma a Malév helyzetét, illetve milyen tervei vannak a jövőre nézve, annak érdekében, hogy a légitársaságunk megőrizze a versenyképességét a piacon. 






- Az elmúlt időszakban nyilván sok mindent látott a Maléven belül. Milyenek a tapasztalatai?

- A Malévnek mindenképpen szüksége van tőkebevonásra, de úgy gondolom, hogy 2006 végéig képes saját maga is finanszírozni a működését. Ehhez az szükséges, hogy a jobbító intézkedések mellett eladjuk az üzemanyag-értékesítési üzletágat, ami hoz annyi rendkívüli bevételt, amennyi a működőképesség fenntartásához elegendő.  Az üzemanyag részleg eladása szerepel a 2005-ös üzleti tervünkben, amely az idei évre mindössze félmilliárdos veszteséggel számol. 

Ez jelentős eredményjavulást mutat a 2004-es esztendőhöz képest. A 2006-os üzleti tervben pedig már úgy számolunk, hogy nullszaldós vagy pozitív eredménnyel zárjuk az évet, méghozzá immár olyan rendkívüli bevétel nélkül, mint amelyet az idén éppen az üzemanyagrészleg értékesítése jelent, Ha ezt a célt sikerül elérnünk, akkor az valóban komoly eredménynek lesz tekinthető. 

- Milyen további eredményjavító intézkedéseket tart célszerűnek?

- Továbbra is szükség van a költségek csökkentésére, a beruházások visszafogására. Ami a dolgozói létszámot illeti, legalább hatszáz fővel többen vannak a Malévnál, mint amennyi munkatársa valójában szükség lenne. Mivel jelen is létszámstop van, azért ha elmegy valaki a cégtől, vagy nyugdíjba vonul, akkor nem veszünk fel helyette mást. Ennek köszönhetően így viszonylag fájdalommentesen, "vértelenül" oldhatjuk meg a létszámleépítést. Ez ideáig már száz ember távozott így a Malévtól, akik helyére - a biztonságos  üzemelés és utaskiszolgálás megőrzése mellett - nem jött új alkalmazott.  Ha ez a tendencia ebben a formában folytatódik, akkor két év alatt le tud csökkenni a dolgozói létszám a kívánt mértékűre. A költségcsökkentésnek pedig még számos más módja is van. 

- Most érkezett a flotta tizennyolcadik, s egyben utolsó B 737 NG-je. Vannak-e további tervek a gépparkkal kapcsolatban?

- Áttekintve a flotta kérdését, úgy gondolom, hogy a CRJ az a típus, amelyikre a legkevésbé van szüksége a Malévnak. Helyettük inkább még egy B 737-es vagy két három Fokker 70-es kellene...

- Erre vonatkozóan van már konkrét elképzelés?

- Az biztos, hogy  a döntést nagymértékben meghatározza az, hogy a CRJ-ket  miként számítják be a cserébe, de egyenlőre még konkrét megállapodás nem született. 

- Szó volt arról, hogy a B 767-esektől is megválna a Malév. Ez a kérdés most hogyan áll?

- Három megoldást tartok a B 767-esekkel kapcsolatban megvalósíthatónak. Az első, hogy ősztől a Hainan légitársaság személyzettel együtt bérbe venné a gépeket, és akkor ezekkel repülnénk a Budapest-Peking útvonalat, immár heti hat-hét járattal. A második lehetőség, hogy a Sky Team társult tagjaként megtartanánk az eddigi tengerentúli járatokat, amelyek a csatlakozás után várhatóan jobban telítődnének, köszönhetően a szövetségi tagságunkból adódó ráhordó járatoknak. A harmadik lehetőség pedig az, hogy az ILFC megvásárolná a gépeket, amelyeket utána visszabérelnénk. Erre jelenleg is van érvényes ajánlatunk. Én úgy gondolom, hogy az első két lehetőség  irányába kell elindulnunk. Mindenesetre  a nyári menetrend  végéig minden marad a régiben. 



- A közelmúltban járt Kínában, a Hainan légitársaságnál. A B 767-eseken túlmenően miről volt még szó a  tárgyalásokon?

- Többek között arról, hogy B 767-es pilótákat is bérelnének a Malévtól. A napokban érkezik majd Budapestre az a küldöttség, amely kiválaszt húsz jelentkező hajózót a B 767-es állományból, akik a Hainan elvárásainak megfelelnek. Ők már a nyár folyamán megkezdhetik az ottani munkájukat. 

- Összességében milyen tapasztalatokat szűrt még le az elmúlt két hónapban?

- Mivel én a magánszférából kerültem ide, szembetűnő volt, ahogy a dolgok  a vállalaton belül mennek. Gondolok itt arra, hogy lassúnak és nehézkesnek érzem a szervezetet. Azt látom, hogy van energia benne, de ugyanakkor nagy a tehetetlensége. Ha például van egy jó elképzelés, akkor annak kapcsán arról folyik a diskurzus, hogy azt miért nem lehet megvalósítani, nem pedig arról, hogy mit kellene tenni a megvalósítása érdekében. Ugyanakkor az emberek közt járva szinte mindenkitől pozitív visszajelzést kapok azzal kapcsolatban, amit elmondok nekik a jövőre vonatkozó terveinkről, és úgy érzem, hogy pozitívan fogadják a törekvéseimet. Meggyőződésem, hogy hatalmas támogatás van a szervezeten belül, s ha a dolgozók elhiszik, hogy jó úton haladunk, akkor van akkora potenciál a Malév személyi állományában,amekkora segíteni tus a feladatok ellátásában. Nagyon számítok a régi malévesek szakmai tapasztalatára, s úgy gondolom, hogy igenis mindenki próbál tenni valamit a saját háza táján a Malév érdekében, hogy a vállalat jól működjön. Szerintem azok, akik a Malévnél dolgoznak, imádják a szakmájukat , a repülést, s valóban létezik az a maléves szív, amely valamennyiünket hajtja. Mondhatom, hogy özönlenek a jobbnál jobb ötletek a cég megmentése érdekében, s ezeknek legalább a tíz-tizenöt százaléka olyan, amely meg is valósítható. 

Sajtos Zoltán