2024 március 29

RSS Facebook

2012. február 03. péntek, 14:04

Malév vezérigazgatói interjúk 2000 évtől - 4. rész Kiemelt

Értékelés:
(0 értékelés)


2002/ július - Interjú Váradi Józseffel, a Malév vezérigazgatójával - Cél az elsőség

Kevés olyan vállalat működik ma Magyarországon, amely legalább annyira a figyelem középpontjában áll, mint nemzeti légitársaságunk, a Malév. Az elmúlt évek során igen komoly problémákkal kellett a mindenkori menedzsmentnek megküzdenie ahhoz, hogy a cég életképes maradjon. Többször átalakult a cég tulajdonosi struktúrája, aminek végeredményeként ma az állam, azaz az ÁPV Rt. a fő tulajdonos, a részvények kilencvennyolc százalékának birtokosa. Váradi József tavaly nyár óta áll a légitársaság élén. Vezetésével teljes körű átalakítási program kezdődött. Ennek eddigi eredményeiről és az újonnan létrehozott Malév Express regionális légitársaság céljairól kérdeztük a vezérigazgatót.






– Miért döntött úgy a vállalat vezetése, hogy Malév Express néven egy új céget hoz létre a regionális piacra való betöréshez?

– Újra kívántuk definiálni a Malév stratégiáját, amelynek egyik fő eleme a regionális járatok beindítása. Úgy gondoljuk, hogy a kelet-közép-európai légi forgalom központjává kell válnia Budapestnek, amely egyben a hidat is jelenti majd a régióból utazók számára Nyugat-Európa felé. Reményeink szerint így tovább tudjuk erősíteni kelet-európai jelenlétünket, hiszen olyan másodlagos repülőtereket is be kívánunk kapcsolni az útvonalhálózatba, ahová eddig egyáltalán nem repültünk. A Malév Express életre hívása mellett pedig azért döntöttünk, mert egy ilyen új üzemeltető légitársaság beindítása sokkal hatékonyabb hosszabb távon. Egy rugalmas, hatékony költségstruktúrájú céget hozhattunk így létre, amely képes megfelelni a környezeti kihívásoknak és változásoknak.

– Ismerve a konkurens légitársaságok jóval korábban meghozott hasonló döntéseit, felmerül a kérdés: nem túl késői-e ez a lépés?

– Bizonyos versenytársainkhoz képes valóban késésben vagyunk, de véleményem szerint nem behozhatatlan ez a hátrány. Sőt, számításaink szerint nyereségesen működtethető a regionális légitársaság, amely így tovább erősítheti a Malév pozícióját is a térségben.

– Hová járnak majd a MAx gépei, és mikortól?

– A tervek szerint a volt Jugoszlávia utódállamaiba, Romániába, Bulgáriába, Lengyelország déli részére, illetve a Baltikum egyes országaiba. De terveink között szerepel olasz, francia, német városok bekapcsolása is a hálózatba, illetve egyes skandináv célállomások elérése. A jelenlegi állapot szerint július első hetében áll forgalomba az első Bombardier CRJ regionális jetünk. A Malév nyáron átcsoportosítja a kapacitásait, így több jelenlegi desztinációra – a keskenytörzsű gépek mellett vagy azok helyett – repül a Malév Express színeiben az első regionális gép. Ezen desztinációk között szerepel Stuttgart, Düsseldorf és Szkopje is. Az új gép érkezésének köszönhetően beindíthatjuk napi második prágai járatunkat is. Várhatóan augusztus végén, szeptember elején érkezik a második gép, amellyel új célállomásokat is bekapcsolunk a Malév menetrendi hálójába, például Bolognát és Velencét.

– Térjünk át a gépparkra. Összesen hány darab CRJ érkezik majd?

– Ebben az évben kettő, és a terveink szerint ezt követően évenként újabb két-két darab. Összesen nyolc Bombardier beszerzését tervezzük a MAx számára.

– Házon belül megoldják az üzemeltetés és a karbantartás kérdését?

– A hangárban végzendő javítási munkákra kiírt tendert az Air Adria nyerte, így ez a cég végzi majd ezeket a munkákat. Azért döntöttünk mellettük, mert ettől a cégtől kaptuk a legjobb ajánlatot, s ők már komoly tapasztalatokat szereztek az elmúlt tíz év alatt a CRJ javításával kapcsolatban.

– Hogyan áll a Boeing 737-esek és a Fokker 70-esek cseréje?

– Tavaly novemberben írtuk alá azt a megállapodást a világ legnagyobb lízingcégével, az amerikai ILFC-vel, amelynek értelmében Next Generation Boeing 737-600-asokkal, 737-700-asokkal és 737-800-asokkal váltjuk fel a jelenlegi 737 Classic típusokat. Tíz fix és hat opciós megrendelést adtunk le. Az első új generációs gépek jövőre érkeznek majd Budapestre. Ami a Fokker 70-esek cseréjét illeti, egyelőre tárgyalási szakaszban járunk. A nyár végéig szeretnénk eldönteni, hogy Bombardier, Embraer vagy Fairchild Dornier 728-ast szerzünk be a Fokkerek helyett.

– Milyen jövő vár a hosszú távú B 767-esekre, miután megszűntek a távol-keleti útvonalak?

– A típus üzemeltetését továbbra is fenn kívánjuk tartani az észak-amerikai célállomásokkal. Ehhez persze figyelembe kell vennünk azt is, hogy milyen szövetségi rendszerhez csatlakozunk majd, s abba miként integrálható a New York-i és a torontói járat. De hosszú távú járataink elsődleges célpontja továbbra is Észak-Amerika marad.

– Nem tervez-e a Malév valamilyen együttműködést a nagy távol-keleti fuvarozókkal annak érdekében, hogy Budapest legyen Európa keleti kapuja, s innen repüljenek tovább a keletről érkező utasok Nyugat-Európa irányába?

– Szinte mindegyik kelet-európai légitársaság – köztük a Malév is – próbálkozott ezzel az elmúlt években, de egyelőre úgy látjuk, hogy anyagilag nem éri meg ezeknek a járatoknak az üzemeltetése, mivel nem tudjuk olyan áron eladni a jegyeket, hogy azok valóban nyereségessé tegyék a távol-keleti járatokat. Ez az állapot a jelenre érvényes, de elképzelhetőnek tartom, hogy a jövőben igenis lesz mód a nyitásra arrafelé is.

– Ha már az együttműködésről beszélt: van-e már értékelhető eredménye a KLM-mel és a Northwesttel között megállpodásnak?

– Úgy gondolom, igen. A szerződéskötés óta Budapest–Amszterdam útvonalunk biztosítja a legnagyobb forgalmat. Immár napi öt járatunk van a holland fővárosba. Az egységesített törzsutasprogramnak köszönhetően pedig egyre több maléves törzsutas repül amszterdami átszállással távolabbi úti célja felé. További előnye a közös munkának, hogy megjelenhettek a beyond code-share-ek, vagyis például az Amszterdam–Göteborg KLM-járatnak van Malév-járatszáma, illetve a Budapest–Szófia és a Budapest–Tirana járatoknak KLM-járatszámuk. Az utasokat érintő kedvező változásokon túl számos olyan előnye is van a megállapodásnak, amelyek házon belül érezhetőek. Ilyen az értékesítésre és az infrastruktúrával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó együttműködés.

– Elképzelhető-e, hogy ennek a közös munkának az eredményeként a Malév is csatlakozik a KLM–Northwest szövetséghez?

– Az elkövetkezendő három évben mindenféleképpen ennek a megállapodásnak a keretein belül képzeljük el a közös munkát. S ennek a folytatása lehet három év múlva a csatlakozás a KLM–Northwest szövetségi rendszerhez. Ám hangsúlyozni szeretném, hogy egyelőre apró lépésekkel tesszük egyre szorosabbá az együttműködést a KLM-mel. Emellett pedig a KLM-hez hasonló együttműködésre léptünk a közelmúltban a spanyol Air Europa magán-légitársasággal, hogy tovább erősítsük a Malév jelenlétét az Ibériai-félszigeten, illetve rajtuk keresztül szeretnénk betenni a lábunkat a karibi térségbe is.

– Tavaly 5,6 milliárd forintos veszteséget terveztek az év végére, amiből 7,5 milliárd lett. Milyen pénzügyi helyzetben van jelenleg a légitársaság az év első öt hónapjának eltelte után?

– Akárcsak más légitársaságoknál, a Malévnél is komoly szerepet játszott a szeptember 11-e utáni jelentős forgalomesés. Ez is hozzájárult a tervezettnél nagyobb veszteséghez. Ugyanakkor az idei első öt hónap adatai azt mutatják, hogy a 2002-re tervezett 2,3 milliárdos veszteség időarányos részénél több mint egymilliárddal kisebb a Malév vesztesége jelenleg.

– Mi az oka ennek?

– Talán furcsán hangzik, de tény, hogy a szeptember 11-ei eseményeket követően a Malév piaci részesedése nőtt, így meg tudtuk erősíteni a pozíciónkat. Jobban át tudtuk vészelni a viszszaesést, mint a versenytársaink. Ugyanakkor azt gondolom, hogy fontos eleme a változásnak az az átalakítási program is, amelyet tavaly az év közepén indítottunk be azért, hogy a Malévből egy költséghatékony, az új idők elvárásainak megfelelő modern struktúrán alapuló vállalat legyen, amely képes felvenni a versenyt más, a térségben működő légitársaságokkal.

– Az elmondottakból adódik a kérdés: milyennek képzeli a Malévet 2005-ben?

– Amennyiben sikerül befejezni a modernizációs programot, 2005-ben a Malév a térség legmodernebb és legerősebb légitársasága lesz, köszönhetően a teljesen megújuló gépparknak. Ehhez kapcsolódóan a szolgáltatások minőségének tekintetében is kiemelkedővé és olyan vonzó munkahellyé válik, ahol szívesen dolgoznak az emberek. Mindemellett pedig egy globális szövetségi rendszer tagjaként szállítja az utasokat Budapesten keresztül távolabbi úti céljuk felé.