2017 november 18

RSS Facebook

2012. február 14. kedd, 13:13

A Masat-1 története Kiemelt

Értékelés:
(0 értékelés)


A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Űrkutató Csoportjának tanáraiban és hallgatóiban már évekkel ezelőtt felmerült egy saját, műegyetemi műhold megépítése. Erre kitűnő alkalmat jelentett a BME alapításának 225. évfordulója. 2007-re azonban nem sikerült összegyűjteni a megfelelő támogatást (a jelenleg építés alatt lévő MaSat-1 ára 30 millió Ft), így nem is kezdődhetett meg a műhold terveinek részletes elkészítése.







A programnak ugyanakkor számos esemény lendületet adott. Az Űrkutató Csoport hallgatói sikeresen vettek és vesznek részt az ESEO és ESMO programokban. Az Európai Űrügynökség ESEO (European Student Earth Orbiter) műholdjának tápegység-rendszerét és az ESMO (European Student Moon Orbiter) holdszonda számítógépes rendszerét már biztosan, utóbbi tápegységét pedig nagy valószínűséggel a műegyetemisták építik. 2006. december 12-én a BME vendégül látta Klaus Schilling-et, a a Würzburg Egyetem professzorát, aki az egyes európai egyetemek által épített ún. CubeSat típusú műholdakat mutatta be. (Ezen műholdak közös tulajdonsága a kis, kb. egy köbdeciméteres méret.) 2007. szeptember 6-7-én a BME a MŰI-vel közösen szervezte meg az I. Lengyel-Magyar Űrkutatási Diákkonferenciát, melyen az egyetemre látogató lengyel hallgatók részletesen beszámoltak a lengyel pikoműhold (szintén CubeSat), a PW-Sat építéséről.

A BME Űrkutató Csoportja sok évtizedes múltra tekint vissza. A Csoport tagjai olyan programokban vettek és vesznek részt, mint a szovjet VEGA-1 és VEGA-2 űrszonda (amit a Vénusz és a Halley-üstökös kutatására indítottak) vagy az ESA Rosetta üstökös-kutató űrszondája. Az európai programokban való részvétel pedig a mai hallgatóknak is megadta azt a tapasztalatot, amivel hozzáfoghattak a Műegyetem saját műholdjának megépítéséhez. (Az Űrkutató Csoport szakmai támogatása mellett több tanszék hallgatói dolgoznak a műholdon.) A MaSat-1 (Magyar Satellite) ugyanakkor egy hosszabb távú program első műholdja lenne. Sikere esetén a MaSat-2, majd a MaSat-3 követné. Utóbbiak nagyobbak lennének és már tudományos célokat is szolgálnának. Mire Magyarország csatlakozik az Európai Űrügynökséghez (ESA), a Műegyetem már demonstrálni tudná, hogy rendelkezik a megfelelő tapasztalattal a bonyolult műholdas rendszerek megépítésében. Emellett az egyetem V2 épületének tetején már szinte teljesen kiépítették a MaSat-1 követésére és az azzal való kommunikációra alkalmas antennákat.

A mindössze 1 kg tömegű MaSat-1 a tervek szerint 600-800 km közötti napszinkron pályára áll, ha minden jól megy, akkor a már idén első próbaindítására készülő európai Vega hordozórakétával (ennek lehetőségéről még folynak az egyeztetések). A BME szeretné, ha az indításra már 2010 első felében sor kerülhetne. A fejlesztés teljes egészében műszaki célú. Az egyetemistáknak meg kellett tervezniük és meg kell építeniük a nagy megbízhatóságú energiaellátó rendszert (MPPT – Maximum Power-Point Tracker), a kommunikációs alrendszert, a fedélzeti számítógépet és adatgyűjtő rendszert, továbbá azt a különleges, félaktív stabilizáló elektromágneses berendezést, ami a műhold helyzetének a Föld mágneses terének segítségével történő stabilizálását szolgálja. Ha a minden elemében új fejlesztést igénylő stabilizálás sikeres lesz, a MaSat-2 fedélzetén már kamera is helyet kaphat. A műhold építését számos hazai cég és intézmény támogatja, köztük a Magyar Űrkutatási Iroda.

További hírek és információk a projekt honlapján találhatók: http://cubesat.bme.hu

Fotó: BME Cubesat