2017 május 28

RSS Facebook

2012. március 01. csütörtök, 13:44

Jelentés a Budapest Airportról a Malév csődje után - A helyzet jó, de nem reménytelen

Értékelés:
(0 értékelés)


Bár a Malév február 3-ai becsődölése után átvitt értelemben sötét fellegek ereszkedtek a Budapest Airport fölé, amikor én a ferihegyi egyes terminálon jártam, éppen sarkvidéki hideg idő, ám ragyogó napsütés fogadott. Még a kilátóterasz egyik részét is megnyitották a napfürdőzők (és a dohányosok) előtt. Mi azonban Hardy Mihállyal, a repülőtéri cég kommunikációs igazgatójával inkább az üvegablakok belső oldalán, a kis kávézóban ültünk le a pillanatnyi helyzetről beszélgetni.






Ezekben a napokban a repülőtér a közvélemény érdeklődésének középpontjába került, s már idefelé, az autórádióban is hallgathattam vendéglátómat, amint valamelyik rádióállomásnak éppen az új járatnyitásokról beszélt. Mindez a fekete péntek után éppen egy héttel történt, tehát az események elég gyorsan követték egymást. Először éppen erről kérdeztem Hardyt, vagyis hogy talán nem is érhette őket olyan villámcsapásszerűen a Malév-járatok hirtelen leállítása, ha ilyen gyorsan voltak képesek reagálni a piac csaknem teljes átállására...

– Már egy jó ideje nyilvánvaló volt számunkra, hogy a lehetséges Malév-csőddel nem lehet nem számolni – mondta. – Inkább az a mód lepett meg minket is, ahogyan ez a csőd végül bekövetkezett, és őszintén szólva még mindig nehezünkre esik, hogy efölött napirendre térjünk. Valójában mi, a Budapest Airport, mindent megtettünk azért, hogy a tehetségünkhöz, tudásunkhoz mérten megpróbáljuk elősegíteni a Malév legalább átmeneti konszolidációját, amíg a kormány illetékesei nem találnak a nemzeti légitársaság számára egy hosszú távon is életképes megoldást, vagyis egy tőkeerős szakmai vagy pénzügyi befektetőt.

– Hogyan akartak ebben segíteni?

– Számtalanszor jeleztük hajlandóságunkat az ilyesfajta segítségre, tanácsadásra, szakértői anyagokat készíttettünk el, s ami azt illeti, közben az üzletpolitikánkban is igyekeztünk a legrugalmasabbak maradni. Közben azzal is tisztában voltunk, hogy a Malév fennmaradása, továbbélése nem csupán a repülőtér érdeke, hanem Magyarországé is, és akkor még nem beszéltünk azokról az emberekről – akik közül egyébként sokakat magam is személyesen ismerek és tisztelek –, akiknek a személyes boldogulása is a nemzeti légitársasághoz kötődik. Illetve sajnos inkább csak kötődött. De nehogy bárki is azt higgye, hogy „csupán” arról a 2600 dolgozóról beszélek, akik a Malév fizetési listáján szerepeltek. További tízezrek dolgoztak ugyanis azért, itt, a repülőtéren és másutt is az országban, hogy a járatok naponta elindulhassanak, és az utasok a lehető legkellemesebb körülmények között juthassanak fel rájuk.

– A Malév közismerten a 2-es terminál legjelentősebb légitársasága volt, akár az általa elfoglalt területet, akár pedig utasainak számát tekintve. A Budapest Airport nemrég adta át ott a vadonatúj, nagystílű SkyCourt nevű központi kiszolgálóegységet, amelyben boltok, éttermek, kávézók és business várótermek sora várja az utasokat. Most mindez feleslegesnek bizonyul majd?

– A SkyCourt most pont egy éves, s ez a beruházás nekünk 100 millió eurónkba, mai árfolyamon átszámítva nagyjából 30 milliárd forintunkba került. Valóban arra számítottunk, hogy a Malévnek és a többi Budapestre járó légitársaságnak, de mindenekelőtt az utasaiknak sok örömük telik majd benne, de a beruházás elhatározásakor természetesen kereskedelmi megfontolások is vezéreltek bennünket. A tavalyi év ebből a szempontból nem is okozott csalódást, hiszen minden korábbinál több utast fogadhattunk a terminálon, immár valóban kényelmes, kulturált körülmények között. A nagyobb áteresztőképesség miatt gyorsabb lett az utasok biztonsági ellenőrzése is, így több idejük maradt evésre-ivásra és mindenféle bolti költekezésre. Az üzetemberek pedig minden korábbinál nyugodtabb körülmények között pihenhettek vagy dolgozhattak a business-várók valamelyikében.

Arról szó sincs, hogy ezt a beruházást megbántuk volna, de hogy mikorra térül meg a ráfordított költség, azt ma sokkal kevésbé látni, mint akár egy vagy két hónappal ezelőtt.

– Dehát mi a baj? Az ember mindenfelöl azt hallja, hogy a megszűnt Malév-járatok helyét rekordgyorsasággal veszik át a konkurensek, tehát utas továbbra is lesz elég mindkét terminálon...

– A SkyCourt a maga elegáns butikjaival, áraival eleve a hálózati járatokat üzemeltető, úgynevezett hagyomágyos légitársaságok utasainak kívánt megfelelni, s a Malév kiesésével épp ez a közönség csappan meg a legnagyobb mértékben Ferihegyen. A magyar nemzeti légitársaság úgynevezett point-to-point útjait ugyanis jellemzően a fapados, vagyis olcsóbban működő légitársaságok, például a Ryanair és a Wizz Air veszik át, legalábbis az elmúlt egy héten ezt a tendenciát lehetett tapasztalni. Az ő utasaik azonban sem a business-várókat, sem a drága butikokat nem fogják megtölteni, hiszen ők nem akarnak túl sokat költeni sem az utazásra, sem utazás közben.

Az már más kérdés, hogy a 2-es terminálon valóban megjelennek új légitársaságok – egyelőre úgy néz ki, hogy a Ryanair is onnan fog üzemelni –, de nem azért, mert utasaik ezt igényelnék, hanem mert az egyes terminál, a Budapesthez közelebbi régi repülőtéri fogadóépület a jelenleginél nagyobb forgalmat nemigen tud kulturált körülmények között lebonyolítani. Egyébként nem arról van szó, hogy itt ne tudnánk több gépet fogadni – éppen csak azzal van a gond, hogy a légitársaságok és az utasok számára legkeresettebb időpontokban, tehát kora reggel, kora délután és este már így is csúcsforgalommal kellett szembenéznünk. A kiszolgáló kapacitás szűkössége pedig ilyenkor járatkésésekhez, végső soron anyagi veszteséghez vezetne. Ezt pedig maguk a légitársaságok sem akarhatják.

– Az előbb a SkyCourt kapcsán már szólt néhány szót a Budapest Airport egyik legjelentősebb beruházásáról. De a Malév megszűnte után ezen a téren már nyilván nem lehetnek azonnali nagy terveik...

– Nemrégiben egyeztünk meg a Malévvel arról, hogy három repülőtéri irodaépületben mintegy tízezer négyzetméternyi irodát felújítunk a számukra. Az első, úgynevezett „A” épületben már meg is kezdtük a munkát, méghozzá elég nagy léptékben. Nyáron már költözhettek volna az első malévosok. Az új helyzetben ezt a beruházást mindenképpen le kell állítanunk, méghozzá a külső burkolat elkészülte után. A másik két épülethez egyelőre nem is nyúlunk hozzá. Ezen kívül már régóta terveztük egy ferihegyi „Cargo City” kialakítását, hogy a légi teherszállításnak is méltó helyet biztosíthassunk. Most pontról pontra ismét át kell vizsgálnunk a terveinket, hogy ez az üzletág nyereséges marad-e a Malév leállása után is, hiszen a kékorrú gépek mintegy felerészben vették ki a részüket a budapesti áru- és teherforgalomból.

Egyébként a kollégáim manapság minden téren hasonló feladatokkal birkóznak. Mindent újra kell számolnunk, és ez nyilvánvalóan nem egy hétvégi túlórahajrával megoldható feladat.

– Ha a Malév egykori legforgalmasabb vonalait gyorsan át is veszik a konkurens légitársaságok, azért bizonyára marad még elég lefedetlen rész, az pedig az abszolút utasszám csökkenéséhez vezet. Ezen a téren is érheti veszteség a Budapest Airportot...

– A legnagyobb veszteség a repülőtért üzemeltető cég és a magyar gazdaság számára az a mintegy másfélmillió budapesti átszálló utas, akik a Malév eltűnése után más európai repülőtéren kényszerülnek majd gépet vagy járatot váltani. Ők jellemzően délről vagy keletről érkeztek Ferihegyre, olyan, egyénként kevésbé kihasznált Malév-járatokkal, amelyeket egyelőre senki sem kíván újraindítani. Tiranába, Damaszkuszba, Bejrútba, Pristinába, Belgrádba és az ezekhez hasonló, kisebb forgalmú desztinációkra ezen túl a magyar üzletemberek is nehezebben jutnak majd el. Ma még nem tudni, hogy melyik regionális versenytársunk viszi majd el ezt a forgalmat, de tény, hogy közülük a két legjelentősebb, Bécs-Schwechat és Prága örömmel látná, ha az átszálló utasok zömét magukhoz csábíthatnák.

És bár igaz, hogy a Ryanair és a Wizz Air Budapesten állomásoztatja majd néhány gépét, a Budapest Airport és az itt települt műszaki kiszolgálószemélyzet számára nagyon érzékeny veszteség a Malév 22 gépes flottájának nyomtalan eltűnése is.

– Néhány, a Malév által repült desztináció mellett, úgy tűnik, megszűnik Ferihegyen a két közvetlen New York-i járat is, amelyeket amerikai légitársaságok üzemeltettek...

– Igen, a Delta már korábban is jelezte, hogy megszünteti budapesti járatát. Talán akkor döntöttek így, amikor megjelent nálunk a konkurencia, az American Airlines, de lehet, hogy másféle gazdasági vagy technikai megfontolások is közrejátszottak a döntésükben. Az American bejelentése azonban valóban összefügghet a Malév megszűnésével, hiszen nem kevés Amerikába igyekvő átszálló utast éppen a magyar légitársaság hozott eddig Budapestre. De azt sem szabad elfelejteni, hogy az American most éppen csődvédelem alatt áll, s mindenképpen meg kell erősödnie. Ezért ma már Madridba sem repülnek pedig az egy jóval nagyobb forgalmú OneWorld-hub. De ha a légitársaság egyszer majd sikeresen túljut ezen a számára is nehéz időszakon, akkor talán elképzelhető, hogy ismét fontolóra vesznek egy budapesti járatnyitást...

Tardos János

Fotó:  Varga Zoltán