Az NKH Légügyi Hivatalának tevékenységére aligha lehet az unalmas vagy egysíkú jelzőket használni, hiszen az élet – kis túlzással – szinte naponta állítja új feladatok elé a hatóság munkatársait. Ezúttal Ozoli Zoltán mérnök őrnaggyal, az Állami Légialkalmassági és Dokumentációs Osztály vezetőjével váltottunk szót a Légügyi Hivatal katonai területét érintő újdonságokról.
A Légügyi Hivatal Állami Légügyi Főosztály jelenlegi három osztályos felépítése a tavaly alakult ki – mondta beszélgetésünk elején Ozoli Zoltán.
– A főosztály alapvetően az állami légi járművek üzemben tartásának, valamint üzemeltetésének a hatósági felügyeletét látja el. A mindennapi hatósági munkák mellett kiemelt feladatként kezeljük a Finnországtól kapott Mi-8 típusú helikopterek nyilvántartásba vételével kapcsolatos munkákat.
– Információink szerint a pápai repülőtéren kezd erőteljesen kirajzolódni egy olyan oktatási rendszer, amelyre eddig még nem volt példa hazánkban…
– A történet előzménye, hogy bár az állami légijárművek tekintetében szerteágazó hatósági feladataink vannak, nagyon fontos területet jelent számunkra a pápai repülőtéren 2009 ősze óta állomásozó három Boeing C-17-es teherszállító repülőgép légialkalmasságának felügyelete. A három repülőgépet a 12 nemzetből álló, egy a NATO égisze alá tartozó szervezet szerezte be és működteti. A repülőgépek 12 nemzet igényei szerint a pápai bázisrepülőtérről végeznek különböző hadműveleti, logisztikai és humanitárius feladatokat.
Ezeket a repülőgépeket Magyar Állami Légijármű Nyilvántartásba vettük, magyar felségjelzéssel rendelkeznek, és innen látják el a feladataikat a világ különböző részein, többek között az afganisztáni, iraki és egyéb hadműveleti területeken is.
– Milyen feladatokat ró önökre a három szállító gép, és hogyan kapcsolódnak ezek az újabb, oktatási feladatokhoz?
– A gépekkel kapcsolatos minden olyan hatósági munkát ellátunk, amely a repülőgépek folyamatos légialkalmassága fenntartásának felügyeletét célozzák. Ebben az évben újdonságként jelentkezett, hogy a Boeing, mint a repülőgépek karbantartását végző szervezet, a Pápán létrehozott mintegy 60 fős, úgynevezett Boeing CLS repülőgép karbantartó csoportot az alapvető tevékenysége mellett oktatási feladatok ellátására is alkalmassá teszi. Ugyanakkor szóba került, hogy a későbbiek folyamán esetleg a különböző országokból érkezett műszakiak is végezhetnének repülő-műszaki munkákat a gépeken. Ennek feltételeként viszont oktatásokon kell részt venniük az adott szakembereknek. Ezt az igényt látva a Boeing döntött arról, hogy Pápán – egyelőre csak minimális kapacitással – létrehoz egy oktatási központot, amelyet, ha a szükség úgy kívánja, illetve a feladatok úgy igénylik, továbbfejleszti majd. E folyamatnak az egyik állomásaként a közelmúltban hivatalos látogatást tettünk a Boeing egyik oktatási központjában, St. Louisban, hogy lássuk, milyen követelményeket támaszt majd a gyár az ilyen jellegű oktató szervezettel szemben. A következő lépés az lesz, hogy Pápán fizikailag is létrehozzák ezt a szervezetet, a már meglévő boeingos épületrészben kialakítják a tantermet és biztosítják az oktatáshoz szükséges anyagokat.
– Ebben milyen szerep hárul önökre?
– A kialakítandó szervezetet hatóságilag jóvá kell hagyni, illetve részére működési engedélyt kell kiadni. Egyébként a kezdetektől részt veszünk ennek a programnak a felépítésében, és minden segítséget megadunk, amely jogilag nem összeférhetetlen a hatósági munkával. Voltaképpen nagyon szoros, mondhatni napi szintű az együttműködés az érintett nemzetközi szervezetekkel.
– Más téma, de fordulóponthoz érkeztek a pilóta nélküli repülőgépekkel kapcsolatos eljárások is. Vélhetően ez sem kevésbé izgalmas kérdés a témában érintett szakemberek számára…
– A pilóta nélküli repülőgépekkel kapcsolatos hatósági munkák – bár 2008-ban kezdődtek – igazából most jelentenek új kihívást számunkra. Tudni kell, hogy pillanatnyilag két állami célú pilóta nélküli légijármű rendszer létezik Magyarországon. Az egyiket a Magyar Honvédség használja felderítési célokra, és 2009-ben rendszeresítették. A másik pilóta nélküli repülőgép alapvetően egy célrepülőgép. Az utóbbi fejlesztésének célja az volt, hogy a magyar légvédelmi alakulatok számára olyan repülőgépet hozzanak létre, amellyel célelfogás és célmegsemmisítés gyakorolható. Büszkék lehetünk arra, hogy ez a repülőgép típus teljes mértékben hazai tervezés és fejlesztés eredménye. A repülőgéppel kapcsolatos munkákat a hatóság gyakorlatilag a tervezés fázisától kezdve folyamatosan figyelemmel kíséri. Ennek alapján mondhatom, most értünk el arra a szintre, hogy végrehajtottuk a repülőgép típusalkalmassághoz tartozó különböző vizsgálatokat, amelyek szerint a repülőgépek készen állnak arra, hogy végleges típusalkalmassági bizonyítvánnyal lehessen ellátni őket. A fejlesztés során kiderült, hogy a repülőgép lényegesen többet tud az eredeti funkciójánál, tehát nemcsak célrepülőként használható, hanem akár felderítőgépként is bevethető. Amennyiben minden hatósági engedéllyel rendelkezik majd, elképzelhető, hogy NATO körökben is használható lesz célrepülőként.
Vincze Mara