2024 március 28

RSS Facebook

2012. április 06. péntek, 09:41

Folytatódik a hadsereg képességeinek fejlesztése

Értékelés:
(1 értékelés)


Jelentős megtakarítást értünk el a számunkra kedvező módon újratárgyalt Gripen szerződéssel, az ebből eredő teljes összeget – a kormány döntésének megfelelően - a Magyar Honvédség képességeinek fejlesztésére fordíthatjuk– jelentette be Hende Csaba honvédelmi miniszter Kecskeméten. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága kihelyezett ülést tartott április 5-én az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison.






A kedvező feltételekkel újrakötött Gripen szerződésből eredő megtakarítás pontos összege nem nyilvános, de az összes pénz a honvédségnél marad, a képességek fejlesztésére fordítható. Hende Csaba honvédelmi miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta: hosszas és alapos szakmai vita során döntöttek a megtakarítás felhasználásáról, a felosztás tervezetét pedig a kormány elfogadta. Ez alapján például norvég rádiók beszerzésére hétszázötven millió forintot fordíthat majd a honvédség, több mint kétmilliárd forint értékben lehetőség lesz pótlólagos üzemanyag beszerzésre – többek közt a Gripenek működésének biztosítására, s kétmilliárd jut például a páncélos eszközök és a csapatszállító járművek felújítására.

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának kihelyezett kecskeméti ülésén a honvédelmi miniszter kijelentette: racionális gazdálkodással, kis lépésekkel és projekt alapú finanszírozással a hadsereg fejlesztése megoldható. „A kormány elkötelezte magát, hogy megállítja a honvédelmi költségvetés több éve tartó folyamatos nyirbálásának rendkívül káros folyamatát. A honvédség fejlesztésének igényét, a haderő technikai állapotát és a nemzetgazdaság teherbíró képességét figyelembe véve, 2022-ig jelentős mértékben növeli a honvédség költségvetését. Ennek megfelelően 2013-ban és azt ezt követő két évben a honvédelmi költségvetési támogatásának fő összege nem lehet kevesebb, mint amennyi a 2012-ben volt, 2016-tól pedig a GDP 0,1 százalékos évi mértékével emeli a honvédelmi költségvetést. Így 2022-re a bruttó nemzeti termék évi 1,39 százalékos mértékében garantálja a katonai fejlesztésekre és a haderő fenntartására fordítható költségvetési támogatás összegét. Ez egy biztos alap, amelyre a tízéves haderő-fejlesztési tervünket építhetjük. Mindezt természetesen NATO szövetségeseinkkel is egyeztetjük” – mondta Hende Csaba.

A bizottsági ülés sajtó számára nyilvános részében a honvédelmi miniszter kiemelten foglalkozott a helikopter-korszerűsítési programmal. Hangsúlyozta: a finn helikopterek rendszerbe állításával új lendületet kapott a forgószárnyas technika korszerűsítése. Fontos elem az éjszakai repülés képességének a kialakítása, amelynek jelentősége a vörösiszap-katasztrófa légi mentési feladataiban bizonyosodott be.

Hende Csaba emellett tájékoztatta a bizottság tagjait a Rába-gyártól megrendelt száznégy katonai terepjáróról, valamint az Egyesült Államokból beszerzett páncélozott járművekről, amelyek az Afganisztánban szolgáló katonák biztonságát erősítik. Elmondta, hogy több mint száz gépkarabélyt modernizált a honvédség, ezek már a legmodernebb célzó és éjjellátó berendezésekkel rendelkeznek. Jelentős előrelépésnek nevezte azt, hogy az Afganisztánban szolgáló katonák „glock” típusú géppisztolyokat kaptak. Kiemelte azt is, hogy az amerikai hadsereg több száz gépkarabélyt, géppuskát és gránátvetőt adott át hazánknak.

A radarrendszerek fejlesztésével kapcsolatban a miniszter bejelentette, hogy ebben az évben várható Békéscsabán és Bánkúton a végső átvételi teszt, s idén a medinai radar építése is befejeződik.

A Honvédelmi és rendészeti bizottság kecskeméti kihelyezett ülésén részt vett Fodor Lajos, a Honvédelmi minisztérium közigazgatási államtitkára, dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke és Domján László vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka is, akik a tárgyalást követően a bizottság tagjaival közösen nézték meg a statikus és dinamikus bemutatót. A program leglátványosabb része a levegőben történt: a bemutató a légvédelmi készültség vadászgépeinek a riasztásával kezdődött, majd egy Mi–24-es harci helikopter és egy Jak–52-es kiképző repülőgép légi bemutatója következett. A honvédség ejtőernyős válogatottja is bemutatkozott.

Az MH 25/88-as Könnyű Vegyes Zászlóalj és az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj harcászati bemutatója után az is kiderült, miért riasztották a készültségben lévő Gripeneket: öt „határsértő” gépet kellett „leszállásra kényszeríteniük”. Az utolsóként leszállt gépet Ugrik Csaba alezredes, a kecskeméti bázis repülőműveleti főnöke vezette, a hátsó ülésen Sáfár Albert dandártábornok ült. Az MH ÖHP Légierő Haderőnemi Főnöke a kabinból kiszállva a gyakorlat eredményes végrehajtásáról tett jelentést a honvédelmi miniszternek.

HM Sajtóiroda; Zrínyi Média
Fotó: Tóth László