2017 május 28

RSS Facebook

2012. április 06. péntek, 13:19

Kindle pilótáknak?

Értékelés:
(1 értékelés)


A korábbi Aeromagazin-számokban sok újfajta mobil eszközről írtunk már – egy kivételével. Ez pedig a sikeres online könyváruháznak, az Amazonnak a Kindle olvasója.










Az Amazon 2007-ben dobta piacra az első e-book olvasóját, a „népnyelven” Kindle 1-nek nevezett első generációs készüléket. A fejlesztők alapvető célja már akkor is az volt, hogy egy olyan olvasót készítsenek, amellyel a könyvolvasás és az elektronikus könyvterjesztés házasítható úgy, hogy a hétköznapi olvasás élményét megőrizzék. Ez utóbbi leginkább azt jelentette, hogy a fehér könylaphoz hasonló legyen a képernyő, háttérvilágítás nélkül és normál fényben (nem utolsósorban napfény mellett) legyen használható. Könyvet ugyanis lehet olvasni a mostani okostelefonok vagy iPad-ek és egyéb tabletek képernyőjén is, de ezek mindegyike háttérvilágítást kíván. Az pedig fárasztja a szemet, sok áramot fogyaszt, napfényben nem, vagy csak nagyon nehezen olvasható, és nagyobb eszközt is kíván. Így született meg a Kindle, amely nem csak egy készülék, hanem egy hatalmas „elektronikus ökoszisztéma”. Ez azt jelenti, hogy az Amazonon egyi dőben megindult az elektronius tartalmak forgalmazása is: könyvek, folyóiratok és magazinok érhetők el és tölthetők le egyetlen gombnyomással. Az Amazon 2011 karácsonyán jelentette be, hogy náluk a digitális könyvek eladása meghaladta a hagyományos, papír alapú könyvek forgalmát. A legutóbbi számok alapján már közel egymillió különböző elektronikus kiadvány vásárolható meg a könyvesboltban.

Hogy mennyire népszerű az elektronikus könyv, azt abból is láthatjuk, hogy számos kiadványt, vagyis könyvet ma már papíron nem is adnak ki, csak elektronikus formában. Hogy ezek a tartalmak ugyanúgy szerzői védelem alatt állhassanak, mint nyomtatott társaik, a Kindle egy speciális formátumot alkalmaz, amely megakadályozza, hogy a megvett könyv továbbküldhető vagy másolható legyen. Persze az elektronikus kütyü nem csak a saját Amazon formátumot (AZW) kezeli, hanem megbírkozik a nem védett tartalmakra kialakított MOBI, PDF, JPG vagy WORD formátumokkal is.  A saját formátum előnye, hogy szükség esetén a készülék gondoskodik a karakterkészlet nagyításáról vagy kicsinyítéséről, ha kell, annotálni lehet a szöveget – és létezik még néhány más digitális előny is. A Kindle ugyan korrekt módon megjeleníti a PDF formátumot, de azt csaknem úgy kezeli, mint egy képet, ezért a tartalom nem mindig olvasható korrekt módon.

A formátumok háborúja az e-könyvek körül még tart, mivel a gyártók eltérő formátumot alkalmaznak. Ilyen például a népszerű EPUB, amellyel a Kindle olvasó csak átalakító szoftverrel használató, bár a tartalmak így viszonylag egyszerűen konvertálhatók.

A Kindle legújabb generációja billentyűzettel vagy anélkül, mobil vagy csak wifi kapcsolattal vásárolható meg. Tartalmat kétféle módon juttathatunk a készülékbe: vezeték nélkül vagy usb kapcsolattal. A vezeték nélküli kapcsolat vagy a mobil internethálózatot használja, vagy a wifit. A wifi a szokásos módon működik, viszont a mobilos kapcsolatra érdekes módot talált ki az Amazon. Minden ilyen Kindle készülékben van egy SIM kártya, amelynek a segítségével a készülék bejelentkezik egy bizonyos mobilhálózatra, de a felhasználó nem tudja, hogy melyikre, és a készülék vételárán felül nem is fizet a mobil adatkacsolatért. A SIM kártya nem cserélhető, sőt, a készülék szétszerelése nélkül meg sem találjató. Amennyiben ilyen készülékünk van, a világ bármely táján használhatjuk a Kindle-t könyvek vagy más tartalmak letöltésére a helyi mobilhálózatok valamelyikén. Pletykák szerint a Kindle Magyarországon a Vodafone hálózatát használja.

A készülék kétféle konstrukcióban vásárolható meg bárhol a világon. A drágább megoldás az, ahol nincs reklám a képernyőn. A másik esetben 30 dollárral olcsóbban kapjuk a készüléket, de a bolt használatakor az elektronikus kommunikáció során reklámok jelennek meg a készüléken, amit ezért az árcsökkentésért cserébe el kell fogadnunk. Mindez kicsit emlékeztet arra a régi ötletre, hogy telefonáljunk igyen úgy, hogy minden hívás előtt egy rövid reklámot kell meghallgatnunk. Szerencsére ez az ötlet még megvalósulása előtt elhalt…

A mai harmadik generációs Kindle az úgynevezet e-ink Pearl technológiájú képernyőt használja, ami kiválóan éles, fekete-fehér (a valóságban fekete-szürke) képet biztosít. A képernyő óriási előnye, hogy csak a képváltás fogyaszt elektromos energiát, a kép fenntartása nem. Ezt azt jelenti, hogy a készülék lapozáskor (képfrissítéskor) fogyaszt valamennyit, de utána az éppen aktuális kép akár hetekre kinn maradhat a képernyőn, és alig fogyaszt valamit. Valóban, a Kindle fogyasztása bármely más elektronikus készüléknél sokkal csekélyebb: akár egy többhetes nyaralásra is elmehetünk a készülékkel, anélkül, hogy a töltőt muszáj lenne magukkal vinnünk... Az illusztrációként felhasznált Kindle-képek is mutatják, hogy alapállapotban például egy könyv címlapja van a készüléken, még akkor is, ha az eszközt kikapcsoljuk. Egy pilótafülkében tehát az éppen aktuális térkép is hosszú ideig a képernyőn maradhatna.

Még egy rövid ismertetés a tartalmakról. A készülékre a „nativ” Kindle formátumon túli tartalmat át kell alakítani, amit az Amazon ingyen vállal. A vásárlással egy időben minden Kindle kap egy saját email címet (pl.: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ), amelyre előre regisztrált forrásból lehet tartalmat küldeni. Ez a tartalom az Amazon elektronikus felhőjében átalakul a megfelelő formátumra, és az előbb említett vezeték nélkül (wifi vagy mobil) hálózaton rövid időn belül megérkezik a készülékre. Az előre regisztrált küldő címek azért fontosak, mert így elkerülhető, hogy a világ spamhálózata az összes Kindle készülékre tudjon tartalmat küldeni.

Ezután nézzük meg, hogy alkalmazható-e a Kindle a pilótafülkében? Hivatalosan még nem jelentették be, hogy bárki is bevizsgálta volna a Kindle-t mind hardware eszközt, hogy képes-e nagy magasságban teljesíteni a repülésbiztonsági feltételeket. Az iPad már kapott ilyen jogosítványt az FAA-től, vagyis az amerikai légügyi hatóságtól. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk, hogyan reagál egy Kindle például a kabin dehermetizálódására (megreped a képernyője? tönkremegy a memóriája?). Ennek megfelelően hivatalosan még nem lehet a Kindle-t használni a kereskedelmi repülésben. De a kisgépes forgalomban ettől még lehetne.

A képernyő kiválóan olvasható kabinfényben, és a készülék fogyasztása is olyan kicsi, hogy nem kellene hozzá semmilyen extra töltő vagy kábel. Ez jó hír.

A nagyobb gond a tartalommal van. Egyelőre még csak korlátozott számban érhetők el elektronikus reptéri chartok vagy térképek. A jelenleg PDF formátumban megjelenített térképek és repülőtéri megközelítési adatok viszonylag jó láthatók a nagyobb Kindle készülék képernyőjén, viszont a kisebben nem. Mivel debben az esetben a PDF formátumot kell használni, és annak nagyítása csak döcögősen megy, ezért kell egy kis türelem a megjelenítéshez. Ilyen tartalmak előállítására szakosodott oldal például az airbrief.com, ahol megközelítési térképeket lehet Kindle-re vásárolni. A végleges megoldást az jelentené, ha a szabványos Kindle formátumban készülnének az anyagok, mert azokat nagyon intelligensen lehet olvasni és megjeleníteni ezen az eszközön.

A készüléknek óriási kapacitású a memóriája, tárkapacitása végtelennek tekinthető, tehát a világ teljes megközelítési adatbázisa ráférne.

A pilóták számára ma még inkább a tanfolyami anyagok tárolására és olvasására alkalmas a Kindle, és nem éles pilótafülkés bevetésben.

Tanulni vele, referenciaként használni információ elérésére kiváló, mindenkinek tudom ajánlani. A Kindle képes böngészni az interneten is: ha valaki elfogadja a képfrissítési késleltetést, minden információt meg lehet vele találni.

Nagy előnye a Kindle-nek, hogy az általa használt alkalmazást letölthetjük Android, iOS vagy Windos Mobile készülékre is. Ebben az esetben, ha a tulajdonos a saját „Kindle módján” jelentkezik be ezekre a platformokra (például egy Galaxy S II-esre), akkor a korábban megvásárolt tartalmakat ott is el tudja olvasni. Például ha nincs nálunk a Kindle olvasónk, akkor a mobilon is olvashatjuk a korábban megkezdett könyvet. Sőt, a szerkezet intelligens: tudja, hogy a másik eszközön hol hagytuk abba az olvasást, és onnan lehet folytatni a mobilon is. Azaz ma már létezik elektronikus szamárfül is…


Maradi István

Fotó: Kindle