Politikai megállapodás született hétfőn Luxembourgban az Európai Unió közlekedésért felelős miniszteri tanácsülésén a repülőtéri résidők elosztásának hatékonyabbá tételéről.

Az Európai Unió zsúfolt repterei leterheltségének csökkentése érdekében a le- és felszállási résidőkre, angol szakkifejezéssel slotokra vonatkozó szabályok megváltoztatásáról úgynevezett általános megközelítést fogadtak el a tárcavezetők. Ez olyan politikai egyezséget jelent, amit még az Európai Parlamentnek is véleményeznie kell.

A változtatások azt a célt hivatottak szolgálni, hogy a zsúfolt repülőtereken azok a légitársaságok jussanak le- és felszállási lehetőséghez, amelyek azt a leghatékonyabban képesek kihasználni. Ezért a légitársaságok a jövőben egymás között kereskedhetnek a résidőkkel, a tagállamok pedig pénzt kérhetnek, vagyis gyakorlatilag bírságot szabhatnak ki azokra a légitársaságokra, amelyek a fel nem használt résidőket határidőn túl adják vissza a hatóságoknak. Emellett a jogszabály-módosítás az Egységes Európai Égbolton, az Európai Unió, Norvégia és Svájc "légügyi közös piacán" keresztül azt is figyelembe venné, hogy milyen hatással van egy-egy repülőtér résidő-kiosztása az unió egészének légiközlekedésére.

Várhelyi Olivér, nagykövet, a magyar uniós állandó képviselet helyettes vezetője az MTI-nek elmondta, a javaslat növelné a légitársaságok közötti versengést, sokkal jobban piacosítaná a nagy repterekhez való hozzáférés jogáért folytatott versengést. A nagykövet úgy értékelte, hogy a budapesti repülőtér forgalmát ez a változás aligha érinti, mert a Liszt Ferenc-repülőtér nem tartozik abba a forgalmi kategóriába, mint London, Frankfurt, München, Párizs vagy Róma repülőterei.

Az Európai Bizottság tavaly év végén terjesztette elő a le- és felszállási lehetőséget biztosító résidő-elosztási rendszer felülvizsgálatát. A szakminiszterek ugyanakkor nem támogatták a bizottság javaslatának minden elemét. A bizottság ugyanis - szemben a jelenlegi 80 százalékos elvárással - azoknak a légitársaságoknak tette volna lehetővé a slotok megújítását, amelyek az előző évadban 85 százalékosan ki tudták használni az adott résidőt, emellett a minimálisan lekötendő slotok számát is emelte volna. A tagállamok többsége viszont a jelenlegi rendszert részesíti előnyben, mert szerintük megfelelő rugalmasságot biztosít a légitársaságoknak.

A résidők hivatalos másodlagos piacát megteremtő döntést sem ítélte meg minden tagállam azonosan. A megegyezés értelmében abban az esetben, ha például egyes kevésbé jövedelmező regionális járatokat az a veszély fenyegetne, hogy gazdátlanul maradnak és megszűnnek, akkor az érintett ország közbeavatkozhat.

MTI