Dr. Szarvassy Mária az NKH LH ANS felügyeleti osztály ATM felügyelője elmondhatja magáról, hogy számára a pályája végjátéka is tartogatott izgalmas kihívásokat.

A diploma megszerzése után, kezdő jogászként az LRI-nél helyezkedett el jogi előadóként. A bérleti és szolgáltatási szerződések előkészítése, biztosítási ügyek intézése volt a feladata.

S hogy a repülés világát választotta munkája színteréül, ahhoz az öccse csábítása nagyban hozzájárult, aki szintén a repülőtéren dolgozott. De biztosan számított az is, hogy mint lőrinci lány, már bakfiskora óta a repülőtér szomszédságában élt, így a kerozin füstje könnyen utat talált hozzá. 1986-tól már a jogi és igazgatási osztály vezetője volt, egészen az LRI átalakulásig, majd négy évig a Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet (PoLéBiSz) jogtanácsosa, két évig pedig jogi, igazgatási és humánpolitikai osztályvezetőként dolgozott a szervezet jogutódjánál.

2008-ban került a Légügyi Hivatalhoz ATM felügyelőként, és bár szeptembertől már csak nyugdíjasként, még ma is itt dolgozik. A külső szemlélő számára is érzékelhető, hogy ez az utóbbi négy év pályamódosítóként számtalan újdonságot, izgalmas feladatot rótt rá, ami remek lehetőség a töltekezésre, s annak bizonyítására, hogy a hosszú évek alatt megszerzett rutin pályájának ebben a szakaszában is tartogat még kihívásokat. Igaz, ezért meg kell dolgozni. Ő viszont bőven bizonyított, amit az 1998-ban kapott Baross Gábor-díj és a 2012. október 23-ai NKH elnöki elismerés is igazol. No meg a szakmai továbbképzések sora, s mindebből kiderül, hogy nem csak a jó pap, a jó jogász is holtig tanul.

– Ez elengedhetetlen volt a mi pályánkon, mert csak így tudtunk lépést tartani a változásokkal. Szakvizsgák sorát tudom magam mögött, azonban hangsúlyozni szeretném, hogy ATM felügyelőként nem jogászként tevékenykedem, egy új szakterületbe cseppentem bele. A jogászi háttér hasznos volt, de új ismereteket kellett megszereznem. Legutóbb tavaly koptattam az „iskolapadot”, amikor befejeztem az Eurocontrol IANS-Luxemburg képzési programját. A „The National Supervisory Authority Training Initiative” program nyolc modulját két év alatt teljesítettem; egy-egy modul nagyrészt egyhetes angol nyelvű, vizsgával záródó luxemburgi tanfolyam volt. Ezt a képesítést a nemzeti felügyeleti hatóság auditorai számára az Európai Bizottság egy rendelete követeli meg. Az idegen nyelven való tanulás és vizsga komoly erőpróba volt szakmailag és emberileg is. A sikeres vizsga érdekében esténként is bújni kellett a tankönyveket.

A pályám minden állomása tartogatott kihívásokat, s volt bennük küldetés. Jó dolog, ha megadatik valakinek a munkája során, hogy létrehozhat valami újat, otthagyhatja a keze nyomát egy szervezeten.

– Okozott nehézségeket a váltás?

– Szerencsére nem, mert a munkámat kellő segítséggel támogatták a kollégáim, főnökeim. S mivel nem volt idegen a helyzet számomra, jó mélyen beleástam magam a rendelkezésemre álló dokumentumokba is.

– Mi a dolga egy ATM felügyelőnek?

– A léginavigációs szolgáltatók felügyelete, s ennek az egyik módszere az auditálás. Ilyenkor azt ellenőrizzük, hogy mindenki a jogszabályoknak, előírásoknak megfelelően végzi-e a feladatát. A munkánkban alapvető változást hozott az Egységes Európai Égbolt elnevezésű, 2004-ben négy alaprendelettel debütáló intézkedéscsomag, amely folyamatosan fejlődik, módosul. Azóta a hazai jogalkotók minden jogszabályt ehhez harmonizálva korszerűsítenek. De nemcsak mi ellenőrizzük a léginavigációs szolgáltatókat, minket is ellenőriznek. A repülés veszélyes üzem, így két fő szempont létezik: a repülésbiztonság és a költséghatékonyság. Ezek mentén harmonizálnak minden feladatot.

– Sokszor ott bukik egy-egy rendelet, jogszabály, hogy a betartatásához nem rendelkeznek kellő jogosításokkal a hatóságok. Önöknél hogy van ez?

– Bár elsősorban az a feladatunk, hogy ellenőrizzük az adott szervezeteket, ha a helyzet úgy kívánja, megvannak az eszközeink, jogosításaink a szankcionáláshoz vagy a tiltáshoz. Szerencsére eddig elég volt csak felhívni az érintettek figyelmét a hiányosságokra, nem kellett ilyen szankciókkal élnünk. Az esetek többségében az auditáláskor feltárt hibákat, hiányosságokat az általuk vállalt, a hatóság által jóváhagyott, kitűzött határidőn belül megszüntetik a szervezetek.

– Kiket ellenőriznek?

– A Budapest Airport Zrt., az Országos Meteorológiai Szolgálat, a HungaroControl Zrt. és hét vidéki repülőtér tartozik hozzánk. Őket ellenőrizzük az úgynevezett közös követelményeket tekintve, amelyeket a 1035/2011/EU végrehajtási rendelet határoz meg. Ahol nagyobb a rend, oda ritkábban megyünk, ahol több a probléma, oda gyakrabban. Természetesen ezek sohasem teljeskörű, minden apró részletre kiterjedő vizsgálatok, hanem mintavételes auditok. Az auditálás után azonnal, még a helyszínen tartunk egy záró értekezletet, ahol közöljük az audit által feltártakat. Ezek után határozatban hívjuk fel a szolgáltatót a szükséges intézkedések és a kapcsolódó határidő meghatározására. Természetesen ezt legkésőbb a következő auditon ellenőrizzük

– Milyen a hazai hatóság nemzetközi megítélése?

– Minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy jó. Nemzetközi együttműködésre köteleznek bennünket a tevékenységünket szabályozó uniós rendeletek és a Közép-Európai Funkcionális Légtérblokk tagállamai, illetve nemzeti felügyeleti hatóságai közötti megállapodások is. Ez okból én legutóbb Szlovákiában jártam megfigyelőként a kassai szolgáltató auditján.

– Ilyennek álmodta a pályáját kezdő jogászként?

– Nem, de cseppet sincs ellenemre, hogy így alakult a pályám. Igazán változatos és izgalmas volt, és még most is tartogat számomra meglepetéseket. Kereknek érzem, és nem teltek haszontalanul a napjaim, így elégedetlenségre nincs okom.

A repülés és a hozzá kapcsolódó területek még ma is a férfiak világának számítanak. S hogy egy törékeny nő futott be ilyen szép karriert, ahhoz talán éppen annak van köze, hogy ösztönösen megvan benne a kitartás és a szorgalom mellett az a bizonyos női empátia és diplomácia is.

 Vincze Mara

Cikkünk a Nemzeti Közlekedési Hatóság támogatásával készült!