Pillanatképek az ICAO 38. közgyűléséről
Az ENSZ szakosított szervezeteként 1944 óta működő Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 191 tagállama 2013. szeptember 24-e és október 4-e között tartotta 38. közgyűlését Montrealban. Magyarországot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala és a HungaroControl szakemberei képviselték e kiemelt fontosságú, legmagasabb döntéshozó fórumon.
Az ICAO történetének legnagyobb közgyűlésén 184 tagállam 1845 képviselővel vett részt, továbbá 54 megfigyelői státusszal rendelkező delegáció képviseltette magát. A történelmi számokon túl sikerült olyan megállapodásokat is kötniük a tagállamoknak, amelyek tovább erősítik a légiközlekedés látványos fejlődését és kiemelten szolgálják a repülésbiztonság mindennél fontosabb érvényesülését, nem feledve, hogy a közös munka gyümölcseként a légiközlekedési iparág 2012-ben történetének legbiztonságosabb évét zárta.
Megnyitó beszéd
Az ICAO 38. közgyűlését az ICAO tanácsának mexikói elnöke, Roberto Kobeh González nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben az ICAO komoly munkát végzett. A repülésbiztonság területén számos egyéb fontos fejlesztés mellett teljesen átalakította a globális repülésbiztonsági tervet (GASP). Az átfogó audit (USOAP) helyébe lépő folyamatos monitoring program (CMP) 2013. január 1-jétől alkalmazandó, 30 év után pedig – ez év november 14-étől – új függelék, a „Repülésbiztonság-menedzsment” címet viselő Annex 19 lép hatályba, valamint létrejött a repülésbiztonsági pénzügyi alap (SAFE), amely az ICAO-auditon nem jól teljesítő országok hiányosságainak kijavítását támogatja.
A léginavigáció területén az ICAO keretei között elkészült a globális légiforgalom új jövőképe: a One Sky-kezdeményezés. Az ICAO a globális ATM-rendszer kiépítését tűzte ki célul, amely a légiközlekedési blokkrendszer, rövidítve ASBU (Aviation System Block Upgrade) kezdeményezés alapjainak és kereteinek a megalkotását jelenti. Az ASBU blokkrendszer kiépítése alapjaiban – a következő hosszú távú, 15 éves tervezési horizontú időszakra – meghatározza a légiforgalmi tevékenység jövőjét, amely rugalmasan veszi majd figyelembe a forgalom alakulását, a helyi adottságokat és az „légügyi-politikai” körülményeket.
Az ICAO elnöke végezetül ünnepélyesen kiemelte, hogy az ICAO megnyitotta 8. regionális irodáját Pekingben.
A közgyűlés
A közgyűlést megelőző három évben az ICAO soha nem látott számban rendezett nemzetközi konferenciákat, szimpóziumokat, diplomáciai összejöveteleket, amelyek eredményeképpen jól felépített és alaposan előkészített munkaokmányok (WP) kerültek a közgyűlés résztvevői elé. Ezek közül kiemelendő a 12. légiforgalmi konferencia (ANC/12) 2012-ben és a 6. légi szállítási konferencia (ATC/6) 2013-ban, amelyeken Magyarország képviselte az európai és a hazai légiközlekedési érdekeket. A közgyűlés időtartama alatt több területen született olyan megállapodás, amely alapvetően meghatározza az iparág további fejlődését.
A repülésbiztonság (safety) volt az egyik olyan terület, amelyet a tagállamok nagy egyetértésben tárgyaltak. Az irány jó, a módosított és elfogadott globális repülésbiztonsági terv (GASP) biztosítja azokat a kereteket, amelyek az átláthatóság alapelvének érvényesülését hatékonyan segítik. A kritikus repülésbiztonsági adatok és az ICAO-audit eredményeinek közzétételén túl a GASP a tagállamok közötti regionális együttműködést is szorgalmazza.
Léginavigációs kérdésekben a tagállamok megegyeztek a globális légiforgalmi terv (GANP) tartalmában, és elfogadták, hogy az elkötelezett állami szerepvállaláson túl biztosítani kell a hatékonyság növelését és a repülésbiztonság fokozását. A GANP az ICAO-tervekkel egyeztetett módon készül, amelyet az ICAO stratégiai alapelvei szőnek át. Ezt a tervet és minden más meghatározó dokumentumot az ICAO háromévenként felülvizsgálja és javaslatot tesz a módosításukra. A GANP minden nagyobb módosítás után az ICAO légiforgalmi bizottsága (ANC) elé kerül, majd az ICAO tanácsa dönt róla, végül az ICAO közgyűlésen fogadják el.
A GANP mellékletként tartalmazza az ASBU kereteit is, gondosan kidolgozott, határidőkkel kialakított formában. Az ASBU-modell rengeteg lehetőséget kínál: optimalizálja a kapacitást és a hatékonyságot, megnöveli a légi útvonalak hatékonyabb alkalmazhatóságát, jobb áramlást, földi alapú felügyeletet, az optimális repülési magasság megfelelőbb kiadását teszi lehetővé, és további jelentős céljai között szerepel az ACAS fejlesztése, a távolról irányított repülőgépek számának növelése és az átláthatóbb polgári-katonai koordináció erősítése. A „loss of control in flight” típusú balesetek egységes nemzetközi kezelése kapcsán az ICAO a jövőben a szabályozási háttér kidolgozása céljából munkaprogramot hirdetett.
Az ASBU sikere elsősorban a regionális implementációban rejlik, amelynek alapja az állam és a szolgáltató stratégiai elkötelezettsége. A humán terület fontosságát pedig egyebek között a funkcionális légtérblokkok (FAB-ok) kialakítása során nyert tapasztalatok igazolják.
A repülésvédelem (security) kapcsán a tagállamok elismerték, hogy az Annex 17 módosítása, az áruszállítás területének bevonása és védelmi szintjének emelése nagy előrelépés. Az átfogó repülésvédelmi audit program (USAP) sikeres, a tagállamok összességét már másodjára vizsgáló kör zárásával pedig az új folyamatos monitoring megközelítés (CMA) program irányába történő elmozdulást sürgették.
Az iparág gazdasági fejlesztésének területén – mint az ICAO stratégiájának egyik új alappillére – a tagállamok erős mandátumot adtak arra, hogy a fennálló légiközlekedési rendszer megreformálásában az ICAO vezető szerepet játsszon. Az ICAO műszaki és technológiai szabályozói szerepe egyértelmű, a chicagói egyezmény adta zárt keretek miatt a gazdasági rendszerben azonban további szerepvállalásra van szükség.
A liberalizáció soha nem látott távlatokat nyitott meg, a repülés tömegközlekedéssé vált és a globalizáció egyik fő motorja lett. A sok előny mellett azonban ott tornyosulnak azok az akadályok, amelyekre még mindig keresi a választ a világ, mert a megoldásokra még a közgyűlés eredményeinek tükrében is várni kell. Több régióban a politikai elkötelezettség hiánya, a szegényes infrastruktúra, általánosságban pedig a tőkehiány, a tulajdonosi korlátok, a jogi és gazdasági széttöredezettség, sokszor a vízumkényszer stb. mind tovább gátolják az iparág fejlődését. Ugyanakkor – figyelemmel a légiközlekedési hálózat globális mivoltára és az iparág globalizálódásra gyakorolt hatására –, ezeket a kérdéseket nem lehet lokálisan vagy csak regionális alapon kezelni: rendszerszintű, a hálózat nagyságrendjének megfelelő szabályozásra van szükség.
Ennek keretében a közgyűlés felkérte az ICAO-t, hogy hozzon létre szakmai útmutatót a légiközlekedést sújtó adók, vámok és egyéb díjak tekintetében. A kirótt közterhek ugyanis az elvárthoz képest ellentétes hatást fejtenek ki az állami költségvetésre, mivel a forgalom meglehetősen érzékeny az árakra, így az esetleg elmaradó kereslet számtalan áttételes hatáson keresztül az adóbevételeknél nagyobb mértékben csökkenti az állami bevételeket. Itt külön kiemelhető az a szempont is, hogy Európában 2020-ra a légitársaságok 60 százaléka alacsony költségrendszerű (low cost vagy diszkont) lesz, amelyek a kivetett adókra (főleg az üzemanyagra) igen érzékenyek.
Ezen felül a közgyűlés felkérte az ICAO-t, hogy az ASBU kezdeményezés mielőbbi és határidőre történő megvalósulására ösztönző mechanizmust dolgozzon ki és a fenntartható légiközlekedés működtetésére szakmai útmutatót készítsen. A fenntartható légiközlekedésnek megfizethetőnek, biztonságosnak (safety és security oldalról nézve is), hatékonynak és zökkenőmentesnek kell lennie, biztosítva a légiközlekedési szolgáltatások közötti választás lehetőségét, miközben az támogatja a versenyképes gazdaságot és a kiegyensúlyozott regionális fejlődést.
A légijog területén a tagállamok sürgették a 2010-ben elfogadott pekingi egyezmény és a pekingi jegyzőkönyv ratifikálását, amely az új típusú, a repülésvédelmet sértő bűncselekményeket rendeli büntetni.
A környezetvédelem ügye a legnagyobb visszhangot váltotta ki, és ez így volt a három és a hat évvel ezelőtti közgyűlésen is. A környezetvédelem rendkívül érzékeny terület. Habár minden iparági szereplő támogatja, jelentőségének megfelelő szinten kezeli a környezet megóvásának ügyét, de a járható útban (gyakran lényegesen) eltérnek az álláspontok. Ennek legfőbb oka az, hogy az Európai Unió előírásai a legszigorúbbak a világon, és az EU követelményrendszere a piaci alapon történő mérés (MBM) alkalmazását helyezi előtérbe. Az ICAO tagállamainak a többsége azonban a felmerülő problémákra ezt a megoldást nem látja globális válasznak, ezért nehéz döntés előtt álltak a felek. Hosszas vita után megszületett az MBM megállapodás, amelyben a tagállamok a mechanizmus további kidolgozásában egyeztek meg. Ez az iparág így első lett a világon, amely MBM típusú, globális megállapodással rendelkezik.
A környezetvédelem területén az ICAO komoly eredményeket ért el. A közgyűlés elismerően vette tudomásul az a fejlődést, amit az ICAO az új zajvédelmi szabványainak kidolgozásáért tett. A zaj tekintetében 40 év alatt 75 százalékos csökkenést ért el az ICAO, miközben a légijármű-gyártók célul tűzték ki, hogy 2020-ra a felszálló gépek zajszintjét további 10 decibellel csökkentik. Fontos eredmény, hogy az elmúlt tíz évben csaknem 50 százalékos volt a zajcsökkenés az új hajtóművek fejlesztésének köszönhetően.
A közgyűlés utasította az ICAO titkárságát, hogy a széndioxid-kibocsátás visszaszorítása érdekében a 2016-ra, a 39. közgyűlésre, új szabványokat dolgozzon ki. Mindezek az erőfeszítések azért kiemelendőek, mert bár a világ klímaváltozásához, a globális felmelegedéshez a légiközlekedés jelenleg csak 2 százalékkal, 2050-re pedig 3 százalékkal járul majd hozzá, mégis a légiközlekedési iparág vezető szerepet kíván játszani – hagyományaihoz méltóan – a környezet megvédésében. A többi ágazat környezetszennyezése nagyobb iramban növekszik, ezért nem nagyon érzékelhető, hogy a légiközlekedés környezetre gyakorolt 2 százalékos negatív hatása is valójában évről évre jelentősen hozzájárul a környezetkárosítás emelkedéséhez. Éppen ezért 2050-re az iparág a ’zéró szennyezés’ elvét tűzte a zászlajára, amely azt jelenti, hogy a 2005-ös bázis évben elért környezetszennyezési mutatóknak a felét nem lehet meghaladni.
ICAO tanácsi választás
Az ICAO tanácsának tagságára a közép-európai rotációs csoport (CERG) soros elnökeként Lengyelország pályázott, és a választásokon nagyszerű eredménnyel bekerült a 36 tagú testületbe. Lengyelország így három éven keresztül az ICAO ügyvivő szervezetében képviseli hazánk mellett Bulgária, Csehország, Románia, Szlovákia és Szlovénia érdekeit. Fontos kiemelni, hogy bár a döntést, a légiközlekedés súlyát és fontosságát mutatandó, fölmerült az igény az ICAO tanácsának kibővítésére, amely így 39 képviselőből állna. Mindez további munkát igényel még a fennálló képviseleti struktúra mentén, a paritás, a regionalitás és más szempontok figyelembe vétele érdekében.
A magyar jelenlét
Az ICAO közgyűlésén a Magyarországot képviselő delegáció (Szakmáry Ildikó, NFM, légügyi főigazgató; Dr. Dancs Ferenc, az NFM nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője; Mudra István ICAO-koordinátor, NKH Légügyi Hivatal; valamint Sipos Attila és Bárdos Pál Péter, HungaroControl Zrt.) időben behatárolt lehetőségeik mellett a közgyűlés plenáris és bizottsági munkájában és az európai országokat összefogó EU/ECAC felkészítő egyeztető megbeszélésein aktívan részt vett, valamint számos szakmai egyeztetést, találkozót szervezve fontos tanúbizonyságát adta elkötelezettségének, egyben hozzáértésének is. Mindez pedig komoly kapcsolati tőkét, egyben tapasztalatszerzést jelentett, amelynek hozzáadott értéke a közeljövő kihívásaira adandó válaszaink megadásában komoly támogatási értékkel bír.
Jövőkép
A globalizált világ rohamosan fejlődik, és ebben a légiközlekedésnek kiemelt, meghatározó szerepe van. Az évente repülőgépen utazó hárommilliárd utas több mint fele turista, és számuk egyre növekszik. Minden héten átadnak egy-egy nagy hotelt a világ különböző pontjain, a Google kereső bevételének több mint 40 százalékát az utazás, a turizmus adja. A világ ma a három ’T’ betű körül forog: Trade, Travel and Tourism. Az ICAO előrejelzése szerint 2030-ra az utasok száma több mint a duplájára nőhet.
Az iparág egyre komplexebb lesz, így az ICAO szerepe még fontosabbá válik, mert az egységesítéshez, az akadályok közös leküzdéséhez szükség van egy olyan független szervezetre, amely képes a globális kérdésekre globális válaszokat adni, miközben a legjobb gyakorlatot kiválasztván, magas szintű döntéseket hozva szabályokat határoz meg a nemzetközi polgári légiközlekedés szereplői számára. E fejlesztő tevékenység támogatásában hatékony közreműködőként minden államnak komoly feladata van, ezért Magyarországnak is erősítenie, növelnie szükséges szerepvállalását, együttműködését a közös jövő alakításában.
NKH LH
Cikkünk a Nemzeti Közlekedési Hatóság támogatásával készült!
Fotó: NKH LH