2024 március 19

RSS Facebook

Légügyi Hivatal
Magyarországon jelenleg – az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan – az EU szabályai alapján kiadott, illetve a nemzeti hatáskörbe tartozó légi járművekre érvényes szakszolgálati engedélyt, azaz pilóta­jogosítást lehet szerezni. A hazai pilótaképzés mai helyzetéről Patyi Balázs Tibort, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztályának vezetőjét kérdezte az Aeromagazin. – Magyarország az EASA teljes jogú tagjaként ugyanolyan hatósági jogosításokkal bír, mint bármelyik másik tagállam. Ez mit jelent a hazai pilótaképzés szempontjából? – Ahhoz, hogy teljesen átfogó képet kaphassunk a magyarországi pilótaképzésről és a szakszolgálati engedélyek kiadásáról, egészen 2004-ig kell visszatekinteni, ugyanis hazánk 2004-ben, az Európai Unióhoz való csatlakozással vált az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) tagjává. Ám annak ellenére, hogy 2004-ben beléptünk az Európai Unióba, egészen 2012-ig nemzeti hatáskörben maradt a pilótaképzés és a szakszolgálati engedélyek szabályozása, ugyanis ekkorra dolgozták csak ki a közös EU-s szabályokat. Igaz, ez idő alatt…
2021. január 1-jén lépett életbe Magyarországon az az európai uniós törvény, amely a pilóta nélküli repülőeszközök mű­ködtetésének és repültetésének szabályozására vonatkozik. Az elmúlt több mint fél év során mintegy nyolcezer kérelmező jelezte a hatóság Pilóta Nélküli Légijármű Osztályának a nyilvántartásba vételi igényét. Az új törvényi szabályozással összefüggő tapasztalatokról és a hazai drónrepülésekhez kapcsolódó feladatokról kérdezte az Aeromagazin Réti Tamás Csabát, a Pilóta Nélküli Légijármű Osztály vezetőjét.  – Milyen változást jelentett a hazai pilóta nélküli repülőeszközöket működtetők számára a január 1-jén életbe lépett kötelező érvényű európai uniós drónszabályozás? – A legfontosabb változást az jelentette a drónokat repültető magánszemélyek és cégek számára, hogy a 2019/945 és 2019/947 EU-s végrehajtási rendeletek kötelezővé tették a drónokat repültető magánszemélyek és szervezetek, illetve a tulajdonukban lévő pilóta nélküli repülőeszközök és modellrepülőgépek, helikopterek nyilvántartásba vételét. Ez alól az új uniós előírás alól csak a 125 grammnál kisebb…
A zivatar igen nagy veszélyt jelent a légi járművekre, mivel szinte az összes, repülésre veszélyes időjárási jelenség megtalálható benne (turbulencia, jegesedés, szélnyírás stb.). Minden repülési szabályzat tiltja a Cumulonimbusba, vagyis a zivatarfelhőbe való berepülést, de ez nem jelenti azt, hogy a repülőgép nem kerülhet zivatarba. Ezért nemcsak a meteorológusnak, hanem a repülőgép-vezetőnek is tisztában kell lennie azokkal az időjárási körülményekkel, amelyek a kialakulásukhoz vezetnek, illetve azokkal a nehézségekkel, amelyekkel a bennük való repülés során találkozhat. Az idei nyár bővelkedett záporokban, zivatarokban. A televízióban, rádióban gyakran elhangzik, hogy egy adott napon záport, zivatart jeleznek előre. De itt álljunk is meg egy rövid időre. Körülbelül tíz évvel ezelőtt kérdőívet juttattunk el nagy számban a lakossághoz, és többek között arra voltunk kíváncsiak, vajon ismerik-e a két fogalmat, tudják-e, mi a kettő között a különbség. Az eredmény lehangoló volt, az emberek nagy része nincs…
Sok víz lefolyt a Dunán azóta, hogy a befőttesüvegbe zárt békától várták az időjóslást az emberek. Mára már egyetemi tananyag a meteorológia, s ezernyi radar és fantasztikus számítógép áll a rendelkezésére annak, aki időjárás-előrejelzésre adja a fejét. Szükség is van erre, hiszen a technika fejlődésével már nemcsak arról van szó, hogy tudunk-e szántani-vetni az adott napon, hanem arról is, hogy a légi közlekedés résztvevői biztonsággal utazhatnak-e. Dr. Wantuch Ferenc eredetileg geológusnak készült, de ma már cseppet sem bánja, hogy a pályája másként alakult. – Miért változott meg az eredeti terve a pályaválasztása kapcsán? – Bár sikeres volt a felvételim, az adott évben mégsem kezdhettem el a tanulmányaimat, így – pestlőrinci lévén – eltöltöttem egy évet technikusként a meteorológiai állomáson, és ez átírta a korábbi elképzeléseimet. A következő évben inkább a meteorológiát választottam, így szereztem 1987-ben okleveles meteorológusi diplomát az ELTE…
A Boeing nevet ha ma bárki meghallja, nem kezd el az emlékezetében kutakodni, hogy mihez is köthető az, hanem azonnal egy repülőgép sziluettje jelenik meg a képzeletében. Méghozzá minden bizonnyal egy hatalmas, púpos masináé, amely bár lassan nagymama korúvá öregedett az elmúlt évtizedek alatt, mégis a jelképévé vált a polgári légi közlekedésnek. Mint ahogyan a Boeing cég is, amely a világ jelenlegi legnagyobb repülőgép-tervező és -gyártó vállalata immár száz éve.   A fogalom akkor a legteljesebb, ha a polgári mellé odasoroljuk a katonai repülőgépgyártást és az űrkutatáshoz kapcsolódó leányvállalatok sokaságát is. A méltán híres márkanevet 1916. július 15-én jegyeztette be Wilhelm (később William) Boeing mérnökhallgató Seattle-ben, Pacific Aero Products Co. néven, miután korábban megvásárolt egy csónakházat a Washington állambeli Union-tavon, amely az első repülőcsónak építőműhelyéül szolgált a későbbiekben. A gyár évszázados történetét nehéz lenne most, alig pár oldalon részletesen bemutatni,…
Besenyei Péter, a Red Bull Air Race egyik legsikeresebb pilótája bejelentette visszavonulását. A sorozat „keresztapja” Las Vegasban állt utoljára rajthoz – számolt be róla a redbull.com. „Szeretnék több időt tölteni a családommal, és több airshow-fellépést vállalni – nyilatkozta. – Mostantól a családomra szeretnék figyelni, és több időt szeretnék magamra fordítani. Befejezni mindig nehéz, de amikor egy ajtó bezárul, egy másik kinyílik. Ez egy csodás verseny, a szívem mindig a Red Bull Air Race-é lesz, de mostantól nem versenyzőként.”Az elmúlt évtizedek alatt Péter és a repülés, versenyzés úgy összenőttek a tudatunkban, hogy első hallásra fel sem fogtuk, hogy nem mint pilóta búcsúzik, csupán a versenyzést fejezi be. Megszoktuk, hogy valamirevaló hazai és külföldi airshow nincs nélküle. Aki ismeri, tudja róla, hogy számára a repülés komoly szenvedély, amelyről nem lehet könnyen leszokni. Besenyei Péterről tudvalevő, hogy földön, vízen és levegőben egyaránt jól…
Az eHivatal továbbfejlesztésének második szakasza július 1-jén lezárul, még ugyanebben a hónapban elérhetővé válnak az új fejlesztés által létrehozott funkciók. Természetesen az új változat javításokat, módosításokat is tartalmaz, nem csak új funkciókat. A korábbi cikkben megjelent kérésüknek eleget téve számos megkeresést kapott a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal az eHivatal jelenlegi változatával kapcsolatban, rengeteg fejlesztési ötletet, módosítási javaslatot felvázolva. Ezúton is köszönjük azoknak, akik időt és energiát nem kímélve építő kritikát és ajánlásokat fogalmaztak meg, melyek közül jó néhány meg is valósult – tudtuk meg Vicsotka József EASA-koordinátortól, a Légügyi Hivatal Szakszolgálati Főosztályának vezetőjétől, akit az új változatról faggattunk. – Mondana néhány szót a javításokról, módosításokról, miért volt szükség rájuk? – A puding próbája az evés, már a próbaverzió és az éles tesztelés alatt is számos javítást, egyszerűsítést hajtottunk végre, ennek ellenére maradt néhány rejtett nehézség a rendszerben, ezek az…
2016. április 20-án 13.30-kor dr. Frank Anton, a Siemens AG elektromosrepülőgép-fejlesztési üzletágának igazgatója és Katona Imre, a Magnus Aircraft Zrt. vezérigazgatója ünnepélyes keretek között leplezte le a közösen fejlesztett és Magyarországon gyártott, eFusion márkanévre keresztelt, tisztán elektromos meghajtású, egymotoros, kétszemélyes repülőgép első példányát. Az esemény a németországi Friedrichshafenben megrendezett Aero 2016 nemzetközi repülőkiállítás nyitónapján történt. A fenti hírt az idei friedrichshafeni Aero 2016 kiállítás és vásár megnyitásakor kiadott Magnus–Siemens közös sajtóközleményből idéztük, amelyet az első, Magyarországon fejlesztett és összeszerelt elektromos repülőgép bemutatása (és kiállítása) alkalmából tettek közzé. Hazánkban az utóbbi évtizedekben nem sok repülőgépet gyártottak, tisztán elektromos hajtású gép viszont még a világban is ritkaság, idehaza pedig az első lett az eFusion. A gép ideiglenes lajstromjellel és ehhez kapcsolódó repülési engedéllyel rendelkezik a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól, amellyel idehaza folytatni lehet a tesztrepüléseket ahhoz, hogy a fejlesztéseket befejezhessék. Az elektromos hajtás…
A repülés biztonsága, műszaki és üzemeltetési folyamatainak összehangoltsága elengedhetetlen követelménye a légi közlekedésnek. E szakma művelői nemritkán kelnek útra, hogy ismereteiket bővítsék. Az ilyen seregszemlék nagy erénye, hogy számtalan új és hasznos tapasztalattal gazdagodnak a résztvevők, és nem elhanyagolható az a hozadéka sem, hogy jó alkalom a személyes kapcsolatok építésére, ápolására. Különösen igaz ez az olyan területeken, ahol sok múlik azon, hogy az országhatárokon túli tájékozódás folyamatos legyen.A szokásos pozitív élményeken kívül is volt oka az örömre, az ünneplésre az NKH Légügyi Hivatal delegációjának, tudtuk meg Forgács Zsolttól, a Légijogi és Szervezési Osztály vezetőjétől. – Az idei szakkiállításon megtekintettük a hazai repülés mérföldkövének számító Magnus eFusion elektromos repülőgépet, amelyet a Magnus Aircraft Zrt. a Siemens Zrt.-vel közös projektben fejlesztett, a magyar hatóság felügyelete mellett. S ez az első hazai fejlesztésű és építésű kísérleti repülőgép megnyerte a szakkiállítás innovációs különdíját. Átfogó…
Április 5-én jelentette be az amerikai Cessna repülőgépgyár tulajdonosa, a Textron Inc., hogy ezentúl az újonnan átadandó C172-es Skyhawk, C182-es Skylane és C206-os Turbo Stationair repülőgépein alapfelszereltségként beépített állásszögjelző műszer (AoA, Angle of Attack) is helyet kap a pilótafülkében.Ez a berendezés mutatja azt, hogy a repülőgép szárnyának milyen az állásszöge repülés közben, azaz hangjelzéssel és vizuálisan is riasztani tudja a pilótát, ha valamilyen manőver folytán olyan kritikus állásszögbe kerülne a gép, amelynek eredményeként a szárny áteshet, s a pilóta elveszti uralmát a gép felett. A Cessna azért döntött az AoA állásszögjelző rendszer standard felszerelésként való beépítése mellett, hogy ezzel is növelje a repülésbiztonságot a dugattyús motoros repülőgépek piacán. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) adatai szerint ugyanis az Egyesült Államokban az első helyen szerepel a kisgépes repülőgépek légi baleseti statisztikájában az átesés mint a repülőeseményt előidéző manőver. Méghozzá a legtöbbször…
A magyar drónbajnokságot (Drone Racing Hungary) április 3-án a Velencei-tó partján, Velence település impozáns korzóján rendezték meg hazánkban első alkalommal. A rendezvény egyik fővédnöke Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke volt. A bajnokságról és a szakmai teendőkről beszélgettem a hatóság szakembereivel, dr. Papp Gyula ezredes főosztályvezetővel, valamint Ozoli Zoltán mérnök alezredessel, aki az előkészületektől kezdve a verseny végéig jelen volt. – Főosztályvezető úr, ön képviselte a megnyitóünnepségen az NKH elnökét, és úgy fogalmazott, hogy történelmi eseménynek vagyunk tanúi. Nem túlzás ez? – Egyáltalán nem! Ahogy a köszöntőmben is mondtam: a XIX. század elválaszthatatlan a vasút térhódításától, a XX. század az autók rohamos fejlődését hozta, a XXI. században pedig nagy valószínűséggel a drónoké lesz a főszerep. Bizonyos vagyok abban, hogy ez a modern technológia rövid időn belül új küzdőtereket nyit, új kihívásokat teremtve írja át hétköznapi életünk megannyi területét.…
Dr. Melles Imre azon kevés szerencsések közé tartozik, akiknek sikerült úgy hivatást választaniuk, hogy a munkájuk egyben a szenvedélyük is. Ez persze nem csupán egyetlen jó döntésen alapul, hanem a hosszú, kitartó és következetes munka eredménye. Mára létrehozott egy olyan tudásbirodalmat, amely külföldi összehasonlításban is megállja a helyét. Nem véletlen hát, hogy nála nem szlogen: a munkahelye a második otthona. Gyermekkora óta mágnesként vonzotta a repülés és a víz. Órákig képes volt bámulni a sirályok röptét, s mivel a családi kirándulások során gyakran megfordult a Hármashatár-hegyen, egyre eltökéltebben készült a levegő meghódítására. Ám a szülei – mint megannyi családban – azt az elvet vallották, hogy szerezzen előbb egyetemi diplomát, s ha még mindig él benne a vágy, akkor lehet belőle pilóta. Egy ideig kénytelen volt beérni a modellezéssel, ami jó előtanulmánynak bizonyult ahhoz, hogy aerodinamikai ismereteket szerezzen, és beiratkozzon egy…
Bár a címben ott az áthallás, a valóságban csak a szigorú ellenőrzés egyezik a légi járművek és Bohumil Hrabal ikonikus filmjének vonata kapcsán. A repülőszerkezetek ellenőrzésére kialakított szabályok, előírások vérrel íródtak, ezért ilyen szigorúak a feltételek. Itt minden lazaság, engedékenység emberéletek és nagy értékű gépek elvesztésével járhat. S hogy mi minden kapcsolódik még az ellenőrzések sorához, arról Regényi Krisztiánt, az NKH Légügyi Hivatal Felügyeleti Főosztályának munkatársát, forgalmi ellenőrzési nemzeti koordinátort, SAFA/ACAM felügyelőt faggatom. – Mindannyian tudjuk, hogy ezek a vérrel írt szabályok csak annyit érnek, amennyit be is tartanak belőlük. A feltételeknek való megfelelést pedig mi is mutathatná meg jobban és minden érintett számára megnyugtatóan, mint az ellenőrzések. Ezek a repülés egyik részterületén sem nélkülözhetők. Legyen az orvosi ellenőrzés, pilótaképzést követő vizsga vagy fontos karbantartási feladat során végzett kettőzött ellenőrzés. Mi most a forgalmi viszonyok között végzett ellenőrzéseket mutatjuk be.…
2015. december 8-án megnyílt a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának első, Budapesten kívüli kirendeltsége a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren. Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke az ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatón elmondta: a Légügyi Hivatal ezentúl helyben áll a hatósági szolgáltatások teljes spektrumával a Debrecenbe érkező és onnan felszálló utasok, a pilóták, a légitársaságok és a földi kiszolgáló szervezet szolgálatában. A közvetlenül nyújtott felügyeleti tevékenységgel a kirendeltség hozzájárul a repülés- és utasbiztonság növeléséhez éppúgy, mint a jogellenes cselekményekkel szembeni fellépéshez, amit a társszervezetekkel karöltve gyakorol. A kirendeltség megnyitását a Debreceni Nemzetközi Repülőtér ugrásszerű fejlődése tette indokolttá. Az elmúlt három év alatt az innen fel- és leszálló járatok száma megduplázódott, az utasok száma megháromszorozódott. 2015 folyamán előzetes adatok szerint 170 ezer utas fordult meg a cívisváros légikikötőjében. Jelenleg heti 11 menetrendszerű járat köti össze Debrecent Londonnal, Milanóval és Eindhovennel, az idei…
Az érintőképernyő és a realitás kapcsolata mára központi eleme az életünknek. Szülőként is fontos, hogy ismerjük ezt az új világot, s még inkább így van ez a legújabb kori technikára épülő cégek életében. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy aki az égen jár, az nem élhet földhözragadtan az ügyintézés terén sem. A pilóták számára évek óta természetes dolog, hogy a repülés előtt és alatt használják a digitális technika nyújtotta előnyöket, s mostantól a hivatali ügyintézés terén is szélesebbre tárul ez az ajtó előttük. S hogy ez mit jelent a gyakorlatban, arról a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Képzési és Vizsgáztatási Osztálya munkatársait: Antal Tamás és Janovits Dorottya hatósági légijármű-vezetőket, valamint Kohányi Csaba szakszolgálati referenst faggattam.     – Elsőként Antal Tamástól kérdezem: milyen változást jelent az eHivatal bevezetése az osztály, illetve az ügyfelek szempontjából? – A cél gyorsítani és egyszerűsíteni a szakszolgálati…
Folytatjuk a repülési naplókról szóló sorozatunkat. Továbbra is Vicsotka József, az NKH LH Szakszolgálati Főosztályának vezetője lesz a kalauzunk a témában. – Hányfajta elfogadott repülési napló létezik?  – A jogszabályi előírások szerint jelenleg négy különböző repülési napló létezik. Ezek közül három kötött tartalmi és formai követelményekkel, egy csak tartalmilag kötött követelményekkel. A leggyakoribb és legtöbb légijármű-kategóriára alkalmazandó repülési napló az ábrán is látható. Ez repülőgép, helikopter, léghajó, helyből felszálló repülőgép, autogiró és ultralight légijármű-kategóriákra felel meg. Ugyanezt a repülési naplót kell vezetnie a hajózónavigátoroknak (fedélzeti navigátor) és a hajózómérnököknek (fedélzeti mérnök) is. A másik két ábrán tüntettük fel a vitorlázó repülőgép és a ballon légijármű-kategóriákra vonatkozó két különböző repülési naplót. Van ezeken kívül még egy, amelynek csak a tartalmi követelményei adottak, a formai követelmények kötetlenek, ezt az 5/2001-es tartalmazza. Ez vonatkozik az UL A1 sárkányrepülőgép légijármű-kategóriákra. – Milyen formai vagy…
Afrikázás – kiváló nyíregyházi szakismerettel Egész életében olyan alacsonyan repült, hogy kővel, sőt egyszer kerti kapával dobták meg a gépét, ütközött szürke gémmel, szakított el vezetéket, mégis talán az volt neki a legfurcsább, amikor a főnöke minden kör után megnézte a gépe kerekeit, hogy elég zöldek-e, mert azt gondolta, olyan alacsonyról kell permetezni a növényeket. A mezőgazdasági repülés gyönyörűséges nehézségeiről egy olyan pilóta beszél, aki szerint 27 ezernél több felszállás után sem lehet rutinból tolni a gázkart. – A szakzsargonban azt beszélik, a vadászpilóta a sebességet szereti, a sportrepülő azt, ha olyan szabad, mint a madár, a mezőgazdasági repülő viszont a föld közelében érzi jól magát. Valóban így van? – Abszolút igaz a mondás, ezt szó szerint éreztem, amikor egyszer An–2-eseket vittünk Lengyelországba: egy ötgépes kötelék élén kellett átrepülnöm a nagy huplin. A Tátra miatt háromezer fölé emelkedtünk, és bevallom, furcsa…
A repülés nem szakma, hanem hivatás Sokkal jobban érdekelte a tűz, mint a repülés, ehhez képest vadászpilótaként a kor legmodernebb technikáját irányíthatta, majd Malév-főpilóta lett, és levezényelte a légitársaság repülőgépflottájának Boeing típusra való átállását. Dolgozott a Légügyi Hivatalban, részt vett a Mandarin Airlines felfuttatásában, élt a Szovjetunióban és Koreában is, de leginkább a levegőben volt otthon. Ez Mónus Ferenc kalandos élete. – Repülők gyakran egy dinasztia tagjaként viszik tovább a családi hagyományt, a Mónus család azonban nem ilyen volt: hogy kapta el mégis a gépszíj? – Soha nem akartam pilóta lenni. Pedig nagyon jól hangzana, ha azt mondhatnám, hogy gyerekként mindig az eget kémleltem és vágyakoztam a levegőbe, de nem lenne igaz. Piromániás voltam, minden érdekelt, ami a tűzzel történik, meg rajongtam a fegyverekért is. Ráadásul egy nagyon szegény falusi családban nőttem fel, öten voltunk testvérek, szóval semmi sem vetítette…
Az utóbbi időben egyre bővül a drónok „bevetési” képessége. Míg korábban csak a katonaság használta, mára már egy magára valamit is adó ingatlanközvetítő is drónfelvételekkel kínálja portékáit, vagy éppen emlékfelvételeket készít az eladott ingatlanról, lakásról. Ez a gyors ütemű és széles körű felhasználás folyamatos megújulást igényel a drónok használatát engedélyező, ellenőrző hatóságtól is. Rendszeresen visszatérő témaként írunk arról, hogy milyen jogi, üzemeltetési és repülésbiztonsági követelményeknek kell megfelelni ahhoz, hogy akár a katonai, akár a civil életben drónokat használhassunk. Az NKH Légügyi Hivatala folyamatosan lépést tart az új és egyre elterjedtebb technika használatának nemzetközi szabályozásával, s igyekszik megteremteni itthon is annak feltételeit, hogy a repülésbiztonság messzemenő figyelembevételével, minél egyszerűbb módon teremtse meg használatukat. A magyar szakemberek, a hivatal munkatársai április 20–22. között Dániába utaztak, hogy közelebbről is megismerkedhessenek az ottani drónszabályozással. Dr. Papp Gyula, Forgács Zsolt, Ozoli Zoltán és Simon Sándor…
Stafétabot a legkiválóbbaktól Családi léptékben gondolkodva mindig is fontos szerepe volt a mintának, amelyet a felnövekvő generációk a szülőktől, nagyszülőktől lestek el. S nincs ez másként a munkahelyen, a sportban vagy a művészetek világában sem. Tisztában voltak ezzel a Légügyi Hivatal reformjának kezdetén is a vezetők, hiszen tapasztalt kollégákat nyertek meg annak, hogy a fiatalabbak a napi gyakorlatban tőlük leshessék el a mesterfogásokat. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a tapasztalatátadás szemléletének első gyümölcsei beértek a Légügyi Hivatalban, hiszen már olyan fiatal vezetőket sikerült kinevelni, akik az elméleti tudás mellé a rutinos kollégák szárnyai alatt szerezhettek gyakorlati tapasztalatokat. A repülés világában hihetetlenül gyorsan fejlődik a technika, ám ez mit sem ér, ha az azt működtető ember megragad valahol, vagy csak elméletben van tisztában a dolgokkal. Itt, akár a jó pap, holtig tanul az, aki jó szakember szeretne lenni és maradni. Ezért…
Egységes európai repülési szabályok Standardised European Rules of the Air (SERA) Az Egységes Európai Égbolt (Single European Sky – SES) kezdeményezés egyik célja a tagállamok által a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944-es chicagói egyezmény értelmében vállalt kötelezettségek teljesítésének támogatása, az egyezmény előírásainak egységes értelmezése és végrehajtása révén. Célkitűzései közé tartozik, hogy a közös közlekedéspolitikával összefüggésben támogassa az üzemeltetési szempontból egységes légtér koncepcióját, közös kialakítási, tervezési és igazgatási eljárásokat hozzon létre, biztosítsa a légiforgalmi szolgáltatás hatékony és biztonságos működését, segítse az európai határokon belül a légi járművek szabad mozgását, a repülés biztonságának növelését, és egyben minimalizálja az egymástól különböző nemzeti repülési szabályok okozta félreértések kockázatát. A fenti célok érdekében az Európai Bizottságnak egységes végrehajtási szabályokat kellett elfogadnia, amelyek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) előírásain és ajánlott gyakorlatain alapulnak, és megfelelő garanciákat nyújtanak a közös légtér rugalmas, gazdaságos, ugyanakkor biztonságos, hatékony…
Új pilótavizsgáztatási rendszer Magyarországon A hazánkban 2015. január 5. napjától megújult pilótavizsgáztatási rendszerről a hatóság híreiben ígértünk bővebb tájékoztatást. A korábbi és a mostani rendszer eltéréseiről Vicsotka Józsefet, a Légügyi Hivatal Szakszolgálati Főosztályának főosztályvezetőjét és EASA-koordinátorát kérdeztük. – Miért vált szükségessé a vizsgáztatási rendszer megváltoztatása? – A Nemzeti Közlekedési Hatóság célkitűzéseit követve szerettük volna egyszerűsíteni a korábbi vizsgáztatási rendszert, így a kapacitásokat szükségszerűen át kellett csoportosítani a vizsgaszervezésről a vizsgák felügyeletének erősítésére. A korábbi rendszerben valamennyi megszerző, megújító és hosszabbító vizsgára kérőlapon kellett jelentkezniük a pilótáknak. A kérelmeket ezután elbíráltuk, ha kellett, először hiánypótlás formájában kértük a hiányzó mellékletek pótlását, majd megszerveztük a pilóták számára a kijelölt repülőtereken, az adott vizsgáztatói állománnyal a vizsga időpontját. Ez azonban komoly kapacitásokat kötött le a Képzési és Vizsgáztatási Osztály vizsgáztatási szakterületén, nagyszámú ügyirat keletkezett a kérelmekből, és bár az egyes vizsgákat előszűrte a…
Megtérülő befektetés Minden előrelátó cég igyekszik a nyugdíjba vonuló kollégák tapasztalatait átplántálni az őket követő generációk tagjaiba, hogy ne vesszen kárba egy emberöltőnyi tudás. S bár alig néhány év telt el azóta, hogy megújult az NKH Légügyi Hivatala, máris érezni annak jótékony hatását, hogy a kezdetektől fontos volt itt a hivatalon belüli továbbképzés, tapasztalatátadás. A tudást így a saját nevelésű kollégákra örökíthették. Különösen fontos ez olyan munkahelyeken, amelyek egyediek, és az iskolapadban csak részben sajátítható el a munkavégzéshez szükséges ismeret. Vicsotka József az első olyan trónkövetelő, aki fiatal kora ellenére már maga alatt tudja pályafutása jó néhány grádicsát, s ezt a saját ambíciói mellett annak is köszönheti, hogy a nagy öregektől leshette el a szakma gyakorlati tapasztalatait. – Igaz, csak november 1-jétől lett megbízottból kinevezett főosztályvezető és EASA-koordinátor, mégis komoly eredményekről számolhat be az eltelt időszakot összegezve. Mire a legbüszkébb?…
Empátia és csapatmunka   Szeptember 1-je óta Szerecz János személyében új vezetője van a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Szakszolgálati Főosztály Engedélyezési Osztályának. Csaknem harmincéves pilótamúlttal a háta mögött nem okoz gondot számára, hogy szakszerűen és empátiával végezze feladatát. – Mi motiválta annak idején a pályaválasztását? – Sok kollégámmal ellentétben engem nem a családi indíttatás vezérelt, s azt sem mondhatom, hogy már apró gyermekként erre készültem. Nem jártam többet a repülőtérre, mint más korombeli gyerekek, s bár építettem néhány repülőmakettet, akkor még nem vonzott különösebben a repülés. Az általános iskola végén az egyik osztálytársam hívott vitorlázni, de nem mentem. Aztán a középiskola vége felé egyszer csak kijelentettem, hogy pilóta leszek. Ma sem tudom, hogy miért pont ezt választottam. Jelentkeztem Aktyubinszkba, de hamar kiderült, hogy a Piarista Gimnáziumból nem vezet oda egyenes út. Ám ekkor már ragaszkodtam az elképzelésemhez, így megcéloztam…
 A Légügyi Hivatal a dinamikus fejlődés terepe  Szakadatlan tanulással, a mindenkori feladat megoldása iránti elkötelezettséggel és jó szervezői érzékkel végzi munkáját az NKH Légügyi Hivatalban Forgács Zsolt, a légijogi és szervezési osztály vezetője. Vele és munkájával ismerkedhetnek meg olvasóink. Hitvallása egyértelművé teszi, hogy a Légügyi Hivatal a folyamatos, dinamikus megújulás közegében jutott el egy szakterület felügyeletének „finomhangolásáig”. – A repülés világa a kezdetektől misztikum övezte zárt közeg, ahová csak ritkán tévednek olyanok, akik nem a génekkel hozták magukkal a szeretetét. Önnél volt ilyen családi motiváció a pályaválasztásnál? – A repülés világa már gyermekként magával ragadott, mert édesapám sokat mesélt nekem a fiatalkori repüléseiről. Ötéves lehettem, amikor egy iskolakör erejéig magam is belekóstolhattam a felhők feletti lét gyönyörűségébe. Igaz a mondás, hogy az első szerelem kitörölhetetlen és meghatározó az életünk alakulásában. Igaz, én egy kis mezőgazdasági vargabetűvel jutottam el újra ide,…
Gyorsítósávban a Légügyi HivatalA Légügyi Hivatal az úgynevezett kombinált felügyeleti tevékenység erősítésével fogja magasabb szinten biztosítani a repülésbiztonságot Magyarországon – mondta július végén Vicsotka József, a szakszolgálati főosztály megbízott vezetője, a Légügyi Hivatal megbízott EASA-koordinátora nemrégiben lapunknak. Most a légügyi szakmát érintő közelmúltbeli változásokról kérdeztük. Számszerűsíthetők az első eredmények? A több szakterületet érintő kombinált felügyeleti tevékenységet az elmúlt hetekben jelentős mértékben erősítette a hivatal: augusztus 24-én Budaörsön, augusztus 30-án Siófok-Kilitin, szeptember 6-án pedig a Velencei-tó partján több helyszínen is végeztünk kombinált felügyeleti tevékenységet. Az általános repülésbiztonság érezhetően nőtt a felügyeleti tevékenység nyomán, mivel a repülőtársadalomban gyorsan terjednek a hírek, így a szemlék híre is hamar végigfutott az országon. A jogszabályok betartásával kapcsolatos fegyelem érzékelhetően nőtt a hirtelen gyakorivá lett megjelenéseink nyomán, valamennyi légügyi szereplő egyre nagyobb figyelmet fordít a szabályos üzemeltetésre. Milyen eljárás alapján készítik elő a kombinált felügyeleteket? A…
Szakszerű ellenőrzések – fontos változások A légi közlekedés védelmének korszerűsödése, a szakterületen dolgozók közötti együttműködés fejlesztése volt a központi témája egy Debrecenben tartott rendezvénynek. A légiközlekedés-védelmi tisztek szakmai továbbképzése és tudományos konferenciája a résztvevőknek átfogó képet adott az elmúlt egy évet és az azt közvetlenül megelőző jogszabályi változásokról, az őket érintő kötelezettségekről, feladatokról. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal (NKH LH) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (NKE RTK) közös szervezésében május 28-án, immár hetedik alkalommal került sor a légiközlekedés-védelmi tisztek szakmai továbbképzésére és tudományos konferenciájára. A program helyszínéül – rendhagyó módon – Debrecen városa szolgált. A rendezvény védnökei Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke, prof. dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának dékánja, Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára, dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Magyar Rendészettudományi Társaság…
Utasként csupán a sorban állás és a csomagokért való aggódás jut eszünkbe a repülőtéri biztonságról, s olykor túlzónak érezzük a biztonsági eljárást, amelyben 2007 óta részünk van. Az már csak keveseknek fordul meg a fejében, hogy hány ember, szervezet összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy biztonságban megérkezzünk a célállomásra. Farkas András, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökhelyettese, a Légügyi Hivatal vezetője az újragondolt biztonságról, a partnerségről beszél. – Május 28-án Debrecenben ön is tartott egy prezentációt az NKH Légügyi Hivatal légiközlekedés-védelmi hatósági tevékenységéről. Milyen kiemelt témákról beszélt? – Röviden azt mondhatnám, hogy a Liszt Ferenc repülőtér elmúlt évéről. Ilyen találkozót, ahol valamennyi társhatóság képviselteti magát, illetve néhány ügyfél is tart előadást, évente tartunk. A résztvevők jól tudják, hogy csak közösen összehangolt stratégiával lehet igazán hatékony a tevékenységünk. Az előadók beszámolnak az eddig végzett munkájukról, az auditok eredményeiről, az aktuális problémákról, kérdésekről,…
Ütemesen megújuló jogszabályok A repülés világára a folytonos fejlődés, megújulás jellemző, s nem csupán a technika frissül rohamléptekkel, hanem a biztonságot, gazdaságosságot szolgáló előírások, jogszabályok is. A várható változásokról Tömböl Balázs Lászlót, a Légügyi Hivatal üzembentartási osztályának megbízott osztályvezetőjét, az EASA nemzeti koordinátorhelyettesét kérdeztük. – Hazánkat az uniós tagság révén érinti a Part-OPS-ként is nevezett új üzembentartási rendelet. Mikor várható ennek az új jogszabálynak a bevezetése? – Hasonlóan a Part rendszert képező többi jogszabályhoz, a Part-OPS is több rendeletből tevődik össze. Áll egy alap végrehajtási rendeletből és az ezt módosító, összesen négy különböző rendeletből. Tekintettel arra, hogy a jelen jogszabály első és utolsó rendeletének megjelenése között több mint tizenöt hónap telt el, valamint a jogszabály által szabályozott hatalmas területre, a jogszabály különböző rendelkezései nem egy, hanem különböző időpontban kerülnek bevezetésre. A legtöbb esetben a jogszabály ugyanazon rendelkezései a különböző légi…
Ütemesen megújuló jogszabályok Az Európai Unió tagállamaihoz és az EFTA-országokhoz hasonlóan hazánkat is érinti a légiközlekedési területet átfogó új jogszabályrendszer, avagy a Part rendszer megjelenése és kiterjesztése, melynek egyik legfontosabb eleme a közelmúltban megjelent és az üzembentartási területet szabályozó Part-OPS. A Part-OPS, azaz teljes nevén a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítését írja elő a bizottság 965/2012/EU rendeleteként. Ez 2012. október 28-án jelent meg, teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, így hazánkban is. Maga a 965/2012/EU rendelet a nem Annex II-es légi járművek kereskedelmi célú és nem kereskedelmi célú üzemben tartásának követelményeit határozza meg. A 965/2012/EU rendelet egyaránt érinti a hazai repülőgépes, helikopteres, vitorlázó repülőgépes és ballonos üzembentartókat. A 965/2012/EU rendelet egy végrehajtási rendelet (Implementing Regulation), amelynek megjelenését követően az első ütemben még négy,…
1. oldal / 2