2024 március 19

RSS Facebook

Űrkutatás
Amióta több mint fél évszázaddal ezelőtt az emberiség meg­hódította a világűrt, egyetlen dolog nem változott az űrrakéták és az űrhajók újabb és újabb generációinak használata során. Ez nem más, mint az indításkor és a Föld légkörébe való vissza­téréskor keletkező g-terhelés, azaz pozitív vagy negatív nehézségi gyorsulás, vagyis amikor az űrhajósok testét a saját súlyuknak a többszöröse terheli a fellépő fizikai erőhatás miatt. Ezt tesztelték és gyakorolták december végén a HUNOR Magyar Űrhajós Program jelöltjei a tököli és a matkópusztai repülőtéren a Magyar Műrepülő Szövetség Extra 300-as műrepülőgépével. Az űrrepülések hőskorában, az 1960-as, 1970-es években, a Vosztok-, Mercury-, Gemini- és Apollo-programok idején még jelentős túlterhelést kellett elviselniük a kozmonautáknak és az asztronautáknak a rakéták indítása után egészen addig, amíg az űrjárművük el nem érte az orbitális pályát. A holdutazásokhoz használt Saturn–V hordozó-rakéták igazi „nehézfiúk” voltak, melyek hatalmas tolóerejére azért volt szükség,…
Amikor az amerikai és szovjet űrprogramok az 1950-es évek végén elérték azt a szintet, hogy karnyújtásnyira kerültek az emberes űrrepülésektől, az volt a legfontosabb kérdés, a készülő­félben lévő rakétákkal kiket küldjenek fel a világűrbe. Egy ilyen veszélyes és ismeretlen vállalkozáshoz a lehető legjobb fizikai állóképességű és kiváló mentális tűrőképességű jelentkezőkre volt szükség. A földgolyó mindkét oldalán arra a következtetésre jutottak az űrhajózási szakemberek, hogy erre a feladatra a fegyveres erők berepülőpilótái a legalkalmasabbak. Így állt össze először 1959-ben az amerikai Mercury-program hétfős különítménye, illetve ezzel párhuzamosan a Moszkva melletti Csillagvárosban a Hatos Élcsapatnak nevezett első szovjet kozmonautacsoport. A második amerikai űrhajós teambe viszont már olyan civilek is bekerülhettek, akiknek szintén jelentős repülőszakmai hátterük volt. Ekkor lett a NASA (amerikai űrkutatási hivatal) asztronautája Neil Armstrong berepülőpilóta is, aki 1969. július 20-án mint az Apollo–11 űrhajó parancsnoka elsőként léphetett a Hold felszínére.…
Sokféle műhold létezik. Űrügynökségek, magáncégek, egyetemek, kutatócsoportok eszközei keringenek fejünk felett nap mint nap. Egy átlag-középiskolás számára mind az űr, mind ezek az intézmények távolinak tűnhetnek. Ám az Európai Űrügynökség CanSat versenye éppen azt teszi lehetővé, hogy a résztvevők megismerkedhessenek a műhold­építés alapjaival. 2023. április 12–13-án tartották az első magyar országos CanSat verseny döntőjét: az indítási napot a Magyar Honvédség újdörögdi kiképzőbázisán, majd a prezentációs napot a tapolcai Tamási Áron Művelődési Központban. Tíz csapat eszköze jutott fel kutatórakétán egy kilométeres magasságba, hogy aztán leereszkedve méréseket végezzen. A résztvevők a második napon mutatták be a szakmai zsűrinek a mérések feldolgozott adatait. A döntő fődíját elnyerő társaság, a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumból érkező MoSat utazhat az Európai Űrügynökség (ESA) európai döntőjére júniusban. A fődíjon kívül három különdíjat is kiosztott a zsűri: a debreceni Tóth Árpád Gimnázium SBFSat csapata nyerte a technikai különdíjat,…
Március 7-én mutatta be a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt a négy magyar űrhajósjelöltet, akik közül egy a Hunor – Magyar Űrhajós Program keretében 2024 végén vagy 2025 elején egy amerikai űrhajóval elrepülhet az ISS-re, hogy ott körülbelül egy hónapos küldetés során kutató űrhajósként döntően magyar fejlesztésű tudományos kísérleteket végezzen. A kiválasztás részleteiről B. Magyari Gábor, a program repülésüzemi és képzési vezetője beszélt az Aeromagazinnak. –A kiválasztás utolsó fázisa a pszichofiziológiai akklimatizációs képesség felmérése volt, ami lehet, hogy igen kacifántosan hangzik, de egyáltalán nem olyan bonyolult, mint amilyenre a nevéből következtetni lehetne. Érdekes tény, hogy az ESA a hivatásos űr-hajósok vizsgálata során sem centrifugát, sem magassági barokamrát, sem pedig forgószéket nem alkalmaz, holott annak idején ezek az eszközök alapvető részei voltak a jelöltek kiválasztásának. Az ESA viszont már annyi szakmai tapasztalattal és adat-állománnyal bír, hogy a felvételi során szerzett adatokból ki…
Magyar idő szerint 2023. április 14-én 14 óra 15 perckor egy Ariane–5 hordozórakétán a francia guyanai Kourouról elindult az Európai Űrügynökség JUICE űrszondája a Jupiter bolygó Euro­pa, Ganymedes és Callisto elnevezésű jeges holdjaihoz, hogy ezeket 2031-ben elérve különféle tudományos vizsgálatokat végezzen. A JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer) szondát az Európai Űrügynökség (ESA) megbízásából fővállalkozóként az európai Airbus Defence and Space vállalat építette meg a partnerei-vel, összesen huszonhárom ország részvételével. Az űrszonda fejlesztésében 83 különböző kutatóközpont, laboratórium, egyetem és űrvállalkozás vett részt mintegy kétezer szakember közreműködésével. Ezek között több magyar céget és intézetet is találunk. Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpontot, az SGF Kft.-t, az ELKH Csillagászati és Föld-tudományi Kutatóközpontot, valamint a miskolci Admatis Kft.-t. (Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont a projektet az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközponttól vette át.) A Jupiter és jeges holdjai Az olasz csillagász, Galileo Galilei 1610-ben irányította a figyelmet a…
Március 7-én mutatta be a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt a négy magyar űrhajósjelöltet, akik közül egy a Hunor – Magyar Űrhajós Program keretében 2024 végén vagy 2025 elején egy amerikai űrhajóval elrepülhet az ISS-re, hogy ott körülbelül egy hónapos küldetés során kutató űrhajósként döntően magyar fejlesztésű tudományos kísérleteket végezzen. A kiválasztás részleteiről B. Magyari Gábor, a program repülésüzemi és képzési vezetője beszélt az Aeromagazinnak. – A Hunor – Magyar Űrhajós Program keretében a magyar kormány által meghirdetett új hazai űrhajós kiválasztására összesen hányan jelentkeztek? – A jelentkezők a magyarorszag.hu kormányablakon keresztül adhatták be a pályázatukat tavaly február közepéig, majd közel egyéves kiválasztási folyamat vette kezdetét. Összességében mintegy kilencszáz érdeklődő nyitotta meg a felhívást a kormány weboldalán a jelentkezési időszak alatt, de érvényes pályázatot 247 jelentkező küldött be. Közülük 16 százalék volt csupán a hölgyek aránya, ami előrevetítette azt, hogy nagyon…
A BepiColombo projektet az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) együttműködésének keretében hozták létre. A küldetés két tudományos szondából áll, melyek jelenleg egy hőpajzzsal védett hordozóplatformra, a transzfer modulra rögzítve utaznak a bolygóközi térben. A két keringőegység egyike, a Mercury Plane-tary Orbiter (MPO) elsősorban a Merkúr felszínét vizsgálja majd, a Mercury Magnetospheric Orbiter (Mio, korábbi nevén MMO) pedig a mágneses terét térképezi fel. A BepiColombo egységeinek összehangolt mérései új távlatokat nyitnak a bolygó plazmakörnyezetének kutatásában. A Merkúrt mostanáig csak két NASA-űrszonda vizsgálta, a Mariner–10 1974. február–márciusában összesen három alkalommal haladt el a bolygó mellett, míg a Messenger 2011 és 2015 között a Merkúr körüli pályáról vizsgálta az égitestet. A BepiColombo indítása 2018. október 20-án történt, és a tervek szerint 2025. de-cember 5-én fog pályára állni a Merkúr körül. Addig is a bolygóközi térben számos lassító manőverre lesz szükség…
2022. november 22–23-án rendezték meg az Európai Űrügynökség (ESA) miniszteri szintű tanácskozását Párizsban. A háromévente ülésező Miniszteri Tanács az ESA legfőbb döntéshozó testülete. A tagállamok itt határoznak az új űrprogramokról, például űrszondák, műholdak fejlesztéséről, továbbá stratégiai kérdésekről. A tagállamok miniszterei, illetve az ESA vezetősége először találkozott az orosz–ukrán háború kitörése óta. Az ülésen döntöttek a következő időszakra vonatkozó programok feliratkozási összegéről is, majd bemutatták az ESA 17 új űrhajósjelöltjét. Az európai űrtevékenység autonómiája biztosításának elérésében alapvető szerepet játszik az Ariane–6 és a Vega–C hordozórakéta, ezek teljes körű alkalmazása esetén ugyanis az európai államoknak nem lesz szükségük külső partnerekre ahhoz, hogy saját űreszközeiket elindíthassák. A stratégiai autonómia kérdése ezenkívül erősen függ a kommunikációs biztonságtól is, amelynek kapcsán a SAGA program 2027-ig egy olyan kvantumkommunikáción alapuló műholdegyüttes kiépítését teszi lehetővé, amely biztos eszközt jelent az európai kormányzati és ipari szereplők számára. Az…
Az Európai Űrügynökség (ESA) 2019. március 4-ei kezdettel kiírt egy pályázatot, amelynek keretein belül minden kutató- vagy tudományos csoport előterjeszthetett egy javaslatot az ügynökség Voyage 2050 felhívására. Az indítvány a Cosmic Vision tervezési szakasz lejárta utáni időszakra, azaz a 2030-as évek közepétől számított két évtizedre vonatkozott. „Most, hogy a Cosmic Vision határozott alakot öltött, és a 2030-as évek közepéig tartó küldetéseink számára biztos tervnek tekinthető, meg kell határoznunk azt a technológiát és tudást, amelyre szükségünk lesz az évtizedek múlva induló küldetéseinknél, és ezért kell minél hamarabb kijelölnünk tudományos témákat a Voyage 2050 tervhez” – nyilatkozta Günther Hasinger, az ESA tudományos igazgatója. 2021. június 11-én meg is született a döntés. Ennek értelmében a majdnem száz előterjesztett javaslatból kiválasztották a három fő témát, amelyek köré a Voyage 2050 épülni fog. Az első nagyszabású küldetés (large-class mission) témája az óriásbolygók holdjai. A nemzetközi…
A NASA Artemis programjának célja, hogy nemzetközi együttműködésben új fejezetet nyisson az űrkutatás és -felhasználás területén, többek között emberi személyzetet szállító űrhajó, Hold körüli pályán keringő űr­állomás és a későbbiekben holdbázis létrehozásával. Hosszú évek előkészületei, megannyi elhalasztott start, meghosszabbított határidő és a költségvetési tervek újragondolása eredményeképpen készen áll az a rendszer, amelynek révén létrejöhet az első tesztrepülés (Exploration Mission–1) a legújabb emberes űrhajó, az Orion számára. A hidegháborús időktől eltérően az első legénység emberi testet imitáló fantomokból fog állni, amelyek lehetővé teszik, hogy átfogó sugárvédelmi mérések készülhessenek, még mielőtt az élő űrhajósok megtapasztalják a kozmikus sugárzási környezet hatásait. A kísérletben részt vesznek az Energiatudományi Kutatóközpont kutatói is. A kezdetek Az emberes űrutazások új korszakába lépve egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy ismét űrhajósok sétálhassanak a Hold felszínén, és a megszerzett tapasztalatokat felhasználva komoly előrelépéseket tegyünk a biztonságosan kivitelezhető marsi utazáshoz. A…
A Szputnyik–1 felbocsátása óta az emberiség hatalmas erőfeszítéseket tett az űr meghódítására. Az elmúlt több mint hat évtizedben technológiai szintünk élvonalát képviselik az űreszközök, amelyek lehetővé tették, hogy kiterjeszthessük ismert univerzumunk határait, és jobban megismerhessük szülőbolygónkat. Az elektronika fejlődése révén egyre intelligensebb és önállóbb rendszereket hozunk létre parányi méretekben. Magyarország már az űrkorszak kezdete óta jelentős szerepet vállalt a műholdas rendszerek tervezésében és építésében, 2012-ben pedig a Masat–1 által bebizonyítottuk, hogy hazánk önállóan is képes létrehozni és működtetni egy műholdat a világűrben. Ez a szerkezet az első olyan tíz centiméteres élhosszúságú, úgynevezett CubeSat osztályú kocka műholdak között volt, amelyek sikeresen fejezték be küldetésüket. A Masat–1 sikere után egy, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fia-tal hallgatóiból és tapasztalt kutatókból álló maroknyi csapat nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy megalkossák a világ legkisebb, tudományos kutatási célú műholdját. Ez az…
A CanSat egy fém üdítősdoboz méretű (66 mm átmérőjű és 115 mm magasságú) eszköz, amely egy műhold működését modellezi. Egy kilométer magasra bocsátják fel, ahol adatot gyűjt és továbbít rádión keresztül egy földi rádióállomásra. Habár korábban több magyar csapat is szerepelt az Európai CanSat versenyen, idén nem egyetlen iskola által indított és mentorált egység vett részt, hanem korábbi űrtáborozók kezdeményezésére összeálló társaság, akik saját iskolájukban nem találtak csapattársakat, ezért az ország különböző részein lévő ismerőseikkel vették fel a kapcsolatot. Az európai CanSat versenyt az Európai Űrügynökség (ESA) évente rendezi meg. Az idén a milánói székhelyű Sierrafox Srl végezte a helyi koordinációt és szervezte a felbocsátást. Ez évben 21 ország 25 csapata vett részt a versenyen, ami rekordnak számít. A zsűri elnöke az ESA korábbi szakértője, Vladimir Plester volt, aki záró előadásában sok érdekességet mesélt – többek között a parabolarepülésről. A…
Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia küldetése 2022. június 13-án tette közzé a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillag adatait tartalmazza. A Gaia mostani, harmadik adatközlése keretében a csillagászok, köztük magyar kutatók lenyűgöző felfedezéseket mutattak be, melyek a furcsa csillagrezgésektől a csillagok „DNS-én” és a legfiatalabb, most születő csillagokon át egészen a Naprendszerben található kisbolygókig terjednek. A fiatal csillagok azonosítása Marton Gábor, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének tudományos munkatársa vezetésével történt. A Gaia űrtávcső által most megfigyelt fényességváltozások részletesebb elemzése új ismeretekkel szolgálhat többek között az üstökösök, bolygók és távoli naprendszerek kialakulásáról, az eközben végbemenő ké-miai átalakulási folyamatokról és a bolygópályák fejlődéséről. Az ESA Gaia küldetésének célja a Tejútrendszer legpontosabb és legteljesebb többdimenziós térképének elkészítése, amely lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy rekonstruálják galaxisunk szerkezetét, az elmúlt évmilliárdok alatt végbement fejlődését, valamint hogy jobban megértsék a…
Az űrkutatás és a hozzá kapcsolódó űripari fejlesztések fontos részét képezik a fejlett országok gazdasági és tudományos éle­tének. A magyar kormány 2021 augusztusában foglalta kormány­határozatba és hagyta jóvá Ma­gyarország űrstratégiáját, amely kulcsfeladatként határozza meg az interdiszciplináris tudással rendelkező szakemberek képzését, számukra egy úgynevezett tudásplatform létrehozását, illetve az ezzel összefüggő egyetemi képzések integrált összekapcsolását. Ennek eredményeként indulhat el 2022 szep-temberétől a UniSpace Magyarország Konzorcium égisze alatt az a program, amely a jövő hazai űrkutatási szakembereinek egyetemi szintű képzését tűzte ki céljául. A részletekről dr. Parragh Biankát, a UniSpace program vezetőjét kérdeztük. – Milyen céllal jött létre a UniSpace elnevezésű egyetemi képzési program? – A UniSpace Magyarország Konzorcium megalapításával a nemzeti űrstratégiában meghatározott feladatnak megfelelően a hazai űrkutatáshoz és űrtechnológiához kapcsolódó kompetenciával rendelkező immár tizenhét magyar egyetem egy közös, interdiszciplináris szakirányú továbbképzési program létrehozását tűzte ki célul. Mindez a Külgazdasági és Külügyminisztériummal…
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az űrkorszakon belül a műholdas földmegfigyelés korszakát éljük. A társadalom és a gazdaság ma már egyszerűen nem működhet hatékonyan a korszerű, távérzékeléssel nyert adatok, informá­ciók felhasználása nélkül. Ezt felismerve az Európai Unió immár több mint két évtizeddel ezelőtt elindított egy műholdas adatokat felhasználó globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési programot, amely 2012-ben a Copernicus nevet kapta. A program önálló költségvetéssel, az Európai Bizottság irányításával működik. A Sentinel néven készülő, kifejezetten a Copernicus céljaira felbocsátott műholdsorozat elkészítése, felbocsátása és üzemeltetése az Európai Űrügynökség (ESA) feladata, az űrtávérzékeléssel gyűjtött információkat kiegészítő helyszíni földi mérési eredményeket pedig az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a tagállamokkal közös európai környezeti információs és megfigyelőhálózatával (Eionet) együttműködve biztosítja. A Copernicus program keretében minden egyes napon hatalmas, mintegy 12 tera-bájt-nyi új nyers mérési adat keletkezik, műholdas felvételek és helyszínen gyűjtött adatok egyaránt. A világ messze legnagyobb…
Az Európai Űrügynökség (ESA) 2000-ben indította a MICAST (Mic­rostructure Formation in Cas­ting of Technical Alloys under Dif­fusive and Magnetically Cont­rolled Convective Conditions) programot, amelynek kidolgozására öt ország közel húsz kutatóhelye között meghívta az MTA és a Miskolci Egyetem közös anyagtudományi kutatócsoportjának kristályosodással foglalkozó Solidification and Gravity Miskolc University (SGMU) csoportját is. A csoport tagjai Rónaföldi Arnold, Svéda Mária, Veres Zsolt és Roósz András. A projekt jelenleg is tart. Az űranyagtudomány alapja Az űrkutatás kifejezésen három, egymástól merőben eltérő tevékenységet értünk. Lehet magát az űrt kutatni földi és űrbe telepített eszközökkel, ez a csillagászat. Lehet az űrbe telepített eszközökkel a Földet megfigyelni, kutatni, ezt nevezzük távérzékelésnek. Végül lehet az űrben kutatni, kihasználva a Föld körüli pályán mozgó űrállomásokon lévő súlytalanságot (más megfogalmazásban mikrogravitációt), azaz azt a tényt, hogy a Föld vonzásából származó gravitációs gyorsulást (g=9,81 m/s2) ellensúlyozza a körmozgásból származó centrifugális…
Először indul űrszonda a célpont pontos ismerete nélkül az űrbe. Az ESA Comet Interceptor űreszköze egy olyan üstököst látogat meg, amelyik először jut a Nap közelébe a születése után – ezért a célpont kiválasztása előtt indítják, majd az űrben vár a megfelelő égitest felfedezésére. A szondán több magyar rész­egység is van: a kamera digitális feldolgozó- (és adatrögzítő) egysége, amit a Remred és az SGF Kft. cégek terveznek és építenek a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont közreműködésével, de a hőelvezető rendszer fő egységei is magyar gyártásúak az Admatis Kft. révén. Az eddig űrszondákkal meglátogatott üstökösök sok fontos ismeretet nyújtottak a Naphoz időnként közel kerülő „piszkos hógolyók” viselkedéséről, aktivitásuk okáról és jellemzőiről. Komoly eredményeket ért el a két Vega űrszonda és nemrég a Rosetta, amelyek több magyar készítésű műszert is vittek magukkal. Ezeknek az üstökösöknek a felszíne, noha belsejükben a Naprendszer születésének ősanyagát…
December 16-án írta alá Takács Szabolcs, Magyarország washingtoni nagykövete azt a megállapodást a houstoni székhelyű Axiom Space űrvállalattal, amelynek célja a kormány döntése értelmében magyar űrhajós feljuttatása a Nemzetközi Űr­állomásra. De mit is lehet tudni bővebben arról az amerikai magán-­űrvállalkozásról, amely a tervek szerint most február 28-án indítja első saját, négytagú legénységét az ISS-re? Az Axiom Space űrcéget Michael T. Suffredini, a NASA 2005 és 2015 között a Nemzetközi Űrállomásért felelős, ma már nyugalmazott programmenedzsere, valamint Kam Ghaffarian mérnök, a Stinger Ghaffarian Technologies korábbi alapítója hozta létre azzal a szándékkal, hogy üzleti alapon indítson űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra. Illetve az amerikai űrkutatási hivatallal kötött szerződés keretében megépítse az ISS első privát, űrhajósok által lakható modulját, melyet a NASA kíván használni 2024-től a Föld körül keringő laboratóriumban. Az erről szóló egyezséget 2020 februárjában írta alá a szervezet a magáncéggel. A NASA…
Hazánk több mint harminc éve ápol közeli kapcsolatot az Európai Űrügynökséggel, 2015 óta teljes jogú tagként. Az ügynökség világklasszis missziókat és tudományos-technikai fejlesztéseket valósít meg, kiváló hely az űrkutatás szerelmeseinek, egyelőre mégis kevés honfitársunk dolgozik a nemzetközi szervezet kötelékében. Noordwijk egy álmos kisváros az Északi-tenger partján Hollandiában, félúton Amszterdam és Hága között. Fő látnivalója mégsem a tenger vagy a lankás dűnék, hanem az Európai Űrkutatási és Technológiai Központ (ESTEC), amely az Európai Űrügynökség (ESA) legnagyobb campusa és egyben a mérnöki munka fókuszpontja. A központ 2500-nál is több munkatársa dolgozik különféle projekteken a földmegfigyelő műholdaktól a Galileo GNSS keringőegységeken át a Mars-járókig. A legtöbb európai tudományos űreszköz itt tölti első és utolsó földi napjait is; előbbit általában egy egyszerű prezentációként, utóbbit pedig már a startra készülve, a tesztközpontból egyenesen a világ túlsó felén található francia guyanai űrközpontba szállítva. Jómagam 2017 óta…
Magyarország 1991-ben létesített kormányközi kapcsolatot az Európai Űrügynökséggel. Ennek apropóján röviden áttekintjük az ezt követő évtizedek együttműködésének alakulását a kezdetektől egészen a teljes jogú taggá válásunkig. 1965 novemberében a Szovjetunió elhatározta, hogy bevonja a szocialista országokat a világűrben zajló és a jövőbeni szovjet küldetések végrehajtásába. Az együttműködés alapjairól és a közös programokról kilenc ország – Bulgária, Csehszlovákia, Kelet-Németország, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Románia és a Szovjetunió – 1967 áprilisában írt alá megállapodást, ekkortól számítjuk az 1970-től már Interkozmosznak nevezett, „A szocialista országok együttműködése a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában” programot. Ennek keretében kerülhetett sor Farkas Bertalan repülésére a Szaljut–6 űrállomáson, ez adott lehetőséget arra, hogy magyar műszerek vizsgálják közelről a Halley-üstököst vagy épp bolygónk kozmikus környezetét. Az Interkozmosz program befejezésének időpontját nehéz pontosan meghatározni, de a Szovjetunió 1991. december 26-ai megszűnése miatt ezt 1991 végében szokás megjelölni. Az utolsó,…
2021. május 12-én az Európai Unió létrehozta saját űrügynökségét, a már korábban is létező Európai GNSS Ügynökség (GSA) utódját, az Európai Unió Űrprogramügynökségét (EUSPA). Az EUSPA jelentősen kibővült portfólióval folytatja az Európai GNSS Ügynökség munkáját, a Galileo és Copernicus programok koordinálása mellett az a szervezet felel majd a kormányzati műholdas kommunikáció (Govsatcom), valamint a kozmikus veszélyeket magukban foglaló úgynevezett SSA (Space Situational Awareness) programok megvalósításáért. Az ügynökség legfontosabb feladata az Európai Unió 2021–2027 közötti évekre szánt űrprogramjának végrehajtása lesz. Hosszas, az EU és az Európai Űrügynökség (ESA) közötti előkészítő tárgyalásokat követően 2021. május 12-én az Európai GNSS Ügynökség (GNSS – globális navigációs műholdrendszer) az Európai Unió Űrprogramügynökségévé bővült. Az EUSPA létrehozásának egyik célja az volt, hogy az Európai Unió tovább növelhesse az uniós űrprogramra fordított befektetés megtérülését azzal, hogy erősíti az űrprogram hozzájárulását az uniós prioritásokhoz. Ezt elsősorban a program…
Hogyan változik a Föld természeti környezete, mik a megfigyelhető változások okai, és hogyan tudunk alkalmazkodni? Miként gazdálkodhatunk jobban az erőforrásainkkal? Tudunk-e gyorsabban és hatékonyabban reagálni természeti katasztrófák esetén? Ezekre a kérdésekre mind segítenek konkrét válaszokat találni a földmegfigyelés eszközei és módszerei, a többi digitális technológiai vívmánnyal együtt, kiegészítve a tudomány és a különböző szakterületek eszközrendszerét.Az űrtevékenység egyik kiemelt célja saját bolygónk folyamatos megfigyelése, az itt zajló folyamatok láthatóvá és mérhetővé tétele, azok megértése – azaz a földmegfigyelés. Ma már digitális műholdfelvételek ezrei készülnek a földfelszínről naponta, az archivált felvételek száma pedig több millió. Mivel az adatmennyiség évtizedek óta gyűlik, a gyorsan fejlődő elemző algoritmusok segítségével a hosszú távú változásokat, például a klímaváltozást érintő kérdések megválaszolásához is közelebb kerülhetünk. A fenti célok tükrében érthető, hogy a földmegfigyelési programok a leghatékonyabban nemzetközi együttműködésben valósulhatnak meg, amihez a nemzeti programok is fontos építőelemekkel…
Megkezdődött az Európai Űrügynökség újabb űrhajósainak válogatása – AstroSel ’21 Tizenegy év után az Európai Űrügynökség (ESA) ismét űrhajós-válogatást hirdet a tagállamok között. 2021. március 31. és május 28.között válik elérhetővé az a hivatalos online felület, amelyen keresztül a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg feltölthetők lesznek a szükséges dokumentumok a potenciális űrhajósjelöltek számára. A kiválogatás 2021 májusától 2022 októberéig tart, melynek során a jelöltek átesnek pszichológiai, pszichometrikai, valamint orvosi szűréseken, és sor kerül a szakmai interjúkra. Várhatóan 2022 utolsó negyedévében jelentik be a válogatáson sikeresen átesett űrhajósjelölteket, akik 2023-ban kezdik meg alapképzésüket a németországi Kölnben található Európai Űrhajósképző Központban (EAC). Az űrhajósjelöltek számára az ESA kétféle foglalkoztatottsági lehetőséget biztosít a kiválogatás során felmért kompetenciák alapján: ̶        Karrierűrhajós:teljes munkaidőben, hivatalos ESA-alkalmazotti jogviszony keretein belül vesz részt a legkiemeltebb, komplex küldetésekben (pl. holdra szállás), akár parancsnoki szerepkörben. A karrierasztronauták hivatalos ESA-szóvivők, akik az Európai Űrügynökséget képviselik hivatalos…
Tavaly év végén találkozott az Aeromagazin tudósítója, Luigino Caliaro Texasban egy repülőnapon az idén március 18-án elhunyt amerikai asztronautával, Al Wordennel, akivel élete egyik utolsó interjúját készítette el. Ezzel tisztelgünk most előtte április 12-én, az űrhajózás napján. Az Apollo 15 Hold-küldetése az egyik legkülönlegesebb repülése volt az amerikai Hold-programnak, ugyanis a számos tudományos kísérlet mellett ennek során használták első alkalommal a Hold felszínén a Pavlics Ferenc által tervezett holdjáró autót, azaz a Lunar Rovert. Az idős asztronauta nagyon készségesen a rendelkezésére állt, hogy interjút készíthessen vele a munkatársunk. Most már tudjuk, valószínűleg az egyik legutolsót, ugyanis 2020. március 18-án álmában érte a halál egy Houstoni kórházban, ahol bakteriális fertőzés okozta szövődménnyel kezelték. Alfred „Al” Merrill Worden 1932. február 7-én született a Michigan államban lévő Jacksonban, amelyet követően az általános és középiskolai tanulmányai végeztével felvételt nyert az amerikai hadsereg West Point-i akadémiájára. Ezt…
A Virgin Orbit egy olyan új lélegeztetőgép mozgató mechanizmust fejlesztett ki, amelyet azonnal nagy számban lehet gyártani a koronavírus járvány miatt megfertőzöttek megsegítésére. A Virgin Orbit csapata a Bridge Ventilator Consortium (BVC) részeként közösen a Irvine-i University of California (UCI), illetve az austini University of Texas (UT Austin) egyetemekkel egy olyan projektbe kezdett, amely egyszerű műszaki megoldáson alapuló, könnyen és gyorsan legyártható lélegeztetőgépet tervezett a Covid-19 vírus okozta járvány kezeléséhez. Az elkészült szerkezet jelenleg az amerikai Táplálkozási és Gyógyszerészeti Hatóság (FDA) jóváhagyását várja a sorozatgyártás megkezdéséhez, amely várhatóan április közepén kezdődhet el a cég Long Beach-i üzemében. Amint elkészülnek az első berendezések, azokat azonnal olyan helyekre szállítják, ahol elsődleges szükség van ezeknek a használatára. Amint a Covid-19-es járvány okozta válság komoly fordulatot vett és kiderült, hogy számos orvosi eszközből nincs elegendő készlet, a Virgin Orbit csapat azonnal lépett, hogy kiderítse…
Március 28-án, 84 éves korában elhunyt Valerij Bikovszkij kozmonauta, aki mind a mai napig világrekordernek számít a leghosszabb egy pilótás űrrepülés tekintetében. Az orosz űrhajóst Jurij Gagarinnal egy csapatban választották ki 1960-ban az űrprogramhoz űrhajós jelöltnek miután elvégezte a Zsukov szovjet katonai repülő akadémiát.Bikovszkij két évvel Gagarin történelmi repülését követően juthatott fel a világűrbe a Vosztok 5 fedélzetén. A küldetése során a kozmonauta öt napig keringett egyedül űrhajójával a Föld körül, amely világrekordot mind a mai napig nem döntötték meg.Bikovszkij ezt követően két további űrrepülésen vett még részt. Először 1970-ben a Szojuz-22 majd utána 1978-ban a Szojuz-31 fedélzetén. A második küldetése során sikeresen dokkolt a Szojuzzal a Szaljut-6 űrállomáshoz. Pályafutása során Bikovszkij összesen több, mint húsz napot töltött a világűrben. A harmadik űrrepülése során a Szovjetunió és a baráti szocialista berendezkedésű országok által közösen létrehozott Interkozmosz-program keretében repült a Szaljut-6…
Február 18-án beszélt arról a Sputnyik hírügynökségnek Alekszandr Begak, az orosz NPO Aviation and Space Technologies főkostruktőre, hogy öt éven belül Oroszország is képes lesz űrturistákat alacsony Föld körül pályára juttatni (űrugrás) egy olyan űrrepülőgép rendszerrel, amely hagyományos repülőtérről is képes fel-, és leszállni.Az előzetes tervek szerint egy ilyen utazás mintegy 200-300 ezer dollárba kerül majd a jelentkezőknek fejenként. A főkonstruktőr elmondása szerint már több orosz cég is dolgozik a projekten, amelynek a célja, hogy kifejlesszék a Selena Space Yacht névre keresztelt pilóta nélküli űrjárművet. A szerkezeten jelenleg az AeroNet és a SpaceNet vállalkozások dolgoznak. Az űr cégek két éve láttak hozzá a tervezéshez az orosz nemzeti technológiai fejlesztési tanács támogatásával.Az űrjármű a tervek szerint majd úgy is száll le, mint egy repülőgép, bár eredetileg még arról volt szó, hogy a szuborbitális repülést követően ejtőernyővel ereszkedik le az űrturistákat szállító kapszula…
Harminchat éves jogszabályt újított meg az orosz kormány határozata, amely az űrhajósok jogait és kötelezettségeit rögzíti. A Medvegyev kormányfő aláírásával ellátott irat a kozmikus tevékenységről szóló orosz törvény alapján rögzíti az űrhajósok kiválasztásának, szakmai minősítésének a feltételeit és rendelkezik arról, hogy az űrrepülésen résztvevő személyeknek joguk van hitelesen tájékozódni az adott program részleteiről. Dacára annak, hogy ez a törvény nem nevesíti, az orosz űrhajósok rendelkeznek megfelelő biztosítással. Május közepén hozta nyilvánosságra az orosz állam jogi tájékoztatási szolgálatának hivatalos honlapja azt a kormányhatározatot, amely az Oroszországi Föderáció űrhajósainak státuszát szabályozza. Ez az új jogszabály egyúttal hatályon kívül helyezi azt az 1981. április 30-án keletkezett, 425-127. számú határozatot, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága és a szovjet minisztertanács hozott ugyanerről a témáról, a későbbi módosítással együtt.Megjegyezzük, hogy azokban az évtizedekben a „pártállam” nem elvont fogalomként, hanem tényleges jogalkotó-irányító tényezőként létezett és…
Április 2-án különleges vendége volt az amerikai légierő Thunderbirds F–16-os műrepülő bemutató kötelékének. Buzz Aldrin űrhajós, a Holdon elsőként járt Apollo 11-es űrhajó asztronautája látogatott el hozzájuk, mi több repült is velük egy kört a floridai Cape Canaveral-en lévő Kennedy Űrközpont felett. Gyémánt alakzatban húztak el a 39A indítóállvány mellett, vagyis annak a rakéta indító platformnak a szomszédságában, amelyről annak idején Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins indult a Hold meghódítására 1969. júniusában. A 87 éves űrhajós, nyugállományú repülő ezredes Elon Musknak, a SpaceX űrvállalkozás tulajdonosának ajánlotta a tisztelgő repülést a Twitteren, íly módon gratulálva az üzletemberenek az első sikeres újra hasznosított hordozórakéta repüléshez.Fotó: Thunderbirds
Elon Musk cége, a Space X egy közel 10 éves célt valósított meg március 30-án, amikor először állítottak pályára egy műholdat „használt” hordozó-rakétával. A Space X cég sokszor hangoztatott célja, hogy a műholdak mai pályáraállítási költségeit akár a századjára is csökkentse úgy, hogy a felbocsájtás egyik legköltségesebb elemét, az első fokozatot újra felhasználja. A csütörtökön felbocsájtott SES10 jelű kommunikációs műholdat a névleges  felbocsájtási díjhoz képest árcsökkentéssel juttatták fel az űrbe, melyet az Airbus Defense and Space ága rendelt meg. Az árcsökentésnek az az egyik oka, hogy ma még nincs elég adat arról, hogy az újra felhasználás milyen kockázatokkal jár. A közös kockázatvállalási hajlandóság „emelésének” egyik lehetséges módja ha a megrendelő ezzel például olcsóbban jut a szolgáltatáshoz. A névleges fellövési ár 68 millió dollár, de a tényleges megállapodás részletei természetesen nem ismertek. A Falcon 9-es hordozórakétát tavaly áprilisban használták először, amikor…
1. oldal / 3