Elment a Madárember, elment az igazi jó Főnök, elment az Ember Mezőhegyes, 1974 szeptembere. Rádióüzenet Budaörsről: lehet jelentkezni szerelőnek egy Cessna 337-es típusú gépre, amelyet a „cég” vesz meg. Többen jelentkeztünk, engem húztak ki a kalapból. Innentől kezdve Ernő bá lett a közvetlen főnököm. Típustanfolyam Budaörsön, gyakorlati Salzburgban. Ő mindent kiválóra végzett el. A gyakorlati repülésnél a második felszállás után az oktató csak ennyit mondott: „Repüljön két kört, aztán végeztünk – madárember.” Hatalmas respektje volt a „labancoknál” is. Hazajöttünk, és kezdődtek a boldog hétköznapok, amit mindig neki köszönhettünk. Rengeteget dolgozott. Ekkor kezdődött a mezőgazdasági repülés átszervezése. Nagyon sok jó ötlettel állt elő, és mindig a beosztottjai mellett állt ki. Repült Ka–26-ossal, MD–500-assal, An–2-essel. Nála mindig nyitva volt az ajtó, soha nem kellett kopogni. Híres volt szigorúságáról, leteremtette a beosztottjait rendesen, ha megérdemelték, de haragtartó sohasem volt. Öt perc múlva már…