Az amerikai Lockheed Martin repülőgépgyár átadta a 4500. elkészült F–16-os Fighting Falcon vadászgépet. Az F–16-os típus jelenleg a legnépszerűbb harci repülőgép világszerte. A Fighting Falcon gyártása 1975-ben indult meg, s az Egyesült Államokon kívül még öt országban gyártották, gyártják. Jelenleg 26 állam légierejének az első számú frontvadász repülőgép típusa. A 4500. példányt – ami egy F–16 Block 52-es változat – a marokkói légierő vehette át a Lockheed Martintól.

Az F–16-os program még hosszú évekig fut majd a jövőben is, s éppen a közelmúltban jelentette be a gyár, hogy elkészítik a típus legújabb F–16V típusát, amely a Vipera kódnevet kapta. A jelenleg gyártás alatt lévő Fighting Falconok Törökországba, Marokkóba, Egyiptomba, Ománba és Irakba kerülnek majd.

Fotó: Lockheed Martin

Sikeresen befejeződött az Airbus Military által gyártott A330MRTT légi utántöltő repülőgép azon berepülési programja, amely immár lehetővé teszi, hogy Mirage 2000-es és F–16 Block 60-as repülőgépek is használhassák az A330MRTT-t légi tankolásra. Mindennek az a jelentősége, hogy mind a két harci repülőgép típus megtalálható az Egyesült Arab Emirátusok légierejében, amelyik az egyik megrendelője az Airbus Military által gyártott új légi utántöltő repülőgépnek.

A berepülési programot az Abu Dzabiban lévő Al Dhafra légitámaszpontról hajtották végre a repülőgépek, amely repülések során a tankoló és vadászgépek különböző magasságokban, vízszintes, emelkedő és süllyedő manőverek, illetve fordulás közben is tankoltak, kipróbálva minden lehetséges repülési helyzetet.

A F–16-os típus már korábban is használhatta az A330 MRTT-t légi utántöltésre, de a mostani tesztek lehetővé tették, hogy a Fighting Falcon legutóbbi, Block 60-as változata is megkapja erre az engedélyt. Az F–16-os típus a gép hátsó alsó részéről kinyuló merev töltőcsövön keresztül képes üzemanyagot felvenni a tankergépből. A Mirage 2000-es esetében mind az együléses mind pedig a kétüléses változatot tesztelték méghozzá a törzsre, illetve a szárnyakra függesztett külső póttartályokkal, illetve levegő-levegő légiharc rakétákkal. A Mirage-ok légi utántöltéséhez az A330MRTT a szárnyai alatt lévő légi utántöltő podokat és a hajlékony csöveit használta, amely lehetővé teszi, hogy egyszerre akár két harci gép is kaphasson üzemanyagot repülés közben.

Az emirátusok légi ereje által megrendelt első két A330MRTT gépek személyzetének a képzése jelenleg is folyamatban van Spanyolországban. Ebből az egyik gép immár éppen az, amelyiket a mostani tesztek során is használtak. A két A330MRTT hivatalos átadása 2012 év végére várható.

Fotó: Airbus Military

Irak F-16-os vadászgépekkel szeretné felszerelni a jelenleg működésképtelen légi erejét. Az arab ország idén szeptemberben jelentette be, hogy első körben 18 darab F-16 Block 52-es gépet vásárolna az Egyesült Államoktól, amely egy harci század felállítását tenné lehetővé első körben. A legújabb híradások szerint Irak további 18 darab F-16IQ-t vásárolna, hogy tovább növelje légvédelmi képességét. Ugyanakkor jelen pillanatban még nagyon messze áll az iraki légierő attól, hogy bármilyen légvédelmi feladatokat ellásson.

Az Irakba érkező F-16 Fighting Falcon harci gépek a Block 52-es széria legmodernebb berendezéseivel lesznek felszerelve, beleértve az APG-68V9-es lokátort és elektronikai zavarórendszert, fegyverzetében pedig szerepel a Raytheron gyártotta AIM-120 AMRAAM közepes hatótávolságú légiharc rakéta.

Szaddam Huszein uralkodása idején az iraki légvédelem volt a legerősebb az arab világban. Az 1980-88 között zajlott irak-iráni háború végére az iraki légierőnek több mint 500 harci gépe volt, köztük MiG-25-ös vadászgépek, valamint Tu-22-es és Tu-16-os bombázók. Ám ezek jelentős részét megsemmisítették a koalíciós erők 1991-ben Kuvait felszabadítása kapcsán. A 2003-as második Öböl-háború során pedig már egyetlen iraki harci gép sem tudott felszállni.

Az Egyesült Államok által is jóváhagyott fejlesztési terv szerint 2020-ra mintegy 350 darab géppel és 20 ezer fővel kell az új iraki légierőnek rendelkeznie. Az első körben megrendelt 16-32 darab F-16-os harci gép azonban vajmi kevés ahhoz, hogy a mintegy 300 ezer négyzetkilométernyi területű ország légterét megvédje. Az iraki katonai vezetés elképzelése szerint öt harci századba szervezve 96 darab F-16-ossal lehetne az ország légvédelmét megbízhatóan ellátni. Ám egyelőre ezek a számok sem véglegesek.

Az amerikai csapatok december 31-ei kivonása után még egyáltalán nem lesz működőképes az iraki légvédelem, hiszen sem technikában, sem személyi állományban nem állnak készen a feladatra. Az iraki vadászpilóták első csoportja 2010-ben kezdte meg a kiképzését a Tikritben lévő új iraki repülőakadémián.

Az Amerikai Légierő (USAF) 300-350 darab Block 40-es és Block 50-es F-16-osát modernizálja, élettartamukat pedig 8000-ről legalább 10000 órára hosszabbítja meg, hogy akár 2030-ig szolgálhassanak - ez derült ki a haderőnem második emberének, a műveletekért, tervezésért és követelményekért felelős Herbert "Hawk" Carlisle vezérezredesnek a minapi beszámolójából. A tábornok a Kongresszus előtti meghallgatáson nyilatkozott elképzeléseikről, melyben az is elhangzott, hogy a modernizáció voluemene akár 600 gépre nőhet. A korszerűsített gépek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Légi Nemzeti Gárda (ANG) és a haderőnem tartaléka (Reserve) fenntartsa alakulatait az elkövetkezőekben, annak ellenére, hogy idővel ők is hozzáférhetnek majd az új F-35-ösökhöz. Az F-16-os felváltására is tervezett ötödik generációs típus csapatszolgálatba állását 2016-tól tervezik, bár a teljes képesség elérése csak 2018-tól várható.

Az USAF Block 40-es és 50-es F-16-osai az elmúlt évtizedben estek át a standardizációt és modernizációt egyaránt célul kitűző CCIP-programon. A következő korszerűsítési program ezen túlmenően új, aktív fázisvezérelt antennával (AESA) ellátott lokátorral, új képernyőkkel, és új elektronikai hadviselési rendszerrel szerelné fel az 1980-as évek legvégén és az 1990-es évek folyamán épített vadászgépeket.

Megfigyelők szerint az Amerikai Légierőnek a meglévő gépparkra vonatkozó korszerűsítési terveinél nem hagyják figyelmen kívül azt az eshetőséget sem, hogy az F-35-ös program - az elkövetkező tíz év 450 milliárd dolláros védelmi megszorításai közepette - lelassul, esetleg részben vagy egészében törlésre kerül. 

Fotó: Zord Gábor László