Február 13-án sikeres startot vett az Európai Űrügynökség (ESA) új hordozórakétája a Vega, amely pályára állította az első magyar műholdat is, a Masat-I-et. A Vegábal immár a kisméretű műholdaktól kezdve akár 5 tonnáig képes az ESA űreszközt Föld körüli pályára állítani a Vega, a Szojuz és az Ariane-5 hordozórakéták segítségével a Francia Guayanán lévő kouroui űrrepülőtérről.

A Vega első sikeres stratja február 13-án volt 10.00 grenwichi idő szerint (10.00 GMT), amelyet problémamentes repülés követett. A Vegával 300 kg-tól 2500 kg-ig lehet külöféle műholdakat fellőni és akár equatriális vagy nap-szinkron pályára állítani.A Vega hordozórakéta programja 2003-ban indult hét tagállam, Belgium, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Svédország és Svájc közreműködésével.

Az első magyat műhold, a Masat-I a fellövést követően két órával állt pályára hat másik azonos méretű "Cubesat" műholddal egyetemben. Ezek az úgynevezett pikoműholdak mini mesterséges égítestek 10x10x10 cm méretűek. A Masat-I-en kívül a román Goliat, a lengyel PW-SAT, két olasz műhold, a Est@r és a UnicubeSat valamint a spanyol Xatcobeo és a francia Robusta követte a LARES műholdat, amelynek a pályára állítása mellett volt lehetőség a pikoműholdak Föld körüli pályára állítására.

A továbbiakban részletesen is beszámolunk a Masat-I-el kapcsolatos hírekről.

A Vega indításáról készült videófelvéltel az alábbi linken látható: www.esa.int

Sikeresen pályára állította az európai űrügynökség az új Galileo navigációs rendszer első két műholdját október 21-én a Közép-Amerikában lévő Farncia Guyanan lévő kouroui űrrepülőtérről. Az idítás azért is történelmi jelentőségű, mert ez volt az első alkalom, hogy orosz gyártású Szojuz hordozórakétát használtak a fellövéshez.

A VS01-es számú rakéta közép-európai idő szerint tegnap 12.30-kor indult arról az új kilövőállásról, amelyet a Szojuz rakétákhoz építettek a Francia Guyana-i űrközpontban. Mint az az ESA szakemberi elmondták, a Szojuz hordozórakéta fokozatai tökéletesen működtek az indítás során, majd a Fregat-MT tárolóegység a terveknek megfelelően, 23 222 km-es magasságban, 3 órával és 49 perccel az indítás után rendben pályára állította a két Galileo műholdat.

A mai nap több szempontból is történelmi jelentőségű az ESA számára - mondta köszöntőjében Jean-Jacques Dordain az ESA vezérigazgatója - mivel a Galileo program révén Európában lehetőség nyílik egy világszínvonalú műholdas navigációs rendszer működtetésére. Továbbá azért is, mert ez volt az első olyan alkalom az ESA történetében, hogy egy olyan hordozórakétát használt a műholdak pályára állításához, amilyennel annak idején a Szputnyikokat, illetve Jurij Gagarint is feljuttaták az űrbe. S ez a hordozórakéta még számos európai űreszközt állít majd pályára az ESA számára a kourou-i űrközpontból.

A tegnapi fellövés volt az első olyan alkalom, amikor nem Bajkonurból vagy Pleszetszkből indították az orosz hordozórakétát. Az Arianespace űrvállalkozás által működtetett kilövőállásról így immár nem csak a nagy 5 tonnás terhek indítására alkalmas Ariane rakéták lőhetőek fel, hanem a közepes teherbírású Szojuzok is, illetve várhatóan 2012-ben debütál majd a Vega hordozórakéta, amivel a kisebb méretű műholdakat lehet majd pályára állítani Kourou-ról.

Azáltal, hogy a Szojuz hordozórakétát az egyenllítő mentén lévő Francia Guyanan lévő repülőtérről indítják három tonnányi hasznos terhet vihet a fedélzetén a világűrbe. Ezzel szemben egy bajkonuri indítás esetén ez csak 1,7 tonna lehet.

A most pályára állított Galileo műholdakat először az ESA és a francia űrügynökség, a CNES szakemberei ellenőrzik, amit követően a SpaceOpal veszi át az irányítást a szerkezetek felett. A német DRL és az olasz Telespazio munkatársai kilencven napig tesztelik majd az új navigációs műholdakat, amelyeket két további egység 2012 nyarán követ majd a világűrbe, szintén egy Szojuz hordozórakéta segítségével.

Fotó: ESA