Sikeresen pályára állította az európai űrügynökség az új Galileo navigációs rendszer első két műholdját október 21-én a Közép-Amerikában lévő Farncia Guyanan lévő kouroui űrrepülőtérről. Az idítás azért is történelmi jelentőségű, mert ez volt az első alkalom, hogy orosz gyártású Szojuz hordozórakétát használtak a fellövéshez.

A VS01-es számú rakéta közép-európai idő szerint tegnap 12.30-kor indult arról az új kilövőállásról, amelyet a Szojuz rakétákhoz építettek a Francia Guyana-i űrközpontban. Mint az az ESA szakemberi elmondták, a Szojuz hordozórakéta fokozatai tökéletesen működtek az indítás során, majd a Fregat-MT tárolóegység a terveknek megfelelően, 23 222 km-es magasságban, 3 órával és 49 perccel az indítás után rendben pályára állította a két Galileo műholdat.

A mai nap több szempontból is történelmi jelentőségű az ESA számára - mondta köszöntőjében Jean-Jacques Dordain az ESA vezérigazgatója - mivel a Galileo program révén Európában lehetőség nyílik egy világszínvonalú műholdas navigációs rendszer működtetésére. Továbbá azért is, mert ez volt az első olyan alkalom az ESA történetében, hogy egy olyan hordozórakétát használt a műholdak pályára állításához, amilyennel annak idején a Szputnyikokat, illetve Jurij Gagarint is feljuttaták az űrbe. S ez a hordozórakéta még számos európai űreszközt állít majd pályára az ESA számára a kourou-i űrközpontból.

A tegnapi fellövés volt az első olyan alkalom, amikor nem Bajkonurból vagy Pleszetszkből indították az orosz hordozórakétát. Az Arianespace űrvállalkozás által működtetett kilövőállásról így immár nem csak a nagy 5 tonnás terhek indítására alkalmas Ariane rakéták lőhetőek fel, hanem a közepes teherbírású Szojuzok is, illetve várhatóan 2012-ben debütál majd a Vega hordozórakéta, amivel a kisebb méretű műholdakat lehet majd pályára állítani Kourou-ról.

Azáltal, hogy a Szojuz hordozórakétát az egyenllítő mentén lévő Francia Guyanan lévő repülőtérről indítják három tonnányi hasznos terhet vihet a fedélzetén a világűrbe. Ezzel szemben egy bajkonuri indítás esetén ez csak 1,7 tonna lehet.

A most pályára állított Galileo műholdakat először az ESA és a francia űrügynökség, a CNES szakemberei ellenőrzik, amit követően a SpaceOpal veszi át az irányítást a szerkezetek felett. A német DRL és az olasz Telespazio munkatársai kilencven napig tesztelik majd az új navigációs műholdakat, amelyeket két további egység 2012 nyarán követ majd a világűrbe, szintén egy Szojuz hordozórakéta segítségével.

Fotó: ESA

Készen áll az első kourou-i indításra az első Szojuz ST-B hordozórakétával Föld körüli pályára állítandó Galileo műhold. A rakétakomplexumot már kiszállították a Francia Guyana-n lévő kilövőpadra, s az indítás október 20-ra várható.

A három fokozatú Szojuz ST-B hordozórakétát még vízszintes állapotban vontatták ki az összeszerelő épületből a kilövőállásra, ahol függőleges helyzetbe állították, hogy fel lehessen rá helyezni a pályára állításra váró európai navigációs műhold-rendszer, a Galileo-nak az első két elemét. A két egységet még a múlt héten becsomagolták abba a szállító tartályba – Fregat-MT –, amelyet a hordozórakéta legfelső fokozatára illesztettek, s amelyből a műholdak majd kikerülnek a világűrben.

A mostani felbocsájtást azért előzi meg óriási várakozás, mert ez az első alkalom az Európai Űrügynökség (ESA) és az Orosz Űrügynökség történetében, hogy a Dél-Amerikában lévő Francia Guiana-i Kourou űrkikötőből indítanak Szojuz hordozórakétával európai műholdat. Ezidáig ugyanis csak Bajkonurból és Pleszetszkből lőttek fel orosz gyártású Szojuz hordozórakétát. Ugyanakkor nem csak ez, hanem az európai Galileo navigációs műhold-rendszer is most debütál, hiszen ez lesz az első állomása a kontinensünk felett majdan működő navigációs hálózat kiépítésének.

Fotó: ESA