Fobosz-Grunt: szakmai kudarc és információs zűrzavar
Az orosz tájékoztatási eszközök hétfő délig nem tettek közzé hivatalos jelentést a kudarcot vallott Fobosz-Grunt űrállomás maradványainak becsapódásáról. A Roszkoszmosz orosz űrügynökség a témáról sokatmondóan hallgat. Bizonyos, hogy egyelőre nem érkeztek hírek a visszahullott darabok okozta károkról, valamint az, hogy egy orosz hadügyi szóvivő szerint a Csendes-óceánba estek az űreszköz maradványai.
Több, mint 12 órán át azután, hogy a Fobosz-Grunt űrállomásnak a Föld légterébe kellett belépnie, a Roszkoszmosz orosz űrügynökség hivatalos honlapján ez a felirat volt olvasható:
Информация для посетителей сайта:
Виртуальный сервер не существует или временно не функционирует.
Информация для владельцев сайта:
Пожалуйста, свяжитесь со службой технической поддержки: (495) 772-97-20,
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Vagyis arról értesítették az érdeklődőket, hogy a „virtuális szerver vagy nem létezik, vagy ideiglenesen nem üzemel”. Magyarán a több száz ezer internetező hiába szeretett volna bármit is megtudni az állítólag 21.59-kor (moszkvai idő) lezuhant űrállomásról, az nem sikerülhetett. Nem jártak nagyobb sikerrel azok sem, akik a United States Strategic Command (USSTRATCOM) www.stratcom.mil honlapját keresték fel. A két kozmikus világhatalom megfigyelő-követő szolgálatai felmondták a szolgálatot.
A Roszkoszmosz, mint a hivatalos információ letéteményese egyébként még két órával a becsapódás előtt is lelkiismeretesen frissítette az információit, sőt újabb és újabb térképeket is közölt a lehetséges becsapódási helyszínekről. Majd ettől kedve se kép, se hang… A legnagyobb meglepetést az okozza, hogy a Roszkoszmosz időközben felélesztett honlapjának címoldalán hétfő délig nem jelent meg hivatalos közlemény a Fobosz-Grunt sorsáról.
Az aeromagazin.hu elsődleges hírforrásként alapvetően a Roszkoszmosz híranyagaiból adott tájékoztatást. Elemzői vélemény szerint a Fobosz-Grunt fiaskója nyomán szemmel láthatóvá vált az orosz kozmikus szervezeteken belüli rivalizálás. A hadügyi szóvivő idézett bejelentése, miszerint a Chiléhez tartozó Wellington-szigettől 1250 kilométerre nyugatra zuhantak a Csendes-óceánba az űreszköz maradványai, szokatlan az orosz tájékoztatásban. A közlemények házigazdája eddig a Roszkoszmosz volt, utolsó előrejelzései következetesen az Atlanti-óceánt jelölték meg helyszínként. A vasárnap esti történések nyomán megannyi talányos kérdés maradt megválaszolatlan. Mind azon által a legfontosabb az, hogy mikor derül ki a Fobosz-Grunt misszió kudarcának a valós oka?
Meruk József
Fotó: Thierry Legaut
A Roszkoszmosz a Phobos-Grunt bolygóközi űrállomásról
A meghibásodás miatt földkörüli pályán keringő orosz űrállomás maradványai a Föld sűrű légkörét várhatóan a 2012. január 6-19. közötti időszakban érhetik el. Az orosz űrhivatal közleménye szerint a kobalt-57 radioizotópot tartalmazó egyik tudományos műszerben 10 mikrogramm tömegű sugárzó anyag van, s a csekély mennyiség nem okozhat radioaktív szennyeződést
A 2011. november 9-én, Bajkonurról indított Phobos-Grunt űrállomás – amint arról az aeromagazin.hu folyamatosan hírt adott – eddig ismeretlen okból nem indult el a Mars irányába, hanem Föld-körüli parkoló pályára állt. Az űreszköz nem reagált a többször megkísérelt kapcsolatlétesítő jelekre. A Roszkoszmosz orosz űrhivatal pénteken közleményben tudatta, hogy vizsgáló bizottság jött létre az értékes tudományos eszközt ért kudarc okainak kiderítésére. A testület élére az állami Rosztyehnologija korporáció tudományos-műszaki tanácsának elnökét, Jurij Koptyevet nevezték ki, tagjai az űripar, a tudományos akadémia és a hadügyminisztérium képviselői. A vizsgálat előzetes eredményeinek elkészítését 2012. január végére írták elő.
A Földtől jelenleg maximum 270 km távolságban keringő kozmikus szerkezet az atmoszféra sűrű rétegét várhatóan 2012. január 6-19. között éri el. Az űreszköz pályájának adatait naponta ellenőrzik az orosz légi- és kozmikus védelmi csapatok. A becsapódás helyét a történés előtt néhány nappal tudják megjelölni. Az orosz űrhivatal közleménye szerint a kobalt-57 radioizotópot tartalmazó egyik tudományos műszerben 10 mikrogramm tömegű sugárzó anyag van, s a csekély mennyiség nem okozhat radioaktív szennyeződést.
A becslések szerint az űreszköz keményebb ötvözött anyagából 20-30, összesen 200 kg tömegű darab érheti el a Föld felszínét. A jelentős mennyiségű üzemanyag maradéktalanul megsemmisül az atmoszféra sűrű közegében, 100 km magasságban.
A meghibásodott űrállomás fékeződésének dinamikája a földi légkör számtalan tényezőjétől függ, az emberi irányítás, beavatkozás a folyamatba nem lehetséges. A hivatalos orosz közlemény utal arra is, hogy a legfőbb tényező az atmoszféra sűrűsége, amelyre meghatározó befolyással van a naptevékenység.
Meruk József
Fotó: Roszkozmosz
Rendszerhibák az orosz űrkutatásban (3.rész) – képzés, minőségbiztosítás, kozmikus ipar
November utolsó csütörtökjén a Roszkoszmosz kollégiuma az orosz űrkutatási szervezet tudományos és műszaki állománya elöregedésének, a nagy tudású szakemberek elvándorlásának gondjairól értekezett. A megoldásra váró súlyos problémákat űrkutatási fiaskók sora jelzi. Egy terjedelmes interjúban Borisz Csertok akadémikus azt elemzi, hogy mi változott az orosz űrkutatásban, a dicsőségtől mi vezethetett a mai kudarcok sokaságához.
Az aeromagazin.hu sorozatában bemutattuk az orosz űrkutatás utóbbi években elszenvedett kudarcainak „leltárát”, majd rávilágítottunk az orosz kozmikus ágazat felelősség biztosítási anomáliáira. A befejező részt érdemes néhány általános megállapítással kezdeni. Hangsúlyozni kell, hogy a műszaki, fejlesztési, szervezési okokra visszavezethető hibák ugyan milliárdokkal mérhető tudományos, anyagi és pénzügyi károkat okoztak, mind azon által emberéletet követelő baleset nem történt sem a világűrben, sem pedig a földi kozmikus rendszerekben. Az oroszok által üzemeltetett, emberes űrrepüléseket szolgáló eszközök biztonsága nem kérdőjeleződött meg. Komoly érv erősíti ezt az állítást: a space shuttle program befejeztével, hiszen az amerikaiak, más országokhoz hasonlóan, orosz űrhajókkal juttatnak el minden legénységet és teherszállítmányt a nemzetközi űrállomásra.
A második kiemelendő momentum az, hogy a politikai lózungok, fenyegetések soha nem válhatnak a tudományos projektek alkotó elemeivé. Ahogy annak idején az orosz (szovjet) Komarov űrhajós életébe került az esztelen felső utasításra kiadott start parancs, úgy ma sem értelmezhető realitásként az orosz kozmikus iparnak címzett államelnöki ökölrázás. A felelősség tényszerű megállapítása minden rendkívüli eseménynél az állami szakmai bizottságok feladata. Az okok feltárását eddig is döntések sora követte, ami nem ritkán járt súlyos személyi következményekkel.
Medvegyev orosz elnök ama megfogalmazása, miszerint „a világ az orosz űrkutatáson röhög” – komoly kommunikációs melléfogás. Egyfelől azért, mert a kozmikus iparban (oktatásban, kutatásban, szolgáltatásban, stb.) érintett emberek és családjaik százezreit teszi megbélyegezetté, sértetté. Másrészt tételesen valótlan állítás! Az orosz elnöki hivatal sok száz fős médiaelemző csapata bizonyára kigyűjtötte azokat a tudományos publikációkat, amelyek az egyes szakterületek közös, több nemzetet érintő veszteségeiként szólnak egy-egy orosz űrmisszió kudarcakor. Annál is inkább, mivel – ahogy a Phobosz-Grunt bolygóközi expedíció is – több ország összefogását jelenti. Méltatlan dolog tehát egy elnökválasztási kampány eszközeként felhasználni az erőfitogtatást azokkal szemben, akiken a bulvármédia élcelődik, miközben a világ jóérzésű része a megfenyegetettekkel érez együtt.
Az orosz döntéshozók figyelmét nem kerülte el az ország kozmikus projektjeinek rendszer léptékű kudarcsorozata. Ezt jelzi a Roszkoszmosz kollégiumának tanácskozása. Az orosz űrkutatási hivatal honlapján közzétett összefoglalóból kiolvasható, hogy a jelentős űrprojektek meghiúsulását Moszkvában átfogó stratégiai gondolkodással szemlélik, s emiatt volt jelen a megbeszélésen A. Popovkin oktatás- és tudományügyi miniszter is. A témáját tekintve „szakemberképzéssel és humánerőforrás fejlesztéssel” foglalkozó tanácskozás résztvevői határozatot fogadtak el a teljes ágazatot érintően, magas képzettségű dolgozók, mérnökök és tudományos munkatársak mielőbbi munkába állításáról. Új ösztönző rendszerek bevezetését, az ágazatban végzett munka presztízsének emelését határozták el. Ennek megfelelően növelik a nagytermelékenységű munkahelyeken foglalkoztatottak személyes érdekeltségét. Növelik a bérkiegészítéseket és a munkaköri kedvezményeket. Közvetlen érdekeltsége lesz a dolgozónak a pótlékok, jutalmak megszerzésében a végtermék minősége alapján. Rugalmas ösztönzési rendszert vezetnek be a kimagasló teljesítmények elismerésére. Növelik az egyedi jutalmazást a nem hagyományos jutalmazási keretekből.
A felsoroltakból egyértelműen látszik, hogy a Roszkoszmosz tanácskozásának résztvevői mindenek előtt a fiatalok számára kívánják vonzóvá tenni, az egykor különleges becsben volt, szupertitkos ágazatban való munkavállalást. Ez az ösztönzési szemlélet az eddigi statikus kereteket dinamikussá teszi és azokról sem feledkezik meg, akik éppenséggel a fizetésük miatt távoztak a kozmikus iparból, intézetekből a versenyszférába. Rendkívüli újdonságnak ígérkezik annak a kezdeményezésnek a támogatása, hogy jöjjön létre az Oroszországi Föderáció kozmikus ágazati szakember utánpótlását végző felsőoktatási intézményeinek konzorciuma. Ez – megfigyelők szerint – hatékony lépés lehet a párhuzamosságok és a rivalizálás megszüntetése felé.
„A szovjet időkben tízszer ennyi katasztrófa volt” – jelentette ki a Ria Novosztyi sajtóügynökségnek adott terjedelmes interjúban Borisz Csertok akadémikus. A szovjet-orosz kozmikus kutatás legendás egyénisége önkritikusan beszél a saját felelősségéről, kiemelve, hogy a lelkiismeretét terhelő vétkek nem ember áldozatot jelentenek. Mind elmondta, a dolgozó szobájának falán látható holdfelszín panoráma-fénykép és az első holdminták megszerzéséhez szükséges sima leszállás, nyolc hordozórakéta és ugyanennyi űreszköz feláldozása árán történt. A siker előtt szakadatlanul tönkrement valami. „A meghibásodásokat mindig kormányzati szinten vizsgálták”. Csertok, mint a projektek műszaki vezetője sokszor állt a leváltás és a szigorú büntetés fenyegetése előtt. Aki szót emelt érte, az nem volt más, mint Szergej Koroljov főkonstruktőr. „ Nem kell most senkit büntetgetni. A megismerés, a kozmosz meghódításának folyamata ez” – mondta.
Csertok akadémikus következetesen kiáll amellett, hogy a politikának nem beleszólnia kell az űrkutatásba, hanem megfelelően kidolgozott stratégiát kell készítenie és a szakmát megbízni a végrehajtással. A kidolgozásba pedig be kell vonni a tudományos akadémiát, „amelyet sajnos manapság már nem vesznek komolyan a kozmikus programokban”. Az orosz tudós arra is figyelmeztet, hogy az űrprogramokat el kell választani az államtitkoktól, nem utolsó sorban azért, mert a Holdnak az emberi civilizáció létéhez kell kötődnie. ”Az eddigiek mellett egy új világrésznek kell lennie, ami a Hold”. Ezt egy kozmikus stratégiai programként értelmezi a tudós, aki szerint a döntéseket erről a legmagasabb politikai szinteken kell meghozni.
Gyakorlati kérdésekről szólva Csertok akadémikus megemlíti, hogy a kozmikus ágazatban egyre nehezebb kvalifikált szakmunkást találni a munkapadok mellé. A legnagyobb gondok közé sorolja, hogy a projektek finanszírozása az orosz oldalon egytized annyi forrással rendelkezik, mint az amerikaiaknál. Az orosz emberes űrrepülések jelenlegi monopóliuma az orosz szakember szerint még öt-hat évig fennállhat, de utána jön Kína, majd az amerikaiak.
Meruk József
A sorozat korábbi fejezetei az aeromagazin.hu Űrkutatás rovatában olvashatók:
Rendszerhibák az orosz űrkutatásban – 1. rész
Rendszerhibák az orosz űrkutatásban (2. rész) – biztosítások, káresemények
Bajkonur már hallja a Phobos-Grunt állomást – az „ablak” azonban bezárult
Telemetriai adatok érkeztek az orosz bolygóközi állomásról csütörtök folyamán a Bajkonuron lévő követő pontra. A Phobos-Grunt projekt folytatása azonban, az átrepülési „ablak” bezáródása miatt aligha jöhet szóba.
Hivatalosan megerősítették az Interfax hírügynökségnek, hogy kora délután kódolt telemetriai jeleket fogott Bajkonur az űrállomásról. Az adatok feldolgozása megkezdődött. Az általában igen szűkszavú Roszkoszmosz az értesülést megerősítette: „Szakembereink értékelik a beérkezett információt” – közölte Alekszej Kuznyecov, az orosz űrhivatal sajtófőnöke.
„Ha nem csak mi hallhatjuk az űreszközt, hanem az is képes lesz utasítások fogadására, akkor reálisan elképzelhető a biztonságos irányítása és nem esik majd irányíthatatlanul a fejünkre” – jelentette ki Jurij Karas, a Ciolkovszkij nevét viselő orosz űrkutatási akadémia levelező tagja. Kérdésekre válaszolva azt is közölte, hogy a Phobos-Grunt szputnyik eredeti célját, a Mars holdjának kutatását aligha valósíthatják meg, mivel az „ablak” bezárult, vagyis a bolygóközi pályára vezénylés optimális időpontja elmúlt. Az űrállomáson immár nem elegendő a hajtóanyag az expedícióra. Az sem lehetséges, hogy másik égitesthez irányítsák ezt a szputnyikot, mivel az egész projekt a Phobos-ra lett megtervezve.
M. J.
Rendszerhibák az orosz űkutatásban (2. rész) – biztosítások, káresemények
A Phobos-Grunt bolygóközi űrállomás megmentése még januárig elképzelhető – mondta Vlagyimir Popovkin, a Roszkoszmosz vezetője. Azt is elmondta, hogy az űrállomás addig nem süllyed a Földtől 180 kilométernél közelebbi pályára. Rámutatott, hogy a sűrűbb légrétegekbe érkezve az üzemanyaggal tele töltött kozmikus szerkezet megsemmisül. Az orosz űrkutatás rendszerhibáiról szóló sorozatunkban alább az űreszközök biztosításának hátterét mutatjuk be.
Miközben az amerikaiak már keresztet vetettek az orosz Phobos-Grunt expedícióra és orosz szakemberek is esélytelennek mondják a Mars felé tovább indulni képtelen missziót, az orosz űrhajózási ügynökség nyitva hagyja a folytatás lehetőségeit. Popovkin mégoly óvatosan is arra utalt, hogy próbálkoznak a bolygóközi állomással kapcsolatot teremteni, ám ez eddigi nem sikerült.
Az aeromagazin.hu szakírója éppen az orosz űrkísérletek biztosítási összefüggéseit értékelve hívja fel a figyelmet arra, hogy a projektek gazdáit szigorú szerződéses kötelezettségek is terhelik. Alaposan dokumentálniuk kell a meghibásodások műszaki okait, továbbá azt is, hogy minden lehetséges eszközzel megpróbálkoztak az űrállomás épségének megőrzéséért és a tudományos program folytatásáért. Ugyancsak nagy jelentősége van a Földre visszahulló darabok okozta károk megelőzésének. Vagyis, ha a Phobos-Grunt projekt orosz és külföldi résztvevői már most veszni látják a méregdrága kozmikus expedíciót, akkor is a lehetetlent kell megkísérelniük – a biztosítók szempontjából is.
Az orosz kozmikus biztosítási rendszerre a figyelem 2011. február elején irányult különös intenzitással, amikor a Geo-IK-2 program meghiúsult. Csakhogy a Rokot hordozórakéta az előírásoknak megfelelően elvégezte a feladatát, ám a Geo-IK-2 szputnyik az orosz hadügyminisztérium „új és titkos” fejlesztése volt, s emiatt nem lehetett biztosítása, így a kár megtérítéséről se lehetett szó. Annyi bizonyos, hogy a baleset okait az orosz védelmi minisztérium és a Roszkoszmosz közösen vizsgálta. Azóta is leállt a Rokot hordozó rakéták indítása. Tudnivaló, hogy korábban 17 alkalommal indítottak ilyen rakétát és egyetlen egyszer történt meghibásodás.
Az allinsurance.ru oldal információi szerint az idén februárban történt indításkor két kockázatra kötöttek biztosítást. Az egyik a starthelyen okozott károk eshetőségére vonatkozott. Csakhogy a start szabályos volt és így károkozás aligha történhetett. A starthely becsült értéke egyébként megegyezik a mindenkori könyv szerinti értékkel. A másik biztosítható kockázat a harmadik személyekkel szemben viselt felelősség, amely a hordozórakéta első fokozatának működésekor lép fel. A hagyományok szerint ez többszáz millió rubel értékű felelősségbiztosítást jelent. A Rokot esetében tehát sem az első, sem a második biztosítási kockázat területén nem történt káresemény.
Ugyanezen a honlapon olvasható az orosz kozmikus biztosítás egy másik példája, a három GLONASSZ szputnyik tavaly decemberi lezuhanása kapcsán. Az orosz helyzet meghatározó rendszer holdjai legalább 2,5 milliárd rubelt (cca. 17,5 Md forint) értek. Idén márciusban, a Golorsz Rosszii (Ooroszország Hangja) rádióállomáson hangzott el az a bejelentés, miszerint az újabb GLONASSZ szputnyik biztosítási díjait, (a startot kétszer is elhalasztották), a Roszkoszmosz orosz állami űrhajózási ügynökség vállalatainak nyereségéből fizették. Perminov akkori Roszkoszmosz felelős elmondta, hogy azért köthettek biztosítást a szputnyikra, mert kísérleti példány volt és kivételesnek számított. „Összekapartuk rá a pénzt, hogy biztosítva legyen”. A szakember az állami űreszközök biztosítását „fájdalmas kérdésnek” nevezte. Elmondta, hogy az egész világon működik a startok civilizált biztosítása. Oroszországban nincs törvényi háttere a szputnyikok biztosításának. A Roszkoszmosz három éve előkészítette három változatban az erről szóló törvényjavaslatot, a Duma elé került, de a törvényhozásban a pénzügy-minisztérium nem támogatta. Így hivatalosan egyetlen kopejkánk sincs biztosításra – mondta az űrkutatási szakember. – Bírálni ezért persze lehet bennünket, de ettől még nem lesz pénzünk – tette hozzá.
A Roszkoszmosz a hírek szerint nem adta fel. Újabb erőfeszítéséket tesz az áldatlan biztosítási helyzet megváltoztatására. A tét az állami tulajdonú űreszközök kockázati biztosítása. A kereskedelmi célú, magánmegrendelőktől kapott megbízások szputnyikjait a megrendelők maguk biztosítják.
Idén február végén, Szergej Ivanov orosz miniszterelnök helyettes, volt hadügyminiszter felszólította a Roszkoszmoszt az összes állami űrszerkezet biztosítására – olvasható az allinsurance.ru oldalon. A politikus azt is közölte, hogy a biztosításokat piaci díjakért, közvetítők nélkül kell megkötni. A dolgok akkor ennyiben is maradtak.
Az aeromagazin.hu sorozatának 3. részében az orosz űriparban foglalkoztatott mérnökök és tudósok képzésének rendszerhibáit világítjuk meg
Meruk József
Fotó: NASA, Roscosmos