2024 május 03

RSS Facebook

A következő címkével jelölt elemek megjelenítése: amerikai légierő
2012. április 05. csütörtök, 10:02

A B–2-es Spirit az Északi Sark felett

Sikeresen teljesítette a Northrop Grumman által gyártott B–2-es Spirit lopakodó bombázó egyik példánya azt a 18 és fél órás nonstop repülését, amelyet első ízben hajtott végre az USAF az Északi Sark felett. A radarok átal mininálisan érzékelhető repülőgép annak a programnak a keretében hajtotta végre ezt a különleges feladatot, amelynek során az újonnan beépített repülési vezérlőrendszer működését tesztelték és ellenőrizték a gyár és az amerikai légierő szakemberei.

A kísérleti repülés sikerének köszönhetően immár hozzáláthat az NG a modernizált vezérlőrendszer sorozatgyártásához, hogy valamennyi B–2-es Spiritbe beépíthessék azt. A tesztrepülés során az Extremely High Frequency (EHF) Increment 1-es rendszer minden tekintetben megfelelt a US Air Force elvárásainak. A közel húsz órás repülés során – amely az Edwards légitámaszpontról indult az Északi Sarkra és oda is tért vissza – a B–2-es légi utántöltést is végrehajtott.

A most végrehajtott berepülés annak a két éve tartó modernizációs folyamatnak volt a végeredménye, amelyet az amerikai légierővel és más beszállítókkal közösen dolgozott ki a Northrop Grumman fejlesztő csapata. A teszrepülést pedig az Edwards légitámaszpont egyesített berepülőcsopotjának a vezetésel zajlott.

A B–2-es Spirit marad továbbra is az amerikai légierő egyetlen nagy hatótávolságú, nagy bombateher bevetésére alkalmas lopakodó bombázó repülőgép típusa a jövőben, amelyik alkalmas légvédelmi fedezet alatt lévő földi célpontok megsemmisítésére. Ugyanakkor a B–2-es kiegészülve a US Air Force légtérellenőrző és irányító valamint tankergép flottájával, a Spiritek a világ bármely pontjára képesek leszállás nélkül eljutni és csapást mérni, képviselve az Egyesült Államok és szövetségeseinek az érdekeit. A B-2-es légi utántöltés nélkül is képes akár 6000 mérföldre, azaz 10 800 km-re eljutni, egy légi tankolással pedig akár több mint 18 ezer km-re messze is elrepülhet, ami azt jelenti, hogy így órák alatt eljuthat bolygónk bármely pontjára, ha légi csapsmérésre van szükség az adott térségben.

Fotó: DoD

Január 30-án átadta az amerikai Lockheed Martin repülőgépgyár a 2400. elkészült C-130-as Hercules repülőgépét. A jubileumi gép egy MC-130J Combat Shadow II-es, amelyet az amerikai légierő különleges műveleti erők parancsnoksága használ majd a 27. különleges műveleti ezred cannoni légibázisán Új-Mexikóban. A mostani átvételt rekord év előzte meg a Lockheed Martinnál a C-130J Super Herculesek mariettai gyártásának a tekintetében, mivel 2011-ben 33 darab gépet adtak át a megrendelőkknek, amely számot eddig még soha nem értek el a gyártás tekintetében.

Hat különböző modellt szállítottak le 2011-ben az USAF szállítórepülő parancsnokságának, a különleges műveleti erőknek, a tengerészgyalogságnak valamint a kanadai, az indiai és a qatari légierőnek. A mariettai gyár végszerelő hangárjában készülnek a leghosszabb ideje megállás nélkül katonai repülőgépek a világon.

A C-130J Super Herculest jelenleg tizenöt országban használják különféle katonai szállító és különleges műveleti feladatok ellátására.

Fotó: Lockheed Martin

2011. október 22. szombat, 10:19

Repülési tilalom az F-22 Raptoroknak


Határozatlan időre leállította az amerikai légierő (USAF) az F-22 Raptor vadászgépek repülését, miután pénteken bejelentették, hogy a virginiai Langley légitámaszton lévő egyik gépükön leállt a pilótának az oxigéneállátó rendszere a levegőben. A F-22-es repülési fealadatának végrehajtása közben lépett fel a pilótánál a hypoxiás - oxigénhiányos - állapot, aminek hatására megszakította a feladatát és visszatért a légibázisra.

Az eset hatására úgy döntött a légierő vezetése, hogy mindaddig nem szállhatnak fel az F-22-esek, ameddig meg nem találják az oxigénellátó rendszer meghibásodásának az okát. Hónapokkal ezelőtt már szintén történ hasonló probléma a Raptorokkal, s akkor is repülési tilalmat rendeltek el a típus számára. Azt egyelőre nem tudják, hogy mi okozhatta a mostani meghibásodást.

Fotó: Lockheed Martin