Úton van a nemzetközi űrállomáshoz a Szojuz TMA-22 űrhajó, amely 2011. november 14-én startolt Bajkonúrról. A moszkvai idő szerint 08.14-kor történt indítás után a kozmikus eszköz a program szerint levált a hordozó rakétáról és két nap múlva dokkol az ISS kikötőjében.

A Roszkoszmosz orosz űrhajózási ügynökség hivatalos közleménye szerint az expedíció parancsnoka Anton Skaplerov ezredes. A legénység tagja Anatolij Ivanyisin alezredes és az amerikai Daniel C. Burbank  ezredes. A két orosz újonc a világűrben, az amerikai már két space shuttle expedicióban részt vett. Mindhármuk közérzete jó.

Az aeromagazin.hu szakértője emlékeztet arra, hogy az expedíció indítására árnyékot vet a start időpontjának módosítása, hiszen a misszió időtartamát több mint egy hónappal lerövidítették. A változtatásra az idén augusztusban balesetet szenvedett Progressz teherűrhajó megsemmisülése miatt került sor. A legénység az ISS csapatához csatlakozik. Az alaplegénység,  Szergej Volkov  parancsnok, az amerikai Michael Fossum és a japán Satoshi Furukawa társaságában kirakják a két orosz Progressz teherszállító rakományát, útnak indítják a Csibisz mikroszputnyikot, amelynek rendeltetése a földi atmoszféra villámainak kutatása.

A tudományos program keretében az űrhajósok a világűrben több feladatra is elhagyják az állomás körletét, így áthelyeznek több meteorit elleni védőpajzsot. A mostani expedíciót 123 napra tervezik A Szojuz TMA-22 az utolsó az űrhajók régi változatából. A jövőben a Szojuz TMA-M típust használják. A Szojuz TMA-03M indítását a következő legénységgel 2011. december 21-re tervezik.

Meruk József

Fotó: Roscosmos

A Phobos-Grunt bolygóközi automatikus űrállomást elveszettnek tekinthetjük
- jelentette ki az orosz Interfax hírügynökségnek egy magát megnevezni nem
kívánó űrhajózási szakember.

Minden kísérletünk az űreszközzel való kapcsolat felvételére meghiúsult, s
így se telemetriai adatokat nem kaptunk, se a fedélzeti irányító rendszert
nem tudtuk működésre bírni - közölte szombat este a hírügynökség forrása.
Utalt arra is, hogy az űreszközre vonatkozó hivatalos közleményt a projekt
lezárásáról, a Roszkoszmosz  a közeli napokban kiadja.

Az aeromagazin.hu folyamatosan tudósított a Zenit-2SB hordozórakétával
indított űrállomás programjáról. A 2011. november 9-én, Bajkonurról történt
startot követően az űrállomás sikerrel vált le a rakétáról,  a tervezett
parkolópályára állt, ám onnan már nem tudta elindítani a bolygóközi pálya
elérésére szolgáló hajtóművet. Jelenleg Föld-körüli pályán halad, 250-350
km magasságban.

Meruk József

Fotó: Roscosmos

Korábbi írásaink e témában:

Rendszerhibák az orosz űrkutatásban - 1. rész (Kudarcok 2005-2011)

http://www.aeromagazin.hu
Az amerikaiak már temetik az orosz Phobos expedíciót

http://www.aeromagazin.hu

A Phobos-Grunt orosz kozmikus expedíció folytatására ugyan van még halvány remény, ám szakmai körökben egyre erőteljesebb az a vélemény, hogy az orosz űrkutatás, valamint az elméletet a gyakorlatba átültetni hivatott kozmikus ipari komplexum mélyreható rendszerhibák miatt kénytelen elszenvedni a sorozatos kudarcokat. Az aeromagazin.hu az alábbiakban áttekintést ad az utóbbi esztendők jelentősebb orosz űrhajózási fiaskóiról.

2005. június 21. –  Balesetet szenvedett a Pleszeckből indított Molnyija-M hordozórakéta, a katonai rendeltetésű Molnyija-3K távközlési holddal, valamint a Boriszoglebszk nukleáris hajtóműves tengeralattjáróról indított Volna hordozórakéta a „napvitorlával” ellátott Koszmosz-1 holddal.

2005. október 8. - az Északi Jeges-tengerbe zuhant a Rokot hordozó rakétával indított CryoSat európai hold.

2006. február 28. – A Briz-M gyorsulási blokk meghibásodása miatt a Proton-M hordozórakéta nem tudta a kijelölt pályára juttatni az ArabSat 4A arab távközlési holdat.

2006. március 29. – Az Expressz-AM11 távközlési holddal megszakadt az összeköttetés, miután űrszeméttel ütközött. Később még két hasonló távközlési hold veszett oda: 2009. áprilisában az Expressz-AM2 és 2010. áprilisában az Expressz-AM1.

2007. szeptember 6. – A második fokozat kormányzó gépezete ment tönkre és emiatt lezuhant a japán JCSAT 11 távközlési holdat szállító Proton-M hordozórakéta.

2008. március 15. - A Briz M gyorsulási blokk meghibásodása miatt a Proton M hordozórakéta nem tudta pályára állítani az AMC amerikai távközlési holdat.

2009. január 26.- A Roszkoszmosz kollégiumának tanácskozásán jelentették be, hogy odaveszett a Perszona felderítő hold. A kémhold révén az orosz haderő 2001 óta először lett volna képes a Földről operatív felvételeket készíteni. A holdat 2008. július 26-án állították pályára, de üzembe helyezni nem tudták. Egyes hírek szerint erre a projektre több mint 5 milliárd rubelt (cca. 35 Md forint) költöttek.

2009. május 22. – A Meridian – 2 távközlési holdat hibás pályára állította a Szojuz -2.1A rakéta. A baleset okat a harmadik fokozat hajtóművének idő előtti kapcsolása volt.

2009. december – Oroszország elvesztette egyetlen napmegfigyelő szputnyikját, a januárban útnak indított. A Koronasz-Foton obszervatórium pusztulásának oka vélhetően az akkumulátorok teljesítményének téves becslése volt. Az orosz közbeszerzések hivatalos honlapján a projekt értékét 175 millió rubelben jelölték meg.

2010. december 5. – A Proton-M hordozórakéta gyorsulási blokkja üzemanyag tartályának túltöltése miatt a GLONASZSZ-M három holdja nem jutott el a kijelölt pályára és az űreszközök a Csendes-óceánba hullottak. Az orosz helymeghatározó rendszerhez készült holdak megsemmisülése 2.5 milliárd rubel kárt jelentett.

2011- február 1. – A Rokot hordozórakéta nem tudta pályára állítani a Geo-IK-2 katonai holdat. A balesetet a Briz-M gyorsulási blokk meghibásodása okozta. A hold három hónap Föld-körüli keringés után megsemmisült az atmoszférában.

2011. augusztus 18. – A Proton-M hordozó rakéta hibás pályára állította az Expressz-AM4 távközlési holdat. A baleset oka a Briz-M gyorsulási blokk irányító rendszerének meghibásodása volt.

2011. augusztus 24. – A Szojuz-U hordozórakéta, amely a debütáló Progressz M-12M szállító űrhajót vitte, a bajkonuri startot követően 325 másodperccel lezuhant. A balesett azért következett be mert a Progressz nem vált le a harmadik fokozatról.

A folytatásban: Rendszerhibák az orosz  űrhajózásban - biztosítás, káresemény

Meruk József

Fotó: RSA