Elon Musk cége, a Space X egy közel 10 éves célt valósított meg március 30-án, amikor először állítottak pályára egy műholdat „használt” hordozó-rakétával. A Space X cég sokszor hangoztatott célja, hogy a műholdak mai pályáraállítási költségeit akár a századjára is csökkentse úgy, hogy a felbocsájtás egyik legköltségesebb elemét, az első fokozatot újra felhasználja.

A csütörtökön felbocsájtott SES10 jelű kommunikációs műholdat a névleges  felbocsájtási díjhoz képest árcsökkentéssel juttatták fel az űrbe, melyet az Airbus Defense and Space ága rendelt meg. Az árcsökentésnek az az egyik oka, hogy ma még nincs elég adat arról, hogy az újra felhasználás milyen kockázatokkal jár. A közös kockázatvállalási hajlandóság „emelésének” egyik lehetséges módja ha a megrendelő ezzel például olcsóbban jut a szolgáltatáshoz. A névleges fellövési ár 68 millió dollár, de a tényleges megállapodás részletei természetesen nem ismertek.

A Falcon 9-es hordozórakétát tavaly áprilisban használták először, amikor az ISS-re vitt fel ellátmányt, üzemanyagot és kísérleti eszközöket. Az első fokozat akkor sikeresen vissztért a tengeren lebegő leszálló platformra. A Space X már 9 darab első fokozatot fogadott vissza sikeres fellövések után, mégis ez volt az első olyan fokozat amit újra felhasználtak.

Elon Musk CEO nyilatkozata szerint cégének 15 évbe tellett elérnie ezt a mérföldkövet, ami várhatóan forradalmasítani fogja a jövőbeni pályára állítási módokat. A drasztikusan csökkentett felbocsájtási költségek valószinűleg nagyobb műholdas forgalmat fognak generálni, hiszen jobban megéri majd akár rövidebb élettartamú műholdakat is gyártani és feljuttatni.

A kilövésre a Space X által bérelt NASA tulajdonú 39A jelű kiövő helyről került sor, mivel a saját indító állomásán javítások zajlanak egy tavalyi robbanás után.

 (maradi)

Ma (vasárnap) délután fél négy körül a SpaceX amerikai cég Falcon 9-es kódnevű hordozórakétája sikeresen föld körüli pályára állította  az ISS soron következő ellátmányát. A Falcon 9-es egy újszerű koncepciót megtestesítő hordozó eszköz: részben újrafelhasználható fő elemeket alkalmaz. A kétfokozatú hajtórakéta első fokozata, amely a legtöbb folyékony oxigént és űrhajózásra alkalmasra finomított kerozint tartalmazza, kiürülés után képes álló helyzetben leszállni a kilövés helyére, vagy az Atlanti óceánon lebegő leszálló platformra. A kilövést egy nappal korábban technikai okoknál fogva megszakították, és vasárnap ismételték meg, ekkor viszont teljes sikerrel.

Az egyes fokozat alig hét perccel a kilővés után sikeresen leereszkedett a szárazföldi leszállóhelyre. Az, hogy a tengeri platformra vagy a kilővés helyére érkezik vissza attól függ, hogy mennyi üzemanyag marad a rakétában a kilővés után. Minél magasabbra kell feljuttatni a hasznos terhet, annál kevesebb manőverezésre alkalmas üzemanyag marad az első fokozatban.

A sikeres visszatéréshez  hidraulikusan mozgatható speciális légterelő lapokat, hideg gázzal működő irányító fúvókákat és az utolsó néhány tíz méteren automatikusan kinyíló lábakat kellett kifejleszteni, a precíziós vezérlésen túl.

Az emberiség történetében teljesen újrafelhasználható kilővő eszközt még nem alkalmaztak sosem. A Falcon 9 is csak az első fokozat visszatérést oldotta még meg, ami viszont a teljes költség jelentős lefaragását jelenti már most is. Elon Musk, a SpaceX tulajdonosa korábban elmondta, hogy ugyan egy egyszer használatos űrrakéta elkészítése annyiba kerül mint egy szélestörzsű kereskedelmi repülőgépé, mégis csak egyszer repül, szemben a sok tízezer felszállásal amit az utasszállító repülőgép végez. Ha egyszer a teljes hordozó eszköz többször újra hasznosítható lesz, Musk szerint a kilővés költsége a jelenleginek akár a századára is eshet.

A mostani kilövést arról a kilővőpadról végezték, ahonnan 2011-ig az űrsikló flotta is repült, valamint néhány Saturn V-ös hordozórakétát is indítottak innen korábban.